Musical a zsöllyék felett: Egy szerelem három éjszakája

Az Egy szerelem három éjszakája című musicalt mutatták be szombaton este a nagyváradi Szigligeti Színházban
Az Egy szerelem három éjszakája című musicalt mutatták be szombaton este a nagyváradi Szigligeti Színházban
Az Egy szerelem három éjszakája című musicalt mutatták be szombaton a színházban. A darab Radnóti Miklósnak és Gyarmati Fanninak, illetve minden tragikusan kettétört életnek állít emléket.

Az első magyar musicalként számon tartott darab a nagyváradi születésű Hubay Miklós színműve alapján készült (zeneszerzője Ránki György, dalszövegíró Vas István), a nagyváradi Szigligeti Színház pedig ily módon tisztelgett a szerző születésének 100. évfordulója előtt. Az előadást teltházas közönség előtt játszották, bár a „teltház” kifejezés ebben az esetben kissé sántít, hiszen a nézőtér teljesen üres volt – a nézők ugyanis a színpadon foglaltak helyet. A helycsere a szerda délutáni nyílt próba után nem okozott nagyobb meglepetést a közönségnek, mégis különleges élményt nyújtott. A cselekmény helyszíne egy hatalmas polgári ház, ezt a miliőt csakugyan nagyszerűen adta vissza az impozáns színházépület, amelynek kezdetben letakart zsöllyéi nappaliként, földszinti páholyai fürdőszobaként, konyhaként funkcionáltak, de a darab során kihasználták a folyosót, az emeleti páholyokat és a karzatot is. (A helycsere magyarázatára szintén fény derült már a nyílt próbán folytatott beszélgetés során.)

A szerelem fázisai

A musical szerzői Radnóti és József Attila kortársai voltak, a darabban egy, a Radnótiéra nagyon hasonló költői élettörténet bontakozik ki, de a mű nem róla szól. A nevek is eltávolítanak a valós személyektől, ugyanis a fiatal szerelmespár tagjait Julinak és Bálintnak hívják. A megformált személyek fiktívek, ám problémáik, a kor, amelyben az esemény játszódik nagyon is valóságos: a második világháború, illetve az azt megelőző időszak. A darab elején nemcsak a zsöllyéket borítja fátyol, a fiatal pár is a szerelem rózsaszín ködfátyolán keresztül örvend a tágas lakásnak még a háború előtti időszakban, amikor eltervezik, hogy csak egymásnak élnek. Aztán szép sorjában hullnak le a fátylak a székekről, de a történet szálairól is: kiderül, hogy nemcsak egyedül laknak a szép tágas lakásban, amely a következőkben számos várt és váratlan vendéget fogad. Megtudjuk, hogy a lakásszerző kalandor, Viktor is szerelmes Juliba, egyre inkább gyarapodnak a gondok az elmarasztaló kritika, a katonai behívó és a háború viszontagságai által. A három éjszaka időben távol esik egymástól, és a szerelem egy-egy fázisát ragadják ki: az önfeledt, vidám kezdetet (első felvonás), a háborúba induló férjtől való búcsúzást, ami másfél évre rá történik, és már emlékeiket idézik fel. A harmadik éjszaka balladai homályba fullad: Juli hű marad szerelméhez, akinek visszatértében mindvégig bízik, de hogy él-e még Bálint, az nem derül ki.

Keserédes dalok

A tragikumtól sem mentes darabot olyan keserédes dalok ellenpontozzák, mint a Panta-dal, amelyen bár nagyokat lehet nevetni, mégis van benne egy kis üröm: a költő verseinek áruba bocsátásával, azok reklámmá alacsonyításával menthetné meg életét. Hasonló humoros jelenet a háborúból hazatérő három katona feltűnése is, akik a költő utolsó versét tolmácsolnák az özvegynek, ha azt el nem felejtették volna, így a költő halála sem bizonyított. A humor és az emlékezés, de a felejtés is segít feldolgozni a múltat, annak szépségeit és borzalmait is. Fel kellene írni, hogy itt jártunk – hangzott el a darab záró mondata. A közönség, amely hosszas tapssal köszönte meg a nézőtérré alakított színpadon a színészek nyújtotta alakítást, bizonyára nem fogja egyhamar elfelejteni az előadást.

János Piroska