“Mi most ebben a korban vagyunk”

“Mi most ebben a korban vagyunk”
Pénteken délelőtt hangosan szólt a csengő az érbogyoszlói általános iskola falai között, jelezve: itt az idő, a pillanat mikor az utolsó osztályfőnöki óra után útra kelhetnek a nyolcadikos diákok.

A diákok elballagtak a szépen feldíszített folyóson át az osztálytermeken és kiballagtak énekszóval az iskola udvarára, ahol a családtagok, barátok meghatódva könnyes szemmel fogadták őket, hisz mindenki tudta érezte: itt most lezárul egy fejezet a gyerekek, tanárok s az iskola számára egyaránt. Köszöntötte őket az iskola igazgatója, Bozsik Lóránd, majd osztályfőnökük Kun Attila. A beszédek között szép műsorral búcsúztatták a végzősöket az őket követő osztályok, iskolatársak. A nyolcadik osztály is búcsúzott minden kedves tanárától, név szerint felidézték a hozzájuk köthető legszebb emlékeiket, a legmaradandóbb pillanatokat, köszönték a sok programokat, versenyekre való felkészítéseket melyeken mindég szép eredménnyel szerepeltek.

Hálásan mindenért

Hálásak maradnak nekik mindenért, azért hogy nem csak tanítani próbálták őket, hanem nevelni is, mert ugye belefért sok csintalanság is az iskola hétköznapjaiba, de “mi most ebben a korban vagyunk”. Végül, de nem utolsó sorban köszöntötték egymást és a többi iskolástársakat, az együtt töltött időt, a programokat, a türelmet, a barátságot, ami remélik, örökre megmarad és nem utolsósorban azt, hogy együtt játszhatták a kézilabdát, hiszen számukra meghatározó volt e sportág, hangzott el beszédükben. Az ünnepség befejeződőt, a hozzátartozok, barátok átadták színes virágcsokraikat, jókívánságaikat és tizenhét érbogyoszlói diák így indult el a nagybetűs élet felé.

Tarpai Ildikó



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter