Mi a megoldás?

Akt.:
Mi a megoldás?
Az embereket nem lehet könnyen kivinni az utcára, tüntetni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön szükséges az emberek elégedetlensége. Az a belső indulat, ami abban fogalmazódik meg, hogy neki elege van abból, ami őt körülveszi és ezen az állapoton javítani, akar.

 

A megyeháza előtt mind gyakrabban és gyakrabban tüntetnek az emberek, és skandálják, joguk van a munkához, amit egyébként az alkotmányunk is tartalmaz.

A hivatalosságok köszönik, jól vannak.

Ők az elmúlt 23 év alatt rájöttek, az emberek azt hiszik, ha kimennek az utcára, akkor minden megoldódik. Hiszen eddig is nem egy tüntetési felvonulás folyt le, amelyen mindig el lehetett mondani, mi az, ami zavarólag hat az egyszerű adófizető polgárra.

A ’89-es események után az első nagyobb jellegű tüntetetés levezetője az a személy volt, aki a valamikori belbiztonsági szervek ifjúsággal foglalkozó osztályán teljesített szolgálatot. Tényleg jól ismerte feladatát. A hajdani Szent György téren, a volt Béke térre, ma már Lucian Blaga térnek hívják, volt a gyülekezője az elégedetlenkedőknek. Az illető példás türelemmel várta, hogy az elégedetlenkedők összegyűljenek. Neki volt ideje és tapasztalata is az ilyen fajta gyülekezetek kezelésére. Amikor már mindenki jól ki kiabálta és láncokkal látta el magát, és az idő is, jól eltelt, végül is elindult a menet a hajdani belső Szén utcán, amely volt Jókai, ma Napoca utca. A Főtér déli oldala és a hajdani Deák Ferenc, ma Bd. Eroilor (Hősök) utcán lehetett teli torokból skandálni azt, amivel nem voltak megelégedve. Elvonult a menet a Nemzeti Színház előtt, a hajdani Hunyadi tér déli, majd keleti és északi részén, majd a Bocskai téren, ma Avram Iancu téren, a volt Erdőgazdálkodási Minisztérium épülete mellett, melyben az ortodox egyház székel ma, majd a Főtér féle. Nyugatra fordulva, elhaladtak a Protestáns Teológiai előtt, a hajdani Kereskedelmi és Iparkamara, a mai Prefektúra épülete elé érkeztek. Berekedve a sok ordibálástól, kifáradva az ökölrázástól, láncok rángatásától.

Szószólóik alig tudták megfogalmazni tulajdonképpen, miért is jöttek, mik a panaszaik.

Pedig az új rendszer képviselői nyílt szívélyességgel fogadták a protestálókat, mondván, sorolják el, mi az, amivel nincsenek megelégedve, hiszen ők azért vannak, hogy orvosolják azokat a hibákat, tévedéseket, amik az elégedetlenséget szülték. A panaszok végül is elhangzottak. A vezetőszervek tudomásul vették és mindent megígértek, annak érdekében, hogy orvosolni fogják a bajokat.

A tények bizonyítják, ez mennyire sikerült.

Ma is itt, a Prefektúra előtt gyülekeznek azok, akiknek ilyen jellegű panaszaik vannak.

Egy ilyen panaszost kérdeztem arról, miért tüntet síppal a szájában. Az illető elmondta, a hidrológiai vállalat munkása, és az ellen tüntetnek, hogy a vállalatot ne adják el külföldieknek, hiszen nem veszteséges. Ha egy külföldi meg- veszi, akkor az a bevétel egy részét is magával, viszi. Nem biztos, hogy Romániában tovább is be fog fektetni. Miért érdemes egy idegen tőkével rendelkező cégnek eladni azt, ami egy hazai cégnek is hasznot hajthatna?

Aranyos-gyéresen a Mechel sodronyipar volt alkalmazottjai ugyancsak tüntettek. Akárcsak a postások.

A hivatalosságok most az ilyen jellegű megnyilvánulásokra nem reagálnak, de figyelmen kívül hagyni dőreség. Az elégedetlenség növekvőben van ezt, ha nem kezelik kellő taktikai érzékenységgel, olyan robbanás állhat elő, amely kiszámíthatatlan mozgássort eredményezhet, ami nem biztos, hogy jó az országnak.

Kolozs megye prefektusa, Gheorghe Vuşcan sajtótájékoztatón arról beszélt, az elégedetlenséget kezelni kellene.

Arról nem szól egy szót sem, hogyan? Mik voltak azok a feltételek, melyek szabályozzák a Romániában működő külföldi tőkére épülő vállalatokat. Mit és hogyan, mennyit engedhetnek meg maguknak. Melyek azok a kényszerítő tényezők, amelyek a pénzhígulást lehetővé teszik. Minek következtében kúszik felfele az adó, a megélhetési és annyi minden használati cikknek ára. Volt- e olyan valaki, aki elgondolkodott azon egy, de mondjuk 10 banival, mit lehet venni ma Romániában. Mennyire erős a lej vásárló értéke. Erről a statisztikai adatok, mit mondanak?

A több mint 5,5 millió nyugdíjas, hogyan él. Hányan engedhetik meg maguknak gondtalanul, teszem fel a hazai vagy külföldi több napos nyaralást, három csillagos szállodában?

Tenni kell valamit, alternatív megoldásokat kellene keresni a problémás ügyek orvoslására.

Csomafáy Ferenc

Címkék: