Miért bűn, ha valaki tud énekelni?

Romániában egyedül Kolozsvárnak van egy olyan páratlan közössége, mely a maga nemében egyedi. Gondolkodásban, viselkedésben, munkában, egymás iránti megbecsülésben, tiszteletben. Hóstátinak lenni, rangot jelent, ami együtt jár az ősi hagyományok becsben tartásával.

A legvadabb kommunista korszakban is templomba jártak, sőt gyermekeiket vallásórákra vitték.

A pár éves Vigh Ibolya templomban hallotta először a hangszerek királynőjének felbúgó hangját, az orgonát. Mondta is, orgonista szeretne lenni. Ettől nem tágított. Ennek köszönhetően a szülők, beíratták a zene óvodába, majd 1988-1998 között a Sigismund Toduţă Zeneművészeti Líceum diákja, ahol énektanára Bodo Vass Éva. 1998-ban sikeresen felvételizik a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémiára. A canto szakon tanul Kirkósa Júliával és Ramona Eremiaval. 2003-2005 között a Zeneakadémián végzi magiszteri tanulmányait, canto szakon Mircea Radu Sâmpetrean osztályában. Mesterkurzusokon vesz részt, többek között barokk zene tanfolyamon a Neuen Bach Gesellschaft Leipzig által szervezett Bach Akadémia keretében, vagy a kolozsvári Magyar Opera szervezésében megtartott Mozart tanfolyamon. Számos hangversenyen, gálaműsoron lép fel itthon és külföldön egyaránt, igen nagy sikerrel. A közönség is mind jobban megkedveli, amelynek hozama, azaz érezhető elvárása, minél többször színpadon látni.

Ő maga szívesen van színpadon, ahol rendkívül jól érzi magát. Ha rajta múlna, akkor állandóan énekelne. A jelek szerint közönsége is hálásan fogadja.

A Kolozsvári Magyar Opera honlapja alapján: Vigh Ibolya 2007-től magánénekese. Repertoárja:Operák: W. A. Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője, Első Dáma
W. A. Mozart: A színigazgató – Madamme Herz
W. A. Mozart: Az álruhás kertészlány – Sandrina
W. A. Mozart: Don Giovanni – Donna Anna
Erkel F.: Bánk bán – Melinda
Erkel F.: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet, Gara Mária
Erkel F.: Sarolta – Sarolta
G. Verdi: Traviata – Violetta
G. Verdi: Álarcosbál – Oscar
G. Verdi: Rigoletto – Gilda
G. Bizet: Carmen – Frasquita, Mercedes
G. Donizetti: Lammermoori Lucia – Lucia
L. Delibes: Hoffmann meséi – Olympia
L. Delibes: Lakmé – Lakmé
G. Puccini: Angelica nővér – Novícia
H. Purcell: Dido és Aeneas – Boszorkány
J. Haydn: Il Mondo della Luna – Diák
J. S. Bach: Magnificat – Szoprán


Operettek: Szirmai A.: Mágnás Miska – Marcsa
Kálmán I.: Marica grófnő – Marica
Kálmán I.: Csárdáskirálynő – Szilvia (előkészületben)
Ábrahám P.: Viktória – Viktória
Farkas F.: Csínom Palkó – Kati
Kacsoh P.: János vitéz – Parasztlány
Huszka J.: Mária főhadnagy – Mosólány

Az igen dinamikus művésznő talán azzal nem tud megbékélni, hogy az intézmény vezetősége, (aki egyébként is tisztában van azokkal az adottságokkal, melyek Vigh Ibolyát jellemzik) valahol félti attól, hogy a hangszálak túlerőltetése bizonyos fokú rizikó faktorral járhat. Az operaéneklés hihetetlen megterhelésekkel jár, ezért kell nagyon ügyelnie annak, akit a természet tényleg nagyon jó hangi adottságokkal áldott meg.

Meggyőződése, akkor tud fejlődni, ha dolgoztatják. Szerinte, az nem tud megfelelően fejlődni, aki háromhavonta lép fel. Azért, mert mindig elölről kell, felépítenie azt, amit már eddig felépített. Számára ez ad energiát a munkához. Mások ebben kifáradnak. Ő, amint mondja, akkor energikus, ha dolgozhat. Miért bűn, ha valaki tud énekelni?

Első éves korában az egyetemet meglátogatta egy németországi tanár, aki hangmérnök is volt. Aki elő vett egy számítógépes hangmérést, mellyel meg tudta mérni, milyen terjedelmű a hang. Akkor mutatták ki, négy oktáv terjedelmű hangja, van Vigh Ibolyának. A következő évben még egyszer lemérte a hangot, lássa mennyit fejlődött. A számítógépben levő programban nem voltak azok a magasságok, melyeket Vigh Ibolya kiénekelt. Miért bűn, ha valaki ilyen hanggal születik? – teszi fel a kérdést a művésznő.

Akinek az operában hangja van, meg kellene, adni azt a lehetőséget, hogy dolgozzon. Amikor az ember a Lamermoori Lucia-ból Luciat vagy a Traviata-ból Valery Violettat nem énekelheti, mert azt mondják nem neki való, akkor feltevődik a kérdés, ezt a pályát érdemes-e csinálni? Ezt 19 évi zenetanulás után teszi fel magának az ember. Gyermekkora nem volt, mert mindig első helyen szerepelt a gyakorlás, az éneklés.

 -A Kolozsvári Magyar Opera keretén belül vannak olyan erők, melyek az egyébként létező nemes szándékokat, meg tudnák akadályozni? Ilyen létezik?

– Igen. Igen.

-A művész élet bizonyos képzelődéssel is együtt jár. Nem épít ki magában bizonyos eltúlzott gondolatokat? Nem épít ki magában bizonyos fokú komplexumokat a siker felé való törekvésében?

– Engem a családom, környezetem, megtanított arra, lábammal a földön járjak. Ne bízzam el magam. Először is tudom azt, mire vagyok képes. Énektanárral is, színésszel is dolgozom azért, hogy azt tudjam nyújtani a közönségnek, amit elvárnak tőlem. Tudomásom szerint a kolozsvári közönség nem olyan, mely számára az opera látogatása idegen. Kolozsvárnak becsülendő zenei hagyományai, figyelemre méltó zenei kultúrája van. Mégis ebben a városban van két operaház, nem is akármilyen filharmóniája. Zenei középiskolája, felsőfokú zeneművészeti, akadémiai oktatása van. A nagyközönséget nem lehet becsapni. Gondolván most saját magamra, ha a közönség szeret, akkor nem nálam van a hiba. Február óta, mikor is kikértem magamnak azt, hogy ne hitegessenek olyan dolgokkal, melyek azután nem valósulnak meg. Azóta nem vagyok semmilyen szerepre kiosztva. Szerintem az véletlen volt, hogy a gálaműsoron felléptem. Ez nem komplexum és nem álmodozás. Az ember rájön akarva akaratlan, ez a valóság.

– Ha ennyire tudatosan látja, mi történik maga körül, hogyan próbál egy védekezési utat kiépíteni?

-A jó előadásoknak mindig van közönsége. Ha az előadó le tudja bilincselni hallgatóságát, akkor a közönség ezt megérzi. Megjegyzi ezt a produkciót. Kik és milyen nívón valósították meg. Nekem az a feladat jut, minél többet nyújtani az operát látogató közönségemnek. Ha kialakul az a bűvös kör a színpad és közönség között, létrejön az a művészi közlés, mely egyedivé, teheti az előadást mindenki számára. Ennek következtében az élő előadás minden alkalommal egyedi a művész és a néző számára. A nagyvilág várja az értékes megnyilvánulást. Ennek kell eleget tenni. A kapuk a tehetség előtt megnyílnak. Biztos vagyok abban, számomra is, nyílik mind több lehetőség bizonyítani a közönség előtt.

A közönség azt fogadja el, ami hiteles. Hinni kell abban, amit alkotunk, és akkor ezt a közönség is, el fogja hinni. A közönséget becsapni nem lehet.

Csomafáy Ferenc

Címkék: , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .