Mezőbikács hőseire emlékeztek

Mezőbikács hőseire emlékeztek
Ünnepélyes megemlékezés keretében hirdették ki: a román törvényhozás az RMDSZ javaslatára mártír településsé nyilvánította Mezőbikácsot. Az új, kétnyelvű helységnévtáblát is leleplezték.


A vasárnapi megemlékezés szentmisével kezdődött, a mezőbikácsi római katolikus templomban. Fügedy Antal Levente plébános elmondta: azokért fognak ezúttal imádkozni, akik az 1949 augusztus másodikán kezdődő események során életüket vesztették, valamint azokért, akiket ezek nyomán deportáltak. A későbbiek során Szabó Ödön parlamenti képviselő, a törvény kezdeményezője elmondta: különleges alkalom megemlékezni azokra, akik kiálltak az igazukért, fellázadtak, amikor mindenki inkább tűrt, szóltak, amikor senki nem merte kinyitni a száját. Nem szükséges bekapcsolni a tévét, hogy hősöket találjunk, – tette hozzá – hiszen a hősök itt vannak mellettünk: a szüleink, a nagyszüleink, akik az életükkel mutattak példát. Szabó Ödön ezt követően a június 21-én elfogadott 159. sz. törvény kinyomtatott és berámázott változatát adta át Ioan Purge-nek, Gyapjú polgármesterének, Fügedy Antal plébánosnak, majd kevéssel később Pătcaş Vasile ortodox parókus lelkésznek. Ez a törvény hirdeti ki, hogy Mezőbikács lakosainak hősiessége iránti tiszteletből, valamint megemlékezésként azokra, akik a kommunizmus elleni harcban életüket vesztették, mártír településsé nyilvánítják Mezőbikácsot.

A mise után a jelenlévők megkoszorúzták a római-katolikus templom udvarán lévő emlékművet, majd leleplezték azt a kétnyelvű helységnévtáblát, melyen a „Mezőbikács mártír település” felirat áll. Ott, ahol az út Szalonta felé, illetve Szalonta felől letér Mezőbikács irányába, további két, szintén kétnyelvű jelzőtáblán is ugyanez olvasható.

„Életükkel fizettek az igazságért”

1949 nyarán egyre nagyobb volt az elégedetlenség Mezőbikácson, mivel szinte az egész búzatermést át kellett adniuk az illetékeseknek. Augusztus másodikán a lakosok – románok és magyarok – eldöntötték, hogy tiltakozni fognak. Megkondultak a harangok, az emberek összegyűltek a Járási Néptanács előtt. Az indulatok akkor szabadultak el, amikor kéréseikre a kommunista hatalom képviselője azt mondta nekik: egyenek földet és vadalmákat.

Agyonlőtték

A lázadás megtorlása nem maradt el, a hatalom képviselői négy lakost lőttek le, magyarokat és románokat; közöttük Iványi György római katolikus papot, akit hátulról ért a golyó, miután azt mondták neki, hogy szabadon engedik. Elrettentésképpen holttestét három napig nem engedték eltemetni. Kevés szemtanú él már Mezőbikácson, de a történtek nem merültek feledésbe, mivel 1954-ben Mentes Ferenc római katolikus pap feljegyezte a történteket. Amint Szabó Ödön parlamenti képviselő, a törvénytervezet megalkotója és kezdeményezője kihangsúlyozta, sokat köszönhet Fügedy Antal Levente római katolikus papnak, aki a törvénytervezet megfogalmazásához rendelkezésére bocsátotta ezeket a feljegyzéskeket. Megtudtuk: egy kivétellel – mely valószínűleg véletlen volt – a teljes parlament támogatta a kezdeményezést, hogy Mezőbikácsot mártir településsé nyilvánítsák.

Ki tudtak állni

A vasárnapi szentmise során Fügedy Antal magyarul, majd románul mondta el: a kommunista rendszer meg akarta szakítani az ember kapcsolatát a Teremtőjével, Isten helyébe akart lépni, de 1949 augusztus másodikán az emberek földi táplálékát is el akarta venni. Most ugyan senki nem tiltja, hogy mindenki szabadon gyakorolja a vallását, még sincsenek zsúfolásig telve a templomok. A gonosz ugyanis el akarja hitetni velünk, hogy az a boldogság, ha tele a hasunk és halmozzuk az élvezeteket. Pedig az élet nem ennyi, a csodák, amelyeket Jézus tett, jelek, melyek azt mutatják, hogy Isten felé kell haladnunk. Jézus Krisztus az embereket erre az igazságra akarta rávezetni a jelek által, hogy nézzenek túl rajta és lássák, hogy valójában utat mutatnak a boldogság felé.
A mezőbikácsi emberek úgy döntöttek, hogy fellázadnak a rossz ellen, és életükkel fizettek ezért, mondta a plébános. Az, hogy Mezőbikács mártír település lett, egy érték, mely arra mutat rá: vannak emberek, akik ki tudtak állni a valódi, nem múlandó igazságokért.

Ioan Purge, Gyapjú polgármestere elmondta: együtt örül a mezőbikácsiakkal azért, hogy elismerést nyert az akkori lakosok hősiessége. Egyúttal ismerette is, hogy hogyan következtek egymás után az események 1949-ben. Később Ioan Sorin Roman PSD-párti parlamenti képviselő is felszólalt, méltatva a mezőbikácsiak hősiességét.
Miután megkoszorúzták az áldozatok tiszteletére állított emlékművet, az emlékezés az ortodox templomban folytatódott, majd Szabó Ödön és Ioan Purge leleplezték az új, kétnyelvű helységnévtáblát.

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter