Mindig jönni fog egy új tavasz

Felléptek a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai
Felléptek a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai
A korábbi évek hagyományaihoz híven október 6-án az RMDSZ Bihar megyei szervezete a történelmi magyar egyházak és a civil szféra képviselőivel közösen emlékezett az aradi vértanúkra Nagysándor József emléktáblájánál.

Sajnos az idén a zuhogó eső és a hideg némiképp beárnyékolta az emlékezést. A szokás szerint Nagysándor József emléktáblájánál tartott, koszorúzással záruló rendezvényen – ahol a huszárok, a cserkészek és a vitézek álltak díszőrséget – Cseke Attila parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke mondott beszédet.

Hangsúlyozta: 1848–49 a magyarság és az osztrákok fennhatósága alatt élő más népek lánccsörgetésének, lánctépésének időszaka volt, amikor magyarok, szerbek, horvátok, lengyelek, románok, osztrákok – és ki tudja még hány nemzet fiai – együtt mondták ki: elég! A nemzeti gyásznapon emlékeznünk kell tehát az áldozatokra, az Aradon kivégzett 13 tábornokra, és Batthyány Lajos miniszterelnökre. A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette ugyan, de még következett az osztrákok véres megtorlása, Haynau rémuralma alatt. Halálos ítéletek sora következett, temetővé téve a haza nagyobb részét. Úgy fogalmazott: a szabadságot be lehet temetni, de elpusztítani nem. Bizonyítéka ennek a magyar forradalom és szabadságharc számos következménye: a sajtószabadság, az egyenlő teherviselés, a jobbágyfelszabadítás, a keresztény felekezetek egyenjogúsága, a törvény előtti egyenlőség. Megjegyezte: következetesség, olykor makacsság, határtalan munkaerő és hit voltak azok a jellemvonások, melyek ’48–’49-ben a szabadságharc vezetőit jellemezték. Hinnünk kell nekünk is ezekben az erényekben. Ha következetesek vagyunk, olykor makacsok, de mindenféleképpen dolgosok és van hitünk végigmenni a nehéz úton, lesz fejlett közösségünk és nemzetünk.

Továbbmenni

Azon meggyőződésének is hangot adott a honatya: a ’48-sok szíve és lelke kevésnek bizonyult a harci túlerővel szemben, a forradalom elbukott, de nem tűnt el nyomtalanul: örökké beírta magát a történelembe. Tisztességből, becsületből, helytállásból kaptunk leckét 1849 októberében a kivégzett tizenhármaktól. Megmutatták, mit jelent az elkötelezettség, mit jelent, hogy valakinek fontosabb a szava, az esküje, mint az élete. Szerinte nekünk, maiaknak, a modern kor szereplőinek is cselekednünk kell, mikor elérkezett az alkalmas pillanat bizonyos lépések megtételére, bizonyos kérdések megoldására. Építkeznünk kell nap mint nap. Intézményeinket, iskoláinkat, közösségeinket bővítenünk, fejlesztenünk szükséges. Értékeinket megvédeni, előtérbe helyezni és szaporítani kötelező. „Nekünk, váradi, bihari magyaroknak, nincs mit szégyenkeznünk az előző generációk által létrehozott értékek tekintetében. Olyan értékek ezek, melyeket más közösségek is bátran felvállalhatnak, hiszen nem irányulnak mások ellen. Ehhez viszont az szükséges, hogy Nagyvárad vezetése végre valahára ismerje fel e város történelmének nagy alakjait. Szent László városalapítónk, kinek sírhelye is itt van, nem érdemel meg egy köztéri szobrot? Miért lehet máshol és nálunk nem? És miért kell az, hogy különben példás, de kizárólag civil összefogás eredményeképpen álljon a Körös partján a felújított Szacsvay-szobor. És mondhatnánk tovább: nem látjuk, hogy készülne már Pázmány Péter, Nagysándor József, Rimanóczy Kálmán vagy éppen Fényes Szabolcsnak a szobortervezete. Pedig ők mindannyian a több mint 900 éves Várad nagy szülöttei közé tartoznak. Miért nem lehetnek a mi, a váradi magyarok értékei, értékek mások számára is?” – fogalmazott.

Tudnunk kell: eshet az eső, hullhat a hó, ösvényeket elmoshat, utakat eltakarhat előlünk – de mindig jön új tavasz, amely olvadást és friss szelet hoz. És amíg vannak társaink, magyarok, nem csak a messze történelemben, nem csak a világ minden sarkában, hanem itt, mellettünk, a Partiumban, Biharban, Nagyváradon, 2016-ban is, addig az úton lesz kivel továbbmenni – nyomatékosította.

Zenés irodalmi műsor

A rendezvényen zenés irodalmi műsorral fellépett a Szacsvay Imre Általános Iskola néhány diákja (András Erik, Baczoni Boglárka, Dimény Andor, Dóczi Richard, Nagy Kincső, Török Ivett; Halász Dóra és Miklós Anna népdalénekesek), a felkészítőtanárok Kiss Tünde és Vincze Melinda voltak, valamint közreműködött a Francisc Hubic Művészeti Iskola ifjúsági fúvószenekara.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter