Az MSZP gazdasági ügyekért felelős frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy a miniszterelnök értelmetlenül kezdett “háborúzni” Európában Magyarország szövetségeseivel, majd pedig “mindenkivel összehúzva tett egy tiszteletkört Strasbourgban, mondván, hogy ő mindenre kész (…) és ugyanettől az Európától várna most segítséget”.
A politikus kijelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kamarák éves közgyűlései azt a tapasztalatot vonták le, hogy a nagybefektetők cége nem is gondolkoznak a magyarországi beruházásokban. Szavai szerint nem lehet terveket szőni ott, ahol visszamenőlegesen vetnek ki adókat, a különadók bizonytalan ideig maradnak fent, a jogalkotás pedig úgy zajlik, hogy “reggel előterjesztenek valamit a parlamentnek estére pedig elfogadják”.
Kirívó példaként említette, hogy tavaly márciusban “egy nap alatt hazavágtak egy iparágat”, mégpedig a kapcsolt energiatermelőkét.
Józsa István szerint a beruházás-ellenes politika “csimborasszója az úgynevezett plázastop”. Kijelentette, hogy ezzel a törvénnyel az egész világnak megüzenték, Magyarországgal nem érdemes foglalkozni. Hozzátette, hogy a gazdasági miniszter felmentést adhat a jogszabály hatálya alól, de a piaci szereplők nem szeretnek úgy gondolkozni, hogy valahogy “kikuncsorogják a felmentést a minisztertől”.
Kitért arra is, hogy megszűntek a PPP-beruházások, pedig azok korábban sikeresek voltak és hosszú éveken keresztül komoly munkát adtak az építőiparnak.
A frakcióvezető-helyettes úgy összegezte mondanivalóját, hogy “Orbán Viktor egy csapdahelyzetbe vezette Magyarországot”. Hangot adott annak a meglátásának is, hogy a kormányzati gazdaságpolitika kudarcot vallott, de ha innen visszafordulnánk, akkor sem lehetne gyors eredményeket várni. Józsa István kijelentette, hogy ebből a csapdahelyzetből ajánl kiutat az MSZP alternatív gazdaságpolitikája.
A gazdaságpolitikai elképzeléseiket részletezve elmondta, hogy az országgyűlési ciklus kezdetéig törvényjavaslat formájába akarják önteni a korábban hét pontban megfogalmazott elképzeléseiket.
Első javaslatuk szerint kiszámítható, az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő költségvetési és gazdaságpolitikai szabályokat kell alkotni.
Szavai szerint helyre akarják állítani a jogállamiságot, amelybe beletartozik a bírói függetlenség “szervezeti és személyi garanciáinak visszaállítása”. Harmadik pontként említette az alkotmányosság helyreállítását, amelynek részeként hatályon kívül helyeznék az átmeneti törvényeket és az alaptörvényt.
A szocialisták törvényi garanciát kérnének arra, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett vagyont csak a nyugdíjak kifizetésére lehetne felhasználni. Az MSZP törvényben rögzíttetné, hogy legkésőbb 2013. január 1-ig kivezetik a válságadókat. A képviselő ennek kapcsán megjegyezte, hogy az elmúlt másfél év azt bizonyítja, “Orbán Viktor politikája tovább mélyíti a válságot”. Leszögezte, hogy az ország rosszabb helyzetben van, mint másfél évvel korábban és a gazdasági után szociális válság fenyeget.
Az aktuális helyzetre utalva, kitért arra is, hogy elégtelennek tartják a rendkívüli hideg miatt hozott kormányzati intézkedéseket, mert “nem intézkedésekre van szükség, hanem tüzelőt kell adni az embereknek”.
A szocialisták hét pontjára visszatérve, a munkahelyteremtéssel kapcsolatban azt javasolta, hogy három százalékkal csökkentsék a munkaadói járulékot és mérsékeljék 25 százalékra az áfát. Végül hangsúlyozta, hogy visszaállítanák a progresszív, többkulcsos adórendszert, újra bevezetnék az adójóváírást és a gyermekek után járó adókedvezményt kiterjesztenék a kis- és közepes keresetű munkavállalókra is.
- MTI -
