Minket összekapcsoló örökség

Minket összekapcsoló örökség
Az elmúlt szombaton a máriapócsi Családvárban tartották az Örökség, ami összekapcsol- Szent László emlékezete Közép-Európában elnevezésű programot, melyen Nagyvárad is képviselve volt.

Az Örökség, ami összekapcsol- Szent László emlékezete Közép-Európában elnevezésű program nyitókonferenciáján a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség képviseletében jelen volt Fodor József általános helynök és Csorba Sándor levéltáros, a Bihar Megyei Tanács részéről pedig Szabó József megyemenedzser.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd a Szent László-örökségútról Kapin István, a debreceni Attila téri görögkatolikus egyházközség parókusa, korábbi máriapócsi kegyhelyigazgató úgy vélekedett: az egyházaknak, keresztényeknek kiváló alkalom, hogy a lovagkirály kultusza életteret kapjon.

– Olyan személyiséget kerestünk, aki összeköti a Kárpát-medencében élő összes magyart, aki mindannyiunk számára ugyanazt jelenti; így jutottunk el Szent Lászlóhoz – idézte fel projektismertetőjében Hegedüs Csilla, az RMDSZ országos ügyvezető alelnöke. Jelenleg 44 állomása van az örökségútnak – olyan helyek, ahol valamilyen formában fellelhető az Árpád-házi király öröksége -, ebből 12 Magyarországon, a többi pedig Erdélyben található. Hegedüs Csilla ezután beszélt a legjobb turisztikai és marketingszakemberek munkájával született háromnyelvű, tudományos igényű honlapról – www.lovagkiraly.org -, a projekt jelentőségéről a munkahelyteremtésben, s hangsúlyozta: a magyar kormány támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Hozzátette: folytatják, további helyszínekkel bővítve a lovagkirály útját, mert az a céljuk, hogy a Szent László örökségúttal megerősítsék a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozását.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita európai léptékű államférfinek nevezte Szent Lászlót. „Nekünk, görögkatolikusoknak különösen kedves az alakja. Az 1092-es szabolcsi zsinat rendelkezései is utalnak arra, hogy Szent László idején erős volt a bizánci egyház”- fogalmazott.

Egyetlen és jogos

Ezután ünnepi köszöntőt mondott Fodor József vikárius. Hangsúlyozta: a nagyváradi egyházmegye szívügye Szent László tisztelete, ennek az előmozdítása, hiszen már a legrégebbi statútumai a káptalannak azt írják: „mindenekelőtt illik tudni, hogy a mi váradi egyházunk alapítója néhai Szent László király”. Beszélt a Szent László oltárképéről, arról, hogy nagyon kedves volt számára Várad, s a megjelent Szűzanya sugallatára itt építette fel a várban azt a templomot, mely 1618-ig állt, amikor Bethlen Gábor protestáns erdélyi fejedelem lebontatta, és a köveit beépíttette a megújított várfalakba. A herma történetét is felidézte, illetve arról is szót ejtett: voltak időszakok, mint például a kommunizmus, amikor nagyon nehéz volt a Szent László-tisztelet ébren tartása, de még akkor is mindig megvolt, hiszen emberi emlékezetet meghaladó jogszokás alapján a váradi püspökség húsvét V. vasárnapján tartja az ünnepi körmenetet és szentmisét. A tavalyi emlékezetesen csodálatosan szép és felemelő volt, olyannyira, még dr. Erdő Péter bíboros is elragadtatással kijelentette: sajnálta volna, ha nem lehetett volna ott. A Szent László jubileumi évben számos esemény zajlott, és még mindig látható Bukarestben, a Nemzeti Múzeumban az a tárlat, mely a váradi püspökség történetét mutatja be, értékes tárgyak, okmányok segítségével. „A Szent László-tiszteletnek egyetlen és jogos fenntartója, terjesztője a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és Székeskáptalan, mely a kezdetei óta ezt teszi, ügyelve arra, hogy ne halványuljon el”- nyomatékosította a főpap.

Felszólalt még Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára is, később pedig megnyitották azt a kiállítást- három váradi vonatkozású képpel-, amely látványos és informatív tablókon mutatja be a Szent László-örökségút állomásait.

Ciucur Losonczi Antonius