Minden a szabadságról szólt

Minden a szabadságról szólt
Szerda délután az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a Szacsvay Imre Általános Iskolában. Csorba Cristian történelemtanár tartott előadást, és vetítés is volt.

Csorba Cristian történelemtanár elmondta, hogy 2006, vagyis az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója óta számít hagyománynak a Szacsvay Imre Általános Iskolában, hogy minden évben megemlékezést szerveznek október 23-án a VII–VIII. osztályos diákok számára. Az első alkalommal két volt forradalmárt hívtak meg, az utána következő években pedig a magyar katedrával közösen rendeztek vetélkedőt. Úgy fogalmazott: az ’56-os forradalom egyik nemzeti ünnepünk, az elítélteknek és szenvedőknek is tartozunk annyival, hogy felelevenítjük az akkor történteket. Ráadásul az elhangzottak a gyermekek számára a meglepetés erejével hatnak, szinte hihetetlen számukra, hogy például valakiket több évre ítéltek csupán azért, mert elszavaltak egy verset.

Az idei megemlékezés különlegessége abból fakadt, hogy ezúttal a történelemtanár tartott előadást, vetítés volt, és Csorba Cristian magával hozott korabeli folyóiratokat, valamint egyéb, ’56-os vonatkozású kiadványokat, melyeket a gyerekek tanulmányozhattak a „könyvtársarokban”. Ezenkívül nem feledkeztek meg Szacsvay Imréről, az 1848/49-es forradalom mártírjegyzőjéről sem, akit október 24-én végeztek ki. Emellett nyolcadikos diákok elszavalták Márai Sándor Mennyből az angyal, illetve Bella István Arccal a földnek című versét, előbbi megzenésített formában is felcsendült. A program során Ciobancan Lilla angoltanárnő is szólt a gyerekekhez, megemlékezve nagyapjára, Hollós Istvánra, akit, mint az „Érmihályfalvi Csoport” tagját kivégeztek.

Magyarországi vendég

Pásztor Gabriella igazgatónő arról beszélt tanítványainak, hogy 57 évvel ezelőtt ezen a napon délelőtt értelmiségiek, egyetemi hallgatók és tanárok indult meg az alig 11 évvel korábban berendezkedett kommunista rendszer ellen, a délutáni órákban pedig a munkából kijövők is csatlakoztak hozzájuk, így a tiltakozó tömeg körülbelül 50 ezer főre duzzadt. Birtokba akarták venni a rádiót, a zászlóból kivágták a címert, neves művészek szólaltak fel, és „minden a szabadságról szólt”.

Kecse Gabriella aligazgatónőtől megtudtuk, hogy az ünnepségre várták dr. Krajcárné Sándor Máriát, a berettyóújfalui Bihari Múzeum munkatársát is, akivel négy éve működnek együtt.

Ciucur Losonczi Antonius