Munkácsi Dóra zongoraestje

Hétfőn kora este a nagyváradi PKE dísztermében lépett fel Munkácsi Dóra fiatal zongoraművésznő gondosan összeállított műsorral.

Munkácsi Dóra Nagyváradon kezdte tanulmányait Pallagi Ildikó, majd Jámbor Fekete Erzsébet irányításával. A kolozsvári Zeneakadémia hallgatójaként végzi el a mesterképzést. Az Erasmus ösztöndíjjal tanult a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, Réti Balázs osztályában. Jelenleg a jászvásári Enescu Művészeti Egyetem doktorandusza, ahol hegedűkísérői állást is betölt, valamint a Nagyváradi Egyetem zongora főtanszakos tanára. Több ismert személyiség mesterkurzusán is részt vett Budapesten, Lausanneban stb. Több filharmonikus rendezvényen is fellépett, 2012 decemberében a magyar ’56-os szövetség ezüstéremmel tüntette ki eredményei elismeréseképpen.

A gondosan összeállított műsorban Liszt Ferenc, Debussy és Bartók kiemelkedő zongorakompozícióit adta elő magas művészi szinten. Nem csak kidolgozott technikával és biztonságosan szólaltatta meg az elhangzott kompozíciókat, hanem szívvel és lélekkel is megtöltötte azokat. Meghallgattuk Liszt Ferenc 1883-ban komponált Zarándokévek I. ciklusából az Este-Villa szökőkútjai című darabot, amely a sorozat egyetlen olyan része, amely Liszt virtuóz korának látványos pompáját idézi, ugyanis a többi rész tragikus hangvételű. A művésznő itt is ráéreztetett az impresszionizmust megelőző zenék stílusára. Ugyancsak megragadó volt Liszt Ferenc rendkívül igényes B-A-C-H fantázia és fúga című kompozíciója, amelyet a nagy zeneszerző ihletésére komponált. E kompozíciókban is ráfigyelhetünk már a tizenkétfokúság felé való közelítésre, bár Liszt maga kromatikusan használta fel mindezt sajátos stílusában. A műben megfigyelhetjük a Bach és Schönberg művészete közötti átmenetet. A hatalmas és lenyűgöző alkotást, s annak tudatos megszervezettségét, valamint fantáziáját a hitelességen túl avatta az emberekhez igen közelálló muzsikává. Ezt követően Debussy Képek című első sorozatából a Fények a vízen című tételt hallgattuk meg, amely a legnagyobb vízi zenék egyike. Továbbá megszólalt a Hódolat Rameau-nak című darab, amely több mint stílusgyakorlat, és több mint archaizáló utánzás. A harmadik rész, A mozgás szintén a barokk zene metrikus elemeit követi. Maga Debussy írja: „Úgy gondolom, nem szerénytelenség hinnem, hogy ez a három darab tovább él és elfoglalja méltó helyét a zongora irodalmában…”

A műsor további részében Bartók Béla két kompozíciója csendült fel. A Szvit (op. 14) négy tétele (1896) sötéten izzó szenvedélyt, tragikus hangulatot, a zeneszerzőnek a világháború értelmetlen pusztítása miatti csüggedését fejezi ki. A Szvit ugyan nem dolgoz fel népdalokat, de népdal intonációjú. Egyik elemzője szerint „tisztább, csontosabb-izmosabb stílusra utal, amelyből hiányzik a késő romantika súlyos akkordikus eljárása, és a fölösleges ornamentika”. Az eredetileg öt tételes műből négy maradt meg. Az első tétel román táncemlékeket idéz. A második, a Scherzo bővített hármas hangzatokkal fejezi ki a zeneszerző érzésvilágát, a harmadik démonikus, motorikus, lüktető muzsika, s az arab népzene hatását jelzi, a befejezés lassú zenéje pedig a befelé fordulást sugallja. Bartók Szabadban (1926) című öt tételes kompozíciójával fejezte be műsorát: Síppal dobbal; Barcarolla; Musette; Az éjszaka zenéje; Hajsza. A címek programatikusak. Érezhető bennük Couperin és Scarlatti hatása. Felfigyelhetünk a sajátos aszimmetrikus ütemek által kifejezésre jutó, népzenéből kölcsönzött hangvételre is, a dudamuzsika hangzásképére vagy a magányt kifejező költőiségre egyaránt, az ember védtelenségének mélységesen szomorú hangjára, benne a csendes alföldi táj sejtelmes természeti képeire, vagy a Hajsza tragikus, de energiától fűtött, izgalmas, ütőhangszerekre is emlékeztető effektusainak felszínre hozására.

A fiatal művésznő nemcsak hogy kivételes érzékenységgel válogatta műsorát, hanem azoknak előadásával, megszólaltatásával olyan hangzásképet teremtett, amely a közérthetőségen túl a magasrendű átélés és elmélyülés kívánt eljárásával ajándékozta meg közönségét. A hallgatóság lelkes tapsát ráadással köszönte meg, Bartók Gyermekeknek című sorozatából a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok című népdalfeldolgozást nyújtotta, mintegy idézve a leszálló est hangulatát.

Tuduka Oszkár



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .