Mikor kell orvoshoz fordulni?

Mikor kell orvoshoz fordulni?
Dr. Vajas Tímea neves kolozsvári családorvos nemcsak a páciensek, hanem a szakma elismerését is megszerezte. 2017-ben „Az év családorvosa a Kárpát-medencében” című pályázat díját nyerte el. 2018. május 17-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián adták át a pályázat díjait, melynek erdélyi kitüntetettje dr. Vajas Tímea családorvos.

Az őszi megbetegedésekről és azok megelőzéséről kérdeztem.

-Ősszel egyre gyakoribbak a hűléses, influenzás megbetegedések. Különösen érinti a gyermekeket, akik az óvodai, iskolás közösségben könnyen megbetegedhetnek. De nemcsak a gyermekeket érinti ez a fertőzés. Hogyan lehet megelőzni? Ha a hűlés szimptómáit érezzük, hogyan „kezelhetjük”? Mikor kell orvoshoz fordulni?
Valóban nemcsak a gyerekekre, illetve a kisiskolásokra jellemző a megfázás, hanem minden korban jelentkezhet, értem ezalatt főképpen az idős egyéneket, akiknek immunitásuk sokkal csökkentebb. A megelőzés érdekében forduljunk házipatikához, éspedig fogyasszunk sok C vitaminban gazdag tápanyagot, pl. csipkeszörpöt, vagy teát, fogyasszunk citromot, fokhagymát, vöröshagymát, homoktövist, mézet, méhpempőt, gyömbért vagy vegyük be a napi min. 1000 mg C vitamint.

Hamár a megelőzés nem hat, és ledönt a lábunkról a betegség, akkor a kezdeti fázisban javaslott a tea, ágynyugalom, forró fürdők, C vitamin. Ha a tünetek nem enyhülnek, vagy megjelenik a láz, torokfájás, fülfájás, ízületi fájdalmak, akkor forduljunk orvoshoz.

Tényleg használjon zsebkendőt! Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Fordítson elég időt a kézmosásra! A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Ne látogassa a beteget!

Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Aki az influenza tüneteit észleli saját magán, lehetőleg ne menjen se dolgozni, se iskolába. Maradjon otthon.

Sokszor olvashatjuk vagy hallhatjuk a TV műsorokban, milyen fontos az influenza elleni oltás. Miért tartja fontosnak az influenza elleni oltást?

A grippe szövődményeitől csak a védőoltás védhet meg. Kiemelt figyelmet érdemelnek a várandósok. A terhesség 2-3. trimeszterében minden kismamát be kellene oltani influenza ellen, mert a terhesség során különösen gyakran alakul ki súlyos szövődményekkel járó influenza, amely mind a kismamát, mind a magzatot fenyegeti.

Kinek érdemes beadatni az oltást?
Minden 60 év fölötti személynek, mivel az életkor előrehaladtával gyengül az immunrendszer. Azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek van valamilyen alapbetegségük: szív- és érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség) krónikus tüdőbetegség, COPD, asztma, krónikus neurológiai betegség (pl. szklerózis multiplex), anyagcserezavar (pl. diabétesz, máj- és vesebetegségek). Ajánlott beadatni a védőoltást HIV-fertőzötteknek, leukémiás betegeknek és szervátültetésen átesett pácienseknek. Kórházi dolgozóknak, idősek otthonában dolgozó ápolóknak, orvosoknak. Kismamáknak is javasolt az oltás, illetve azoknak, akik babát terveznek. Azoknak az embereknek, akik rendszeresen nagyobb közösségekkel érintkeznek, és emiatt nagyobb veszélynek vannak kitéve, valamint megfertőzhetnek másokat: tanárok, buszsofőrök, áruházi dolgozók, egészségügyi dolgozók. Célszerű továbbá beadatni az oltást akkor is, ha külföldre utazik. (Az ázsiai országokból ismert madárinfluenza vírussal szemben az oltás nem nyújt védettséget, mégis ajánlott beadatni, ha ezekbe az országokba utazunk.)

Milyen mértékben érintettek a krónikus betegek, nekik jobban oda kell figyelniük a megelőzésre?
A szívbetegek számára különösen fontos az influenza elleni védekezés, mert sokkal veszélyesebb számukra a vírus, mint az alapvetően egészségeseknek. Nagyobb a – sokszor fatális kimenetelű – szövődmények kockázata, de a keringési rendszert is rendkívül megterheli a vírus által okozott magas láz. A halálozások nagy részéért ilyenkor a kialakuló keringési elégtelenség felelős, melyet a magas testhőmérséklet, a folyadékveszteség és a kóros anyagcsere-folyamatok váltanak ki.

Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) által 2016-ban kiadott “Kardiovaszkuláris Prevenció” elnevezésű irányelv kiemeli az influenza és a szívinfarktus közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyes tanulmányok alapján akár többszörösére is emelkedhet az influenza akut szakaszában (első 3 nap) a szív- és érrendszeri események (szívinfarktus, stroke) kockázata az arra fogékony populációban, mely azonban védőoltással megelőzhető!

Mi az influenza és mi a nátha? Nem mindegy.
A náthának és az influenzának sok hasonló tünete van. Ám a két betegség között fontos különbségek is akadnak, amelyek befolyásolják a kór megelőzését, lefolyását és kezelését is.
Nátha: Fő tünetei a fentieken túl a hőemelkedés, a torokfájás, a torokkaparás, a száraz köhögés, a tüsszentés és a fejfájás.
Az influenza: Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. A betegség kezdetére a magas láz, erős levertség és izomfájdalmak jellemzők.
A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel, száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .