„Minden váradi magyart képviselni akarok”

„Minden váradi magyart képviselni akarok”
Városi RMDSZ-szervezet alakult Nagyváradon, amelynek élére Huszár István alpolgármestert választották meg. Az elöljárótól többek közt azt kérdeztük: miért vállalta a tisztséget, és indulna-e polgármesterjelöltként a jövő évi önkormányzati választásokon?

– Ha jól tudom, korábban már létezett egy váradi RMDSZ-szervezet. Miért volt szükség akkor most egy másikra?
– Igen, korábban már létezett egy nagyváradi RMDSZ-szervezet, amelyet néhány évvel ezelőtt alapítottunk, és Biró Rozália volt az elnöke, valamint Pásztor Sándor, Szabó József és jómagam az alelnökei, de ez egy másik alapszabályzat alapján működött, illetve egy másik struktúrára épült. Igazából azonban, mivel az alapítást követő rövid időn belül ellenzékbe kényszerültünk, ez a városi szervezet gyakorlatilag nem tudott hatékonyan működni. Ebből kifolyólag aztán meg is szűnt. A mostani városi szervezet létrehozása a legutóbbi, kolozsvári RMDSZ-kongresszus által előírt feladat volt. Ez teljesítettük a múlt hétfőn, amikor Kiss Sándor megyei elnök hívta össze az alakuló ülést. De ugyanígy két héttel ezelőtt Kolozsváron is megalakult a helyi városi szervezet. Mint köztudott, Váradon tíz körzeti RMDSZ is működik, ezekre alapszik a városi szervezet.

Ügyvezető elnökség

– Ki javasolta önt a tisztségre?
– Az alakuló ülést megelőző időszakban általában Kiss Sándorral közösen körbejártuk mind a tíz körzetnek az irodáját, a választmányok pedig határozatokat hoztak, melyeket írásos formában is eljuttattak a megyei szervezethez. Ezek arra is vonatkoztak, hogy egyetértenek a városi RMDSZ-szervezet létrejöttével, és ennek élére engem javasolnak, támogatnak. Ezek után nehéz lett volna azt mondanom, hogy nem vállalom el. Senki nem kényszerített tehát engem erre, hiszen magánemberként is úgy gondoltam, hogy ha már ez év februárjában vezető szerepet vállaltam az önkormányzatban az alpolgármesteri tisztségnek a betöltésével, akkor nyilván az a logikus, hogy ennek a városi szervezetnek is én legyek az elnöke.

– Országos és megyei szinten is ügyvezető elnökséggel működik az RMDSZ. Ez azt jelenti, hogy a városi RMDSZ-nek is van vagy lesz egy ügyvezető elnöksége?
– Természetesen, én kell kijelöljem az ügyvezető elnököt és az ügyvezető alelnököket. Az alapszabályzat értelmében a struktúra úgy épül fel, hogy van a küldöttgyűlés, van a választmány és van a városi elnök, a héttagú elnökség pedig az elnökből, az ügyvezető elnökből, és öt ügyvezető alelnökből tevődik össze. Ezt a csapatot rövid időn belül fel kell építeni, és szándékomban áll mihamarabb összehívni a városi szervezetnek a választmányát, hogy elfogadtassam az elnökségi csapatot. Ezen dolgozom. Nem titok, és szeretném megragadni az alkalmat, hogy bejelentsem: Kecse Gabriellát kértem fel ügyvezető elnöknek, és nagy örömömre el is fogadta. Úgyhogy a hét személyből kettő már megvan, nyilván vele közösen fogom kiválasztani a maradék ötöt, tehát hogy kik legyenek az ügyvezető alelnökök.

– Mit vállalt váradi RMDSZ-elnökként?
– Városi RMDSZ-elnökként is ugyanazt vállaltam – és ezt volt az üzenetem is –, mint alpolgármesterként, vagyis hogy minden egyes váradi magyar embernek szeretnék a képviselője lenni. Azt akarom elérni, hogy a jövő évi választásokra kialakuljon az a csapatszellem, mely jellemzője lehet a váradi magyarságnak. Ne legyen megosztottság, és próbáljuk meg együtt nekimenni a választásoknak.

Polgármester-jelöltség

– Az alpolgármesteri tisztsége már önmagában predesztinálja arra, hogy ön legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje jövőre. Ezt pedig most felerősítette az a tény, hogy városi RMDSZ-vezető is lett. Elgondolkodott már ezen?
– Persze, hogy az ember elgondolkodik ezen is, főleg amikor egy olyan helyzetben van, hogy lassan nyolc hónapja alpolgármestere a városnak, és immár a városi RMDSZ-szervezetnek is az elnöke. Ugyanakkor a választásokig még van idő, és természetesen nem csak rajtam múlik ez, hanem a városi szervezet is rá kell bólintson. Úgy gondolom azonban, hogy képes lennék megbirkózni ezzel a feladattal. Nyilván ez egy óriási kihívás, de számomra megtiszteltetés, hogy az emberek – és nem csak váradi magyarok, hanem más nemzetiségűek is – megkeresnek a problémáikkal. Azt jelzi, hogy amit az elmúlt hónapokban elkezdtem csinál, és az, ahogyan ezt csinálom, talán nem a lehető legjobb és leghatékonyabb, de hogy úgy mondjam, azért azt bizonyítja, hogy relatív eredményes munkát végzek.

– Ha már itt tartunk, milyen kampányra számít?
– Jó kérdés. Az biztos, hogy nem lett könnyebb a nagyváradi magyarság helyzete, és erre szeretnék fókuszálni. Azzal, hogy a váradi magyarságnak hat képviselője van a helyi önkormányzatban a huszonhétből, azt egyértelműsíti – és ezt az elmúlt időszak igazolta, amíg bő két fél évig ellenzékben voltunk –, hogy mennyire fontos a minél nagyobb számú jelenlét. Ahhoz, hogy igazán hatékonyak legyünk, nekünk nem hat vagy hét képviselőre lenne szükségünk, ahogy azelőtt volt, hanem énszerintem minimum nyolc vagy talán kilenc lenne az ideális. Ha ennél még több sikerülne, akkor biztos, hogy olyan tárgyalóhelyzetbe kerülnénk a román politikai pártoknak a képviselőivel szemben a választások után, ami a nagyváradi magyarságot is a következő ciklusban egy sokkal jobb helyzetbe tudná hozni. Ez nyilván azzal járna, hogy akkor jobb eredményeket, több megvalósítást, több magyar ügyet sikerülne újraéleszteni.

– Ez mind szép és jó, csak az a baj, hogy egyre kevesebben vagyunk, az embereknek mintha elegük lenne a közéletből, a fiatalok kivándorolnak, és még sorolhatnám. Hogy lehetne ezen változtatni?
– Ha már korábban a terveimről esett szó, eltökélt szándékom, hogy a különféle beruházások eredményeképpen a felújított ingatlanokba életet leheljünk, hiszen hiába valósítják meg ezeket az önkormányzat vagy a kivitelezők, ha nem lakjuk be az épületeket, a tereket. Tovább kell például folytatni a vár restaurálását, és nem elég egy sportlétesítményt vagy akvaparkot csupán befejezni, mert a csúszdán le is kell csúszniuk valakiknek. De ugyanígy említhetném a Gombát is. Mindezek olyan befektetések, amelyeket életre kell kelteni. Ha a Szent László teret nem sikerül majd programokkal attraktívvá tenni, akkor ez csupán egy szürke tér lesz, és ebből kifolyólag kérdéssé válik az is, hogy megérte-e invesztálni annyi pénzt. Azt is szeretném, ha meg tudnám győzni a váradi magyarságot arról, hogy gyermekeinket arra neveljük, hogy itt folytassák tovább a tanulmányaikat. Arra vágyom, hogy egy élhetőbb Várad alakuljon ki, azért, hogy akik itt tanulnak, itt találjanak maguknak munkát is. Mind a négy gyermekem itt folytatta a tanulmányait, itt jártak, illetve járnak iskolába, és bízom benne, hogy itt is fognak családot alapítani. Arra szeretném ezért bátorítani a fiatalokat, hogy ne halasszák a gyermekvállalást, mert a biológiai óra ketyeg, és ez hosszú távon oda vezet, hogy az iskoláink üresen maradnak, az osztályokat össze kell vonni, és még sorolhatnám, hogy milyen negatív következményei vannak a lakosság csökkenésének. Azt szeretném, ha mi töltenénk be az iskolákat, és a munkahelyeket, nem kellene máshonnan hozni munkaerőt.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter