Music Hungary – Zeneipari jelentés, a kreatív ipar lehetőségei

Eger, 2015. május 28., csütörtök (MTI) – A frissen közzétett első magyar zeneipari jelentés, valamint a kreatív ipar európai és hazai lehetőségei álltak a középpontban a harmadik egri Music Hungary konferencia csütörtök délelőtti szakaszában.

A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület által a napokban közzétett első magyar zeneipar jelentés főbb megállapításait a tanulmány készítője, Antal Dániel ismertette a Music Hungary konferencia első részében. A dokumentum nemzetközi összehasonlításba helyezve, az elmúlt három év adatai tükrében vizsgálta a hazai zeneipar helyzetét.

“Európai és regionális összehasonlításban a magyar koncertlátogatás szintje nagyon alacsony és a magyar hangfelvételek hallgatásában is hasonló a helyzet, vagyis a zene iránti érdeklődést kellene elsősorban serkenteni” – vonta le az egyik legfontosabb következtetést Antal Dániel.

Ennek ellenére – ahogy a jelentés is megállapítja – a magyar zeneipar legtöbb bevétele az élőzene területén keletkezik, összegét évi 28 milliárd forintra, hatását a bruttó hazai termékhez 40-50 milliárd forintra lehet becsülni. A szerzői jogi ág hozzájárulása a GDP-hez 2-3 milliárd forint. Antal Dániel kitért ugyanakkor arra, hogy egy egymillió eurós költségvetésű nagy rendezvény esetén gázsi és jövedelem formájában Európában átlagosan 30-35 százalékkal többet lehet kifizetni, mint Magyarországon, ahol az adózási szabályok miatt ennyivel drágább tető alá hozni egy koncertet, mint például a szomszédos Szlovéniában.

Bognár Attila, az A38 hajó vezetője szerint a döntéshozóknak feltétlenül kellene tenniük valamit annak érdekében, hogy Magyarországon a zene iránti érdeklődés gazdasági és oktatási feltételei erősödjenek. Úgy vélte, a szükséges gazdasági hátteret például a koncertrendezőkre vonatkozó áfa-csökkentéssel és/vagy támogatásnöveléssel lehetne megteremteni.
Ami az oktatást illeti, az első magyar zeneipari jelentés szerint Európában átlagosan a lakosság 8,1 százaléka foglalkozik hangszeres zenével, Magyarországon viszont csak 2,8 százalék ez az arány. “Az embereket meg kell tanítani a zenére. Az oktatás szerepe elsősorban abban rejlik, hogy a zenéléshez, illetve a zene befogadásához szükséges alapvető dolgokat sikerüljön átadni, mert ez ma nem feltétlenül van így ma Magyarországon” – fogalmazott Lukács László, a Tankcsapda frontembere.

Czutor Zoltán zenész (Belmondo, Nyers), az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnökségi tagja felvetette a mindennapos iskolai zeneoktatás kialakításának lehetőségét, amely szerinte legalább olyan fontos lenne, mint a mindennapos testnevelés.

Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője szerint a zenében is az lehet a kulcs, ami a többi kreatív iparág esetében Magyarországon már látható: a globális piacot megcélozni, mert csak így lehet növekedést elérni. “Egy jól kiépült kiadói infrastruktúrával a hazai zeneipar sokkal komolyabb beszállítója lehetne a Magyarországon készülő produkcióknak”. Kitért arra, hogy a Cseh Tamás Programiroda (amely a Design Terminálon működik) esetében komoly lökést adna egy aktívabb exporttevékenység.

Mint elhangzott, a magyar zeneipar mintegy 8000 mikrovállalkozásból áll és fontos lenne, ha ezeket összefogná egy szakmai szövetség. A legnagyobb hazai szereplőknek, a Szigetnek, az Artisjusnak, a ProArtnak ezen vállalkozások élére kellene állnia a lobbizásban, promócióban.

Egy másik jelentés – amelyet az Ernst & Young cég 2014-ben készített – az európai kreatív ipar helyzetével foglalkozik. Havas István, a cég magyarországi vezetője kiemelte: a kreatív ipar az építőipar és a vendéglátás mögött a harmadik legtöbb embert foglalkoztatja, ezen belül a zene a harmadik legjelentősebb alágazat. “Általában megállapítható, hogy az állami támogatás jelentős az európai zeneiparban” – fejtette ki Havas István.

A Music Hungary konferencia délután folytatódik.

– MTI –