Mezőgazdasági átalányadó: ütköznek a vélemények

Mezőgazdasági átalányadó: ütköznek a vélemények
Egy nemrégiben elfogadott sürgősségi kormányrendelet átalányadót vet ki a mezőgazdaságban. A gazdák tiltakoznak, a szakember szerint az egységesítés, illetve a feketepiac visszaszorítása a cél, és az adók normálisnak nevezhető szinten vannak megállapítva.

 

A kormány egy közelmúltbeli ülésén elfogadta a Pénzügyminisztérium adótérvényt módosító javaslatait. Utóbbiak egyik passzusa a mezőgazdaságra vonatkozik. Ebben olvasható, hogy azok a magánszemélyek, akik két hektárnál nem nagyobb területen termelnek gabonát, burgonyát, cukorrépát, és hüvelyes növényeket, azokra ezután sem rónak ki adót. Az adómentesség a gyümölcsösök esetében 1,5 hektár, a dohánynál, szőlőnél 1, a zöldségek és virágok esetében fél hektár. Állattartók akkor nem kell adót fizessenek, ha legtöbb 10 juhot, hat sertést, két tehenet, száz szárnyast és száz család méhet tartanak. Aki a fenti területet, illetve állatállományt meghaladják, azokra a terület nagysága, illetve az állomány darabszáma alapján vetik ki az adót, amit a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatóságok határoznak meg, az adózóval pedig a pénzügyminisztériumi kirendeltségek fogják közölni az illető év február közepéig.

Számítások

A penzcsinalok.transindex.ro internetes szaklap számítása szerint növénytermesztők esetében: “a gabonatermesztés két hektárig mentesül az adófizetés alól, 2-től 50 hektárig az adóalap hektáronként 449 lej lesz, 50 hektár fölött pedig 395 lejre csökken. Burgonya esetén két hektárig szintén adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3 488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót. A kerti zöldségek termelőinek fél hektárig nem kell fájjon a fejük, majd 2,5 hektárig 4001 lej, 2,5-10 hektár között 3605, majd 10 hektár fölött 2563 lejben szabta meg az éves adóalapot a kormány. A szőlőművelők egy hektárig mentesülnek, két hektárig 1385 lejre, két hektár fölött pedig 1218 lejre kell adózzanak. A legmagasabb normákat a virágtermesztésnél találjuk: két hektárnál nagyobb területen már hektáronként 10 360 lejre számolják az adót.” Ugyanez a számítás az állattenyésztőknél: “Két tehén tartása még adómentes, 50 tehénig állatonként 698 lej, 50 tehén fölött pedig 512 lejes jövedelemalapot határoztak meg. Sertések esetén az adófizetési küszöb öt darab, kilencig 56 lej, 10-150 között 181 lej, efölött pedig 140 lej a norma. Adózás szempontjából a szárnyasok tartása a legkedvezőbb: 100 szárnyasig adómentesen gazdálkodhatunk, 100 és 500 között egységenként három lejre, 500 fölött pedig két lejre adózunk.”

Újabb kivetés?

Megkérdeztük gazdák véleményét is. Kelemen Tibor magángazdálkodóként állattartással csak háztáji szinten foglalkozik, tehát ezt nem érinti a változás, ám növénytermesztésre már 20 hektárt művel.Véleménye szerint eddig sem volt könnyű a mezőgazdaságból élő kistermelők élete, és az sem várható el, hogy teljesen mentesüljenek az adózás alól, de ez az intézkedés “teljesen fejbe üti” a gazdákat. A termelők nagyobb része sem a gépparkját illetően, sem más szempontból nincs felkészülve a több jövedelmet feltételező magasabb adózásra. Kelemen Tibor szerint az intézkedés a beszolgáltatási kötelezettségekkel terhes történelmi időket idézi, amikor újabb és újabb bőrt akartak lenyúzni a gazdálkodókról, tehát nem véletlen az országszerte tapasztalható tiltakozási hullám. A gazda szerint a politikai pártoknak itt lenne az alkalom, hogy megmutassák a szavazók érdekeinek védelmére irányuló szándékukat. Karsai Zoltán saját és bérelt földeket művel meg, összesen 25 hektárt. Már korábban is volt úgynevezett PFA-ja, vagyis kisipari tevékenységet jelentő egyszemélyes vállalkozása, amit azonban csak a szolgáltatási tevékenységre vett igénybe, tehát azokkal szemben, kiktől a bérelt földet művelte. Most úgy gondolja, miután szakértőkkel alaposan “körbejárta” a témát, hogy egész tevékenységét bevonja a vállalkozás égisze alá, így védve ki az esetleges negatív hatásokat, például kihasználva a ÁFA visszaigényelhetőségét.

Normális adószintek

Kikértük a Közpénzek Felügyelősége Bihar Megyei Igazgatóságának (Adóhivatal) vezérigazgató-helyettese, Fándly Máriusz véleményét is. Mint elmondta, február 1-én lépett életbe a 2013/8. számú sürgősségi kormányrendelet, mely minden mezőgazdaságból szerzett jövedelmet megadóztat – természetesen a fentebb már említett állatállomány- és területhatárok mellett. Ezt átalányadónak mondjuk, és vonatkozik a fentiek mellett a szőlő- és facsemete forgalmazására is. Hozzátartozik még, hogy aki nem csak termelő, de a terméket feldolgozott állapotban is értékesíti, annak engedélyezett kistermelőnek kell lennie. Például aki nem csak a tejet adja el, hanem az abból készült túrót is, utóbbit csak akkor teheti, ha engedéllyel rendelkezik tejtermelésre. A szakértő pontosította: ha egy gazdálkodónak például 10 hektár földje van, és azon 5 olyan különböző növényt termeszt, melyek esetében 2 hektárig nem kell adózni, akkor a 10 hektár után összességében nem kell adózni. Ha azonban egyik kultúra már 3 hektár, akkor 1 már adóköteles. Az adók befizetése két részletben történik, határidők: október 25., és december 15. Ezt abból a megfontolásból szabták így meg, hogy a gazdáknak elvileg akkorra már lehet bevételük az évi terményekből. Fándly Máriusz szerint az adóterhek “normálisan vannak megszabva”, és az adóhatóság valójában nem számít számottevő bevételi növekedéssel, hiszen sokakat nem is érint a változás. Az intézkedés célja egyrészt az adózás egységesítése volt, másrészt a feketepiac visszaszorítása, a gazdák azonos versenyhelyzetének megteremtése. A szakember úgy véli, hogy aki családja számára gazdálkodik, annak ezek után sem lesz kevesebbje, és ennek fényében indokolatlannak tartja az országos tiltakozási hullámot is. A protestálásokat két dologgal tudja magyarázni: a tiltakozók vagy a feketepiac virágzásában érdekeltek, vagy nem tudják pontosan, miről szól a törvény.

Rencz Csaba