Mik a trendek Nagyváradon?

Mik a trendek Nagyváradon?
Számos kérdést taglaló felmérést készített a Bálványos Intézet Nagyváradon. Az eredményeket az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei székhelyén Zatykó Gyula, a tömörülés vezetőségi tagja ismertette.

Feljövőben van az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a fiatalokat érdekli legkevésbé, hogy szavazzanak, Biró Rozália népszerű, Szabó Ödön egyre népszerűtlenebb, míg az EMNP politikusai most kezdenek ismertté válni – csak néhány következtetés ez abból a sokból, amelyet az EMNP képviselője osztott meg, egy felmérés kapcsán. Zatykó Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az adatok begyűjtését az ilyen kutatásokkor megszokott módon egyetemi hallgatók végezték, az adatfelvétel időpontja 2013. november 15 – december 15. volt. A célpopuláció Nagyvárad magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakossága, a mintanagyság 604 fő. Az eredmények 95%-os valószínűséggel, ±4%-os hibahatárral érvényesek.

Ami körvonalazódik

Rákérdeztek arra, mennyire fejlődött Várad az elmúlt öt évben. A megkérdezettek mindössze 31%-a elégedett a város fejlődésével. Az elégedetlenek száma lényegesen alacsonyabb (21%). Ugyanakkor az emberek majdnem fele átlagosnak értékeli a város fejlődését. Leginkább a kulturális élettel, a közterületek állapotával és a sportolásai lehetőségekkel elégedettek a lakosok – a legnagyobb gondnak a korrupció nagy mértékét, a közutak állapotát, a magyar nyelvhasználat keretek közé szorítottságát és a parkolóhelyek hiányát ítélik.

Kölön kérdés vonatkozott arra, tudják-e, hogy 2012 óta nincs magyar alpolgármester, és látszik-e ennek hiánya. Mindössze 40% gondolja úgy, hogy romlott a magyarság helyzete, amióta nincs magyar alpolgármester, 13% nem is hallott a váltásról. Zatykó Gyula szerint ez annak is betudható, hogy amíg volt RMDSZ-es alpolgármester, addig sem látszott igazán, hogy tenne valamit a közösségért.

Hogy mivel kellene leginkább foglalkoznia egy magyar elöljárónak, arra a többség a következő lehetőségeket nevezte meg: munkahelyteremtéssel, a hivatalokban való magyar nyelvhasználat bevezetésével, a fiatalok itthon tartását célzó intézkedésekkel, a magyar oktatás bővítésével. A lakosság 59%-a szerint fontos lenne, hogy a magyar városi tanácsosok használják az üléseken az anyanyelvüket.

Személyi preferenciák

Külön kérdések vonatkoztak az EMNP és az RMDSZ viszonyrendszerére. A helyi Néppárt szervezet tevékenységét a megkérdezettek 16,3%-a nem ismerte, 33,1%-a elégedetlen vele és 43,4%-a elégedett. Az RMDSZ esetében az elégedetlenek aránya kb. 40%, míg az elégedetteké 45,4%. Azok körében, akik ismerik a pártok tevékenységét, a Néppárt megítélése 3,5%-al jobb mint az RMDSZ-é. Ami a helyi közéleti szereplők ismertségét és rokonszenv-indexét illeti, az RMDSZ-esek közül Cseke Attila és Biró Rozália áll a legjobban. A legrosszabbul Szabó Ödön (59% ismeri, 40%-nak rokonszenves) és Kiss Sándor (58% ismeri, 29%-nak rokonszenves) áll. Zatykó Gyula többször kiemelte, hogy következtetéseik szerint e két politikus, de különösen Szabó Ödön az, akit legkevésbé fogad el a magyarság.

Az EMNP politikusait mostanában kezdi megismerni a közvélemény: Zatykó Gyula esetében a fenti két mutató 49, illetve 41%, Csomortányi István esetében 32, 23, Kristófi Kristóféban 24, 20.

A váradi magyar lakosság körében aránylag magas részvételi hajlandóság: 57% menne el szavazni. A legalacsonyabb a fiatalok esetében (42%-uk menne el biztosan). A tiszta magyar társaságba járók motiváltabbak (65%), mint azok, akik vegyes, vagy román társaságba járnak. A magyar pártok választási támogatottságát mérve arra jutottak, hogy egyre erősödik az EMNP. Mnost a voksolók mintegy 41%-a választaná őket, a többiek az RMDSZ-t – ha csak e két pártot mérjük össze.

Más ügyek

Ami a magyarországi választásokon való részvételt illeti, a részvételi hajlandóság közepes, a célcsoport mintegy 33,8%-a nyilatkozta azt, hogy biztosan részt venne a magyarországi választásokon. 35,8% nem szeretne részt venni. A legnagyobb részvételi hajlandóságot az idősek (61,5%), valamint a Néppárt szavazók (51,7%) mutatnak. A választásra jogosult RMDSZ-es szavazók 28,8%-a nyilatkozta, hogy részt venne a választásokon.

Rákérdeztek a magyar állampolgárság felvételére is. A kérdésben legkevésbé érdekelt csoportok az idősek (39,1% nem tervezi kérvényezni), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (32,3%), valamint a vegyes társaságba járók (28,2%). A legérdekeltebb csoportok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (65,1% igényelte, 24,8% tervezi), a fiatalok (54,7%, valamint 28,9%), valamint a magyar baráti társasággal rendelkezők (59,7%, valamint 23,7%).

Tudakolták a kérdezőbiztosok azt is, hogy a váradi magyarok milyen módon csatlakoznának leginkább az autonómiaharchoz. A megkérdezettek 81%-a venne részt népszavazáson, 62,1% aláírás-gyűjtésen, 31,7% tüntetésen, 16,5% tagadná meg a közpénz befizetését, 13,7% venne részt ülősztrájkon és 8,7% területek önkéntes elfoglalásában. A megkérdezettek 10,8%-a egyik tevékenységtípusban sem venne részt, míg 13,9% a felsoroltak közül legalább négy tevékenységben is szerepet vállalna.

Szeghalmi Örs

 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .