Múlt, jelen és jövő Újvároson

Múlt, jelen és jövő Újvároson

Nagyvárad – A Nagyvárad
szívében található Szent
László templom és
plébánia múltjáról,
jelenéről és a jövőbeli
tervekről beszélgettünk Lőrincz
Ottó kanonok-plébánossal.
Érdekes adatokat tudhattunk meg.


A városalapító
királyunkról, Szent
Lászlóról elnevezett
Várad-Újvárosi
plébánia és templom múltja
az 1723-as évre tekint vissza, amikor is a
török uralom alól felszabadult
Nagyvárad a pestisjárványt
követően magára eszmél
és a vártól nyugatra
létrejön az
„újváros”.
Csáky Imre
bíboros-püspök lerakja az új
székesegyház alapkövét, mely
a harmadik székesegyháza lesz a
városnak. Ekkor még csak 162
család él itt. A templom vidéki,
egyszerű barokk stílusban
épült, kifejezi a szegényes
lehetőségeket, amit a kor megengedett. A
tervei egy dél-osztrák templom
alapján készültek el, melyet
tulajdonképpen elloptak a
készítők. Nagyvárad
viszontagságos történelme a
plébánia életére is
kihatással volt, a templomot érintő
legnagyobb veszélyt azonban a kommunisták
jelentették. Az elvtársak 1964-ben
elrendelték lebontását azzal az
indokkal, hogy a templom útjában
áll a városrendezési terveknek. A
nagyváradiak, felekezettől
függetlenül kiálltak a templomuk
mellett és három napi virrasztást
követően a városvezetés
visszavonta a terveket.

Aktív egyházi
közösség


A plébánia napjainkban aktív
közösségi életet él,
tudtuk meg Lőrincz Ottó
plébánostól. Mintegy 3800 tagot
számlál az egyházi
közösség, ezek közül mintegy
hatszázan járnak
vasárnaponként templomba. Havonta
körülbelül ezer személy
áldoz. Öt
Rózsafűzér
Társulat
működik,
összesen 75 taggal. A templom tizennyolc fős
kórusát, mely a Halmos
László nevet viseli Brad
Mónika
kántornő vezeti.
Műsorukkal rendszeresen megörvendeztetik
nemcsak a Szent László templom, hanem
más közösségek híveit
is. Thurzó Zoltán
zongoraművész szervezésében
havi rendszereséggel teltházas
komolyzenei koncertre kerül sor a templomban.
Számos egyetemista keresi fel a
plébániát, számukra
vasárnaponként 18 órai kezdettel a
templomban, illetve keddenként 11
órától a Partiumi
Keresztény Egyetem
egyik tantermében
tartanak szentmisét. A plébános
elmondta, sajnos főleg vizsgaidőszakban jut
eszükbe az egyetemistáknak Isten.
Két bentlakást is működtetnek
az egyetemisták számára, az
egyiket a plébánia
Városháza utcai székhelyén,
míg a másikat a Körös utca 4.
szám alatt. Előbbi huszonkét
lány, utóbbi pedig tizennégy
fiú otthona. A bentlakás díja havi
70 lej.

Terv a
közösségépítés


A plébánia terveiről Lőrincz
atya elmondta, az elkövetkezőkben még
nagyobb figyelmet kívánnak szentelni a
közösségépítésnek
úgy a felnőttek, mint a fiatalok
körében. Tekintettel arra, hogy rengeteg
válásra kerül sor,
szeretnének segítséget
nyújtani azoknak, akiknek
válságban van a házasságuk.
Ha két pár az Úr előtt
megesküdött, azt a szent
köteléket már nem lehet felbontani,
magyarázta Lőrincz atya. A
házasság előtt állókra
is gondolnak, és jegyesoktatást
szerveznek a fiataloknak. Nagyobb hangsúlyt
fektetnének a városmisszióra is,
tudtuk meg Lőrincz Ottó
plébánostól. Fontos a
keresztény katolikus értékeket
kivinni az utcára, mivel az emberek ahogy
elhagyják a templomot, elfelejtik Istent. A
városmisszió lehetséges
módja lehetne például bibliai
jeleneteket előadni az utcán modern zene
kíséretében. – Tudjuk, hogy
főleg a szekták szokása az ilyen, de
törődnünk kell azokkal is, akik nem
járnak templomba. Erről már a
napokban tárgyaltam Böcskei
László püspökkel, tette
hozzá az atya.

Mészáros Tímea