Működésképtelen a Bihar Megyei Tanács

Működésképtelen a Bihar Megyei Tanács

– Egy év telt el a helyhatósági
választások óta. Mi az, ami ez
idő alatt történt a Bihar Megyei
Tanácsnál? – kérdezte meg az
Erdon hírportál Kiss Sándort, a Megyei
Tanács alelnökét.


– Sajnálattal kell
megállapítanom, hogy a Megyei
Tanács
gyakorlatilag nem működik.
Úgy tűnik egyeseknek, hogy most mindent meg
lehet magyarázni azzal, hogy
válság van, a politikusoknak ez most egy
nagyszerű kifogás. De a
válság nem olyan, mint egy
gyermekbetegség, amiről tudjuk, hogy el fog
jönni – és csak várni kell, s
nem csinálni semmit, mert elmúlik
magától –, s nem érint majd
minket. A válságban még
többet kell tenni, mint előtte. Azelőtt
mindig volt valamilyen stratégiánk a
megyei önkormányzatnál arra, hogy a
pénzeket milyen forrásokból
szerezzük meg, de ez tavaly óta nem
látszik, és szerintünk nem is
létezik. Bukarestből nem kapunk
pénzt, mert nem megfelelő a
politikánk. Bevételeink másik
forrása az adó, de ez a jövedelem
csökkent, és ráadásul a
saját pénztermelő projektjeink is
leálltak. Biztos, hogy ezt nem én kellene
mondjam, mert én voltam az, akit legyőztek
a tavalyi helyhatósági
választásokkor. Azért sem mondtuk
ezt egy évig, mert akkor mindenki azt mondta
volna, hogy „persze, fáj a magyaroknak,
hogy egy román került oda”, és
ezzel csak növeltük volna a
tekintélyét. Lehet, hogy szeretik egyesek
a „szent” embereket, de ha adhatok egy
jó tanácsot, akkor azt mondom: egyes
vezetői pozíciókba nem
elméleti, eszmei vezető kell. A menedzseri
életbe soha nem szabad ilyen embert tenni.

-Az ön megyei elnöksége
idején milyen nagyszabású
projektekkel rendelkezett a Megyei
Tanács?


-Tavaly júniusban ott voltak a nagy projektek,
például az aquapark. Ha ez beindult
volna, az jelenleg is működne és
munkát teremtene. Másik nagy
projektünk a
lakásépítés volt. Mikor
meghirdettük a programot, tízezer
lakásra érkezett igény.
Gyakorlatilag négy évvel ezelőtt
készült egy komoly felmérés
arról, hogy kell-e lakás a
nagyváradiaknak vagy nem. Ennek is voltak
ellendrukkerei, mint például a
váradi Polgármesteri Hivatal akkori
vezetője, hiszen két évig az
építő nem kapott
építési engedélyt,
és a mai napig nem
valósították meg a
közművesítést sem, ami pedig
törvény szerint az ő feladatuk lenne.
Elindítottunk egy másik, 350
millió eurós
lakóparképítési projektet a
Nagyváradi Egyetemmel szemben, mely
beruházás esetében a pénzt
kívülről hozták volna,
és amelyben a tanács a telekkel vett
volna részt.

Elszalasztott lehetőségek

–Mi a helyzet a
repülőtér
fejlesztésével?


–Mindenki tudja, hogy a jelenlegi repterünk
nem modern, és akkor még finoman fejzetem
ki magam. Ennek a
felújítására kell
még 140 hektár föld, és
további 100 millió euró. Azt
gondoltuk, hogy ennél olcsóbb az, ha
máshol építünk egy új
repülőteret. Akkor volt is egy
egyhangúlag hozott megyei tanácsi
döntés, hogy építsünk
egy új repteret közelebb az
autópályához, mert a
szakértők azt mondták, hogy egy
nemzetközi reptér
vonzáskörében kell legyen egy 400
ezres város. Mi erre azt mondtuk, hogy
északabbra visszük a
beruházást, Debrecen felé, mert az
is egy 200 ezres lakosságú város,
Várad is az, s az autópálya
nagyjából összeköti ezeket a
városokat. Ráadásul a
váradi reptér 160 hektáron
terül le, ami
négyzetméterenkénti 100
euró körüli telekárával
160 millió eurót tesz ki, amiből meg
lehetett volna finanszírozni egy másik
reptér építését.
Turizmusfejlesztésbe kezdtünk a hegyi
turizmustól, a révi barlang és
menedékház fejlesztéséig.
Ez utóbbi esetben az elmúlt 8 év
után először a múlt év
végén vett el a kormány
tőlünk pénzt mert nem
költöttük el. Tehát ahelyett,
hogy pénzt hoztunk volna, ami volt is
visszaküldtük felhasználatlanul.


Vagy: megegyeztünk a Nagyváradi Egyetemmel
abban, hogy ők adnak nekünk négy
hektár területet, és mi
építünk nekik máshol egy
karnak székhelyet, ami mintegy 2 millió
euróba került volna, viszont az a mi
tulajdonunkban marad, és az egyetem csak
bérelné. Ezt is elhagytuk. Sok jó
ötlet maradt holtvágányon. Most az
elmúlt évek tartalékait
éljük fel ez azonban az év
végére elfogy, tehát valamit
sürgősen tenni kellene.

500 millió eurós
összérték

-Mi a helyzet a múzeum új
székhelyének
korszerűsítésével,
átalakításával, hiszen ez
sem ment zökkenőmentesen?


-A múzeum új székhelyre
való költöztetése is egy nagyon
nagy, eredetileg tőbb tíz millió
eurós beruházás volt, ez az
összeg a licit során 16 millió lett.
Azonban még szükség van egy 6-8
millió eurós projektre a múzeumi
bútorok, kiállítási
részlegek beszerzésére,
berendezésére. De a
szerződést a Megyei Tanács jelenlegi
elnöke nem írta alá tavaly
decemberig, ezáltal lekéstünk az
uniós pályázatról,
magyarán, ezáltal elvesztettünk hat
millió eurót, és ezért nem
lett bútor a múzeumban. Erre december
31-én aláírta a
szerződést ugyanazokkal a
feltételekkel. Miért is kellett annyit
várni, ha nem volt semmi változás
az eredeti szerződéshez képest?


És akkor nem is beszélek a
számtalan kisebb
beruházásokról. Mindezen
beruházások összértéke
több mint 500 millió euró. Ha most
Bihar megyében 500 millió eurónyi
beruházás lenne folyamatban, akkor ez a
megye egy kicsit jobban állna. Nem a
válság miatt állítottuk meg
ezeket, hanem azért, mert nem mertünk
dönteni. Pontosabban az egész évem
arról szólt, hogy próbáltam
meggyőzni a megyei tanács
elnökét arról, hogy merjen
dönteni.

Az elnöki teljhatalom

-Miként lehetne döntésekre
bírni a tanács jelenlegi
elnökét?


-Azzal, hogy egyéni
választókerületes rendszerben
választják a megyei
tanácselnököt, olyan teljhatalom
kerül a kezébe, aminek folytán
egyszerűen nem lehet felelősségre
vonni. Azelőtt a megyei elnököt a
tanács választotta egyszerű
többséggel, és ugyanazzal az
egyszerű többséggel le is
válthatta, ha az elnök nem végezte
volna jól a dolgát. Most van egy
elnök, akit úgymond a nép
választott, akit a Megyei Tanács nem tud
leváltani, sőt, maga a nép se, majd
csak négy év múlva, a
következő választások
alkalmával.


Lehet, hogy nem mindenben szándékosan
teszi azt, amit tesz, hanem legtöbb esetben
egyszerűen halvány fogalma sincs
arról, hogyan működik a
gazdaság, egyáltalán nincs
vezetői, önkormányzati tapasztalata.
Nem hiszem, hogy sokkal több lennék, mint
bárki más, de amikor a politikába
kerültem, akkor Nagyvárad egyik legnagyobb
cégét irányítottam,
négy évig megyei alelnök voltam,
talán a legdörzsöltebb megyei
elnök Stefan Seremi mellett, utána lettem a
Megyei Tanács elnöke úgy, hogy
Seremi még mindig ottmaradt alelnöknek.
Nekem volt tapasztalatom, volt gazdasági
előéletem, ráadásul
bátorságom is lehetett, mert anyagilag
független voltam. Szóval nem biztos, hogy
az elnök vádolható azért,
mert mindezekkel nem rendelkezett.

“Küzdeni fogok, amíg
lehet”

-Mi a megoldás, hiszen még
három év van hátra a
következő helyhatósági
választásokig?


-Mi megpróbáltuk a megyei
tanácsban korlátozni az elnök
hatáskörét: ne ő
állítson fel bizottságokat, mi is
be tudjunk tenni napirendi pontokat stb. A Nemzeti
Liberális Párttal megvan a
többségünk a tanácsban,
még az elnök szavazata nélkül
is. Az ellenzéknek viszont az a jó, ha
tehetetlen a megyei kormányzat, ezért
most a demokraták támogatják az
elnököt, akit pedig annak idején
ők rúgtak ki sajat soraikból. A
szociéldemokraták is időnként
az elnök mellé állnak.
Ráadásul amikor az elnök – rossz
döntéseinek
következményeként –
elszigetelése megvalósulhatna, akkor a
prefektúra megtámadja a tanácsi
döntésünket, ezáltal
automatikusan felfüggesztődik a
határozat, -így megyünk
tovább egy helytelen irányba. Majd, nem
tudom mennyi idő után megtárgyalja a
bíróság, aztán vagy igazat
ad neki, vagy nem, és akkor új
döntést kell hoznunk, tehát
gyakorlatilag nem jutunk előbbre. Azon is sokat
gondolkoztunk, hogy ilyen helyzetben talán jobb
lenne ellenzékbe vonulni. Mi magyarok
Romániában sohasem leszünk
többségben, sohasem fogunk -egyedül-
irányítani, ezért meg kell
ragadjunk minden lehetőséget. Nem hiszek
abban, hogy más majd elrendezi a dolgokat
helyettünk. Sokan feltették a
kérdést, hogy miért nem mondunk
le? Én magam is felajánlottam, hogy nem
én kellene legyek a vezető, hiszen
megbuktam a helyhatósági
választáson. Akkor úgy
döntött az RMDSZ, hogy maradjak a
Szövetség megyei elnöke. Utána
azt mondtam, hogy nem jelentkezem az
elnökvásztáson, csakhogy nem
jelentkezett senki. S ha már ez így van,
akkor küzdeni fogok amíg lehet, és
amíg az RMDSZ úgy gondolja, hogy hasznos
vagyok.

Össze kell fogniuk a
politikusoknak


-A Nemzeti Liberális Párttal
kötött megyei koalíció nem
segít az elnökkel való gondok
megoldásában, hiszen a megyei
tanácselnök az ő pártjuk tagja?


-Sajnos Tarle úr nem hallgat még a
saját pártjára sem. Nem
azért keresi az ellenzék
támogatását a megyei elnök,
mert saját pártjának a
támogatása megvan.


Ebből a helyzetből ki kell mozdulni, mert ez
nem vezet jófelé. Nem hiszem, hogy az
elnök hozzáállása
változni fog, és a törvény
értelmében a tanácsnak nincs –
direkt – hatalma fölötte. Az összes
politikusnak kellene összefognia. Jó lenne
ha ők is elolvasnák ezt a cikket, és
elgondolnák, hogy mi a megoldás. Fel
kellene ajánlani a megyei elnöknek
valamilyen posztot, hogy menjen el
önszántából, mert ez a
feladat – sajnos – túlnőtt rajta. Biztos,
hogy ezt nem én kellene mondjam, mert én
voltam az, akit legyőztek. Azért sem
mondtuk ezt egy évig, mert akkor mindenki azt
mondta volna, hogy „persze, fáj a
magyaroknak, hogy egy román került
oda”, és ezzel csak növeltük
volna a tekintélyét. Mindegyik
párt látja, hogy itt nagy baj van.
Tarlánek magának kellene belátnia,
hogy ez a mérce neki magas, és szerintem
be is látja, hisz elmondja minden
pártnak, hogy „tegyetek EP-listára,
tegyetek parlamenti listára, és akkor oda
megyek.”


A Bihar Megyei Tanács
működésképtelen, de akkor is az
lenne, ha szocialista-demokrata többség
lenne. Lehet, hogy szeretik egyesek a
„szent” embereket, de ha én egy
jótanácsot adhatok, akkor azt mondom:
egyes vezetői pozíciókba nem
elméleti, hanem eszmei vezető kell. A
menedzseri életbe soha nem szabad ilyen embert
tenni. Ennek a választási rendszernek az
a hibája, hogy szép, magas,
jóbeszédű, populista embert
választanak többnyire elnöknek. De
mivel egy megyei elnök egy menedzser, oda ne
válasszunk olyasvalakit, akinek ebben a
kérdésben semmi tapasztalata nincs, vagy
csak akkor tegyük meg ezt, ha mazochizmus
felé hajlunk, vagy esetleg csak akkor, ha ez az
ember olyan nagy jót tett a megyének,
hogy például nem ide csapott be a meteor,
hanem mondjuk egy, a
Csendes–óceánban lévő
lakatlan szigetbe, mert ő ezt kérte az
imáiban. De akkor is tegyük tiszteletbeli
elnöknek, és válasszunk egy
rátermett menedzsert, akinek legalább
annyi esze van, hogy meghallgatja mások
véleményét.