MPP-RMDSZ: a lényegről, a háttérről és a forgatókönyvekről

A folyamatos tárgyalások ellenére is úgy tűnik, a novemberi romániai parlamenti választásokon a két magyar politikai párt külön indul. A kiegyezés annak ellenére sem jött össze eddig, hogy azt kezdetben az RMDSZ mellett Tőkés és a Fidesz is sürgette.

A korábban Orbán Viktor által támogatott Szász Jenő eltaktikázta magát. Egy RMDSZ-MPP kiegyezés már szinte „politológiai csoda” lenne. Az előzetes alkudozásokban először az RMDSZ tett javaslatot. A közös indulás Markó Béla elnök számára leginkább azért felelne meg, mert az összefogás pozitív és mozgósító üzenetével a magyarság ismét „királycsináló” tényezővé válhatna a román parlamenti matematika alapján.
A jelenlegi tendenciák ugyanis azt mutatják, hogy mind Traian Bacescu elnök ellenzéki Demokrata Pártja, mind a kisebbségi kormányt támogató Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt nehezen szerezné meg a mandátumok 50 százalékát. Így az RMDSZ szerepe nagyon megnőhet.

Markó nem kockáztatott

Az MPP-nek tett 85-15 százalékos – vagyis a nemrég lezajlott önkormányzati választások arányainak megfelelő – ajánlatával Markó Béla nem vállalt túl nagy kockázatot, hiszen ez 3-4 hely átadását jelentette volna, amit azonban pártján belül bővem kompenzál az a tény, hogy az RMDSZ kifejezetten előnyös választókörzetek kialakítását tudta elérni. Hargita és Kovászna megyéken kívül Maros, Szilágy és Bihar megyékben is a magyarság általa többségében lakott részeiben gyakorlatilag tömbökben szavaz.
Már csak hab a tortán, hogy még Kolozs megyében is kialakult egy magyar választókörzet azáltal, hogy a kalotaszegi falvakat egy körzetbe tették. Magyar szempontból már csak a szatmári körzetekről kell a kormánynak döntenie, ám sok meglepetésre nem kell számítani, részben mert a megyét nem lehet úgy szabdalni, hogy ne legyenek magyar többségű körzetei is, másrészt a kabinetnek tagja maga az RMDSZ.
Összességében elmondható: Markó Béláék eredményesen és váratlanul jó eredménnyel játszották ki Bukarestben, hogy a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt úgy tudja csökkenteni a fő rivális és Erdélyben a közvélemény-kutatásokon vezető Demokrata Párt mandátumait, ha „besegít” az RMDSZ-nek a körzetek kialakításával.

Tőkés és Orbán is kiegyezne

Mind a XIX. Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, mind az azt követő találkozóin Tőkés László kiállt a közös indulás gondolata mellett. A református püspök logikája érthető: ha 3-4 képviselővel is, de a kialakított politikai alternatíva konszolidálódni tudott volna.
Az erdélyi magyar ellenzéknek 3-4 képviselő azt jelentené, hogy politikai perspektívát nyújt tagjai számára, illetve megmarad mediatizálható tényezőként. Ezt egészítette ki, hogy Markó Béla közös indulást javasolt a 2009-es európai parlamenti választásokra is, ami már személyesen Tőkés Lászlót is érintené. Szintén az egységes indulást szorgalmazta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az MPP viszonylagos kudarca az önkormányzati választásokon – személyes elköteleződésük miatt – kellemetlenül érintette a Fidesz vezető politikusait. Ennek pedig magyar belpolitikai kihatása is lehet, hiszen a Fidesz nemzetpolitikai elképzelései nehezen válhatnak hihetővé, ha közben a legnagyobb határon túli magyar közösség legitim módon megerősített politikai szervezetével, az RMDSZ-szel képtelen kommunikálni.

Az MPP már nem számíthat Orbánra?

Az, hogy az MPP miért nem állapodott meg már első körben múlt hét pénteken Markóval, leginkább azzal magyarázható, hogy Szász Jenő, a párt elnöke azt akarta elkerülni, hogy az RMDSZ-szel közösen induló jelöltek ne azok legyenek, akik számára később konkurenciát jelenthetnek az MPP-n belül. Több forrás is ezzel kapcsolatban megnevezi Toró T. Tibort, aki jelenleg is képviselő és Szilágyi Zsoltot, aki Tőkés László brüsszeli asszisztense.
A volt székelyudvarhelyi polgármester egyelőre kétségtelenül elkerülte, hogy a róla kialakított sztereotípiát erősítse: sorsáról nem Tőkés László és Orbán Viktor dönt. Az önkormányzati választások tükrében azonban nehezen elképzelhető, hogy az MPP parlamenti mandátumhoz jusson.
Különösen, hogy ezek után nem számíthat Tőkés László és Orbán Viktor személyes kampányára sem. Hogy végül a határidő lejárta után Szász Jenő mégis jelezte: kész elfogadni az RMDSZ ajánlatát, arra utal, hogy eltaktikázta magát.
Az még kérdés, az RMDSZ az első elutasítás után végül belecsap-e Szász tenyerébe, az azonban biztos, ha Tőkés sikeresen közvetít, és lesz koalíció, akkor ismét bebizonyosodik: nem Szász Jenő az ellenzék valódi vezetője.

Markó megoszt és uralkodik

Markó Béla a választásokon várhatóan hozni fogja a politikai manőverekhez szükséges mandátumok számát, bármilyen alakzatban is indul. Legfeljebb külön indulás esetén azzal kell szembenéznie, hogy a Székelyföldön jelöltjei kisebb előnnyel fognak győzni. Sokat sejtető, hogy az RMDSZ jelezte: a választási együttműködéssel kapcsolatos párbeszédet folytatni kívánja Tőkés László által vezetett civil szerveződéssel, az Erdély Magyar Nemzeti Tanáccsal.
Ha az együttműködés bármilyen formája megvalósul a két politikus között, akkor Markó Béla sikeresen megosztotta a magyar ellenzéket, illetve számíthat az MPP szavazóbázisának egy jelentős részére is. Ha végül a választási együttműködés is megvalósul, akkor az RMDSZ egyértelműen jelezné: nem Szász Jenő, hanem Tőkés László a partner. A nagyváradi püspök viszont parlamenti képviseletet biztosíthat néhány ellenzéki politikusnak, ami növelné súlyát Szász Jenővel szemben az ellenzéki táboron belül.

Kikosarazták Orbánt

A Fidesz az elkövetkező időszakban várhatóan visszahúzódik Erdélyben. Azzal, hogy Szász Jenő kezdetben Orbán Viktort is „kikosarazta”, vagyis az első éles helyzetben elmaradt a „lojalitás”, elbukott az a Fideszen belüli politika, mely Kövér Lászlónak köszönhetően Szász Jenő feltétel nélküli támogatásáról szólt.
Hasonló helyzetben, 2005-ben a parlamenti választások környékén már volt egy óvatos Fidesz-RMDSZ kapcsolatfelvétel. Ez várható idén is, ami valószínűleg egy Németh Zsolt-Markó Béla találkozót jelent. A párbeszéd Markó Béla érdeke is, ugyanis saját közvéleménye nehezen tudná elviselni, ha pártját szimplán az MSZP-vel azonosítanák. Erdélyben ugyanis a „23 millió románozást” és a 2004. december 5-ei retorikát nem tudták megbocsátani Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek.

(Figyelőnet)

 

Kapcsolódó cikk:

  • Tőkés László EMNT-elnök levele Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és Szász Jenő MPP-elnökhöz