Mit terveznek a helyi tanácsosjelöltek?

Pető Dalma és Kis Gábor nagyváradi tanácsosjelöltek és meghívottaik. A szerző felvétele
Pető Dalma és Kis Gábor nagyváradi tanácsosjelöltek és meghívottaik. A szerző felvétele
Pető Dalma és Kis Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi tanácsosjelöltjei számoltak be a múlt hétvégi sajtótájékoztató keretében arról, hogy melyek azok a dolgok, amiket fontosnak találnak megvalósítani a nagyváradiak számára.

Pető Dalma cégvezető helyi tanácsosként elsősorban a kultúráért, az ifjúságért és a fiatal vállalkozókért felelne, ezek a területek összekapcsolódnak, egyik a másiknak segítségére van. Fejleszteni szeretné Nagyvárad kulturális turizmusát. Minden nagyváros nevéhez egy fontos kulturális, vagy könnyűzenei fesztivál fűződik, Nagyváradon pedig nincs ilyen. Elképzelése az, hogy egy regionális nyári színházi fesztivál elindítását segítse elő a vár nyári színházában, egy olyan rendezvényét, mely a város kulturális színvonala mellett egyúttal a turizmust is fellendítené. Eltökélt szándéka az is, hogy egy Magyar Ház létesítésében közreműködjön, hiszen Partiumban és Erdélyben majdnem mindenhol van működő Magyar Ház, Nagyvárad azon kevés városok egyike, ahol ilyen, a magyarság szempontjából fontos központ nem létezik.

Márkázás

Pető Dalma arról is szólt: Nagyvárad 2016–2020 közötti fejlesztési stratégiája, melyet Ilie Bolojan és csapata tett közzé, nem tartalmaz semmit a kultúrára vonatkozóan. „Ha őket nem érdekli a kultúra, de még a tömegkultúra sem, nincs semmi gond, elfogadjuk döntésüket, de akkor bennünket legalább kétszeresen kell érdekelnie!” – jegyezte meg. Szólt egyúttal arról is: Nagyváradnak nincs hivatalos, magyar nyelven íródott Facebook-oldala – ez pedig egy jelentős stratégiai öngól. Minél hamarabb ki kell nyitnunk az online-világot Nagyvárad számára, hangzott el, reklámoznunk kell multietnikus, multikulturális és multikonfesszionális városunkat – ebben pedig a fiataloknak szán szerepet. Aktuálisnak és szükségesnek érzi a városmárkázást is, ezáltal látványosan javulhat versenyképessége. Találnunk kell szimbólumokat, amelyekkel pozicionálni tudnánk Nagyváradot – akár fesztiválokat, amelyek a település védjegyévé válnának, de híres szülöttei, kultúrája, történelme, építészete is tudná pozicionálni. „…és ha már nagy fesztivált szervezünk és a közösségi portálon is megfelelő a jelenlétünk, annak a vállalkozóink is örülhetnek!” – hangzott el.

Mondassuk ki!

A későbbiekben Pető Dalma meghívottjai szólaltak fel. Thurzó Zoltán Magyar Kultúra-díjas zongoraművész arra hívta fel a figyelmet: harcolni kell azért, hogy az értékeink megmaradjanak, nem szabad hagyni, hogy a magyar fiatalok elhagyják a várost. Fontos, hogy átadjuk a kultúrát a bennünket követő generációknak, fontos a Magyar Ház, fontos, hogy kimondjuk és másokkal is kimondassuk történelmi igazunkat, mindehhez harcos szemléletre van szükség. Nemes Tímea Ibolya, a Nagyváradi Egyetem Magyar nyelvű óvó és tanító, tanárképző szakának III. éves hallgatója elmondta: az egyetem mintegy háromezer magyar diákja különböző román szakokon tanul, ez az egyedüli szak, ahol magyar nyelven zajlik a tanítás. Vőlegénye itt hagyta a családját, hogy külföldön dolgozzon – nálunk ugyanis igen nehéz megfelelő munkahelyet találni. Szükséges lenne szakképesítésüknek megfelelő munkahelyet teremteni a magyar fiataloknak, segíteni a fiatal házasokat.

A fiatal vállalkozókat Aczél Dóra, a nagyváradi Coworking iroda vezetője képviselte, aki az iroda és a politikum közötti együttműködés lehetőségeiről szólt. Gyerekeknek szóló oktatási programok, gyakorlati képzések indulhatnának az irodában, hangzott el. Mátyási Gábor, a dél-rogériuszi RMDSZ-körzet alelnöke, majd Constantinescu Edit, a réti RMDSZ-körzet elnöke is felszólalt. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója, valamint Sorbán Attila író nem volt jelen, azonban mindketten támogatásukról biztosították a tanácsosjelöltet, hangzott el a sajtótájékoztatón. Pető Dalma megemlítette: céljának tekinti azt is, hogy a rogériuszi református templom melletti ifjúsági ház minél hamarabb készen legyen.

A mérleg nyelve

Kis Gábor tanácsosjelölt, a Szigligeti Színház műszaki és gazdasági igazgatója elmondta: mindent megtesz azért, hogy gazdasági, városfejlesztési és politikai elképzeléseit minél közelebb hozza a megvalósításhoz. A már említett városfejlesztési stratégiának nagyon sok jó és gyenge pontja van, „nekünk, mint RMDSZ-nek, mint mindig, ezúttal is a mérleg nyelvét kell játszanunk, s meg kell próbálnunk kiküszöbölni a túlzó, vagy gyenge részeket”.

Becsatlakoztatás

A tanácsosjelölt meghívottja, Székely Lajos, az Opel West igazgatója egyebek mellett a szakember-képzés szükségességéről szólt – mint mondta, sok a túlképzett fiatal, aki miután elvégez két-három egyetemet, csalódik, ha nem talál megfelelő munkahelyet, miközben egy nagyon ügyes szakembernek jobbak az esélyei. Ő cégénél is fontosnak találja a továbbképzést, azt, hogy az emberek mosolyogjanak és „egy év alatt ne öregedjenek többet egy évnél”.

Arra is kitért: valóságos büntetés a városnak, hogy közlekedési szempontból „26-27 év után sincs hozzákapcsolva az európai vérkeringéshez” – amíg nincs rácsatlakozva az európai autópálya rendszerhez, addig csak harmadosztályú ajánlatokat fog kapni. „Nem lesz könnyű, de én bízom Gáborban, nem most először kerül egy szakbizottságba, nem zöldfülű, bízom a karakán hozzáállásában” – mondta a vállalkozó. Kis Gábor megjegyezte, hogy a városfejlesztési elképzelések között első helyen szerepel a majdani autópálya bihari becsatlakoztatása.

Erős kórus

Később a tanácsosjelölt arról szólt: Várad elkezdett hitelekből dolgozni, s pozitívumnak tartja, hogy az utóbbi időben jó minőségű, alacsony kamatú hiteleket vett fel. A maga részéről párhuzamot lát a jókedvű alkalmazottak és a jókedvű szavazók között, fontos, hogy meglegyen az az arány, amellyel az RMDSZ tanácsosai „erős kórust alkothatnak”, hogy veszélyeztessék a kétharmados többséget, s ne némán szavazzanak arról, amit mások döntöttek el…

Fejlesztési tőkét kell bevonzani, s vétség lenne az Európai Fejlesztési Alap által nyújtott lehetőségeket kihagyni – hiszen nem mindegy például, hogyan fejlesztjük a Szent László teret, a sétáló utcát, a Bémert teret. A színházzal kapcsolatban elmondta: úgy érzi, mintha újranacionalizálási időszakot élnének át, bújtatott formában. Az elmúlt héten megszavazott költségvetés kiegészítésben a Szigligeti Színház egyetlen eseménye sem szerepel, miközben több fesztivált is szervez, s jobban viszi a társulat hírét, mint a román társulat, amely viszont 180 ezer lejt kapott a Román Dráma Hetére. Az egyetemi oktatás fontosságát, a vállalkozók és az önkormányzat együttműködésének szerepét is kihangsúlyozta.

Oktatás

Széll Gabriella, a szőllősi körzet elnöke kihangsúlyozta, hogy Kis Gábor mindig is képviselte a körzetet, mióta tanácsos volt, de még a „szünetekben is”, segített például a volt szőllősi temető parkosításáért szervezett aláírásgyűjtésben. Nem született meg viszont a tervezett ökumenikus emlékmű, és szeretné, ha erre majdan a tanácsban odafigyelnének, akárcsak a tömbházak közötti zöldövezetek kérdésére, melyeket sokan parkolóvá alakítottak. Szőllősön szükség lenne egy közösségi házra is, ahol különféle rendezvényeket lehetne szervezni, s harcolnak a magyar oktatásért is – sajnos menet közben szűntek meg magyar osztályok, a szülők elvesztették bizalmukat… Kis Gábor megjegyezte: sajnos a szülőknek jelenleg is kevés a bizalmuk a pályakezdőkben, az ismertebb pedagógusokat részesítik előnyben.

Megújulás és összefogás

Cservák Miklós, a velencei körzet elnöke arról tett említést: a villamosközlekedés megszűnte sok kárt okozott, vállalkozások szűntek meg, emberek mentek el, s nincs magyar iskola sem, holott van egy évek óta üres épület, mely megfelelne erre a célra. A vasúti átjáró hiánya is gondot okoz, százával járnak át az emberek a vasúti síneken. Minden körzetnek van élelmiszerpiaca, kivéve a velenceit, a közbiztonság sem a legjobb, „több ezer roma dorbézol, jön-megy, a rendőrök meg hallgatnak”, a Gutenberg utcán egy játszótérre lenne szükség… Széll Gabriella arra hívta fel a figyelmet: a koszorúárusokat a szőllősi piacra költöztették, melynek nincs összeköttetése a temetővel „Köszönöm a rengeteg feladatot” – mondta végezetül Kis Gábor, hozzátéve: a jelszó a megújulás és az összefogás Nagyváradért, ennek érdekében szeretnének eljutni minden utcába, egyaránt meg akarják szólítani a választmányt és a presbitériumot. A szavazásra jogosultakat valahogy ki kell mozdítani a holtpontról, hiszen „csak a leadott szavazatokkal arányosan tudjuk érvényesíteni, azt, amit elterveztünk!”

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter