Metszéspontokon Schengenbe

Tánczos Barna, a Szállításügyi Minisztréium államtitkára által vezetett delegáció szerdán egyeztetéseket folytatott megyarországi kollégáikkal. E taláékozó kapcsán készítetünk interjút az államtitkárral.

– Mi a mai találkozó célja?

– A mai találkozón a magyar és román autóépító társaság szakértői tanácskoznak arról, hogy hol lesznek az utak határmetszéspontjai, és arról, hogy haladnak az autópálya- és gyorsforgalmi útépítési projektek Romániában illetve Magyarországon. Nagyon fontos összehangolni a két kormány erőfeszítéseit azért, hogy mindkét kormány egyidőben építsen a határ környékén autópályákat és gyorsforgalmi utakat. A mai találkozó gyakorlatilag a közös kormányülés folytatása, amikor már történt egyeztetés arról, hogy a közeljövőben a szakemberek rendszeresen találkoznak azért, hogy egyeztessenek úgy a metszéspontok feltérképezése, mint az útépítési projektek lebonyolítása tekintetében. Nem mindig történt szinkronban a tervezés és az időzítés a két országban, épp ezért akarunk megoldásokat találni arra, hogy amikor Románia autópályákat épít Magyarország felé, akkor a határhoz érkezéskor ne kelljen évekig várni, míg Magyarország részéről is autópálya épül, de ez fordítva is érvényes.

– Hogy áll az egyeztetés a Romániában épülő Észak-erdélyi illetve a déli korridor esetében?

– Mindkét téma napirenden van a mai tanácskozáson. Romániában az Észak-erdélyi autópálya van a legelőrehaladottabb állapotban, a Dél-erdélyi autópálya tervezését 2008-ban befejezzük. Értesüléseim szerint Magyarországon Délen előrehaladottabbak a munkálatok. Arról próbáljuk meggyőzni a magyar kormányt, hogy nagyon fontos rácstlakoztatni a magyarországi autópályát az Észak-erdélyi autópályára, erről fogunk ma technikai részleteket megbeszélni. A Bechtel autópályával a mi részünkről 2009 végéig meglenne a  csatlakozás a határig, erre kellene Debrecenből rácsatlakozni.

– A határon áthaladó országutak ügyében milyen előrelépések történtek?

– Az elmult közös román-magyar kormányűlésen döntés született arról, hogy leltárba vesszük azokat a határmenti másodrangú utakat, amelyeket  meg lehessen nyitni akkor, amikor Romániai is belép a schengeni övezetbe. Valószinűleg az elkövetkező pár héten belül meg is alakul az a munkacsoport, amelyik megyénként számba veszi ezeket a felújításra váró utakat.

– Most még nincsenek pontos adataik arról, hogy hány határátszelő út van Románia és Magyarország között?

– De van, de a helyi önkormányzatokkal most is zajló leltárt a közös munkacsoport fogja véglegesíteni, és jövővre valószínuleg már el is indíthatjuk a javítási projekteket.

– Van megszabott keretszám arról, hogy megyénként hány határátszelő út kell legyen?

– Nincs, és nem is szeretném, hogyha lenne, hanem azt szeretném, ha az igénytől függően minden olyan utat belefognánk ebbe a felújítási programba, amelynek felújítása hasznos lehet a közösségek számára.

– A Nagyvárad-Debrecen gyorsforgalmi út megépítésében a kormánynak milyen segítő szerepe lehet?

– Ilyen projektek megvalósítására a regionális fejlesztési alapokból vagy a szállításügyi minisztériumtól lehet finanszírozáshoz jutni. Jó lenne ha egy ilyen projektet a minisztérium finanszírozna, mert helyi szinten egy ilyen nagyságrendű projekt a regiók fejlesztési alapjából rendelkezésre álló keretösszeg 90 százalékát elvinné, így nem maradna pénz más regionális jellegű infrastrukturális fejlesztésre. Erről a gyorsforgalmi útról csak regionális szinten lehetett szó, mert én nem tudok sok részletet a projektről.

– Mi lesz az Észak-erdélyi autópálya építésével a parlamenti választások után?

– Vélemyényem szerint nem áll fenn a veszélye annak, hogy a beruházást leállítanák. Nincs kizárva, hogy az új kormány megpróbál majd a szerződésen módosítani és saját belátása szerint javítani rajta. Ettől függetlenül ezt az autópályát a tervezett időpontra, 2013-ra be lehet fejezni. Sajnos a beruházás felbecsülése annak idején nem volt teljesen őszinte, ennek következtében a megépítésea valószinűleg többe fog kerülni az eredetileg becsült 2,4 miliárd euronál.

– Milyen értelemben nem volt őszinte?

– Meggyőződésem, hogy az akkori kormány tudta, hogy ezt az autópályát nem lehet 2,4 miliárdból megépíteni, de ezt nem merte így felvállalni, és  aláírta a 2,4 miliárdról szóló szerződést. Az megoldás se volt a legjobb, hogy a Bechtel tervez, a Bechtel épít, mert ebben benne van az a rizikó, hogy a tervező a lehető legrágább megoldásokat próbálja kiválasztani. Ezt a legutolsó szerződésmódosításkor kiküszöböltük.

– A minisztériumnak milyen fejlesztési tervei vannak erre az évre?

– Bihar megye szintjén az Észak-erdélyi autópályán kívül a legfontosabb terv az Arad-Nagyvárad és a Nagyvárad-Szatmárnémeti országutak felujítása, melyek munkálatai már el is kezdődnek 2008-ban. Voltak problémáink helyi önkormányzatokkal infrastrukturális fejlesztések egymásra tevődése miatt, például csatornákat építettek az utak alatt vagy mellett anélkül, hogy velünk egyeztettek volna. Ezeket a problémákat részben sikerült megoldani. 18 hónapra ütemezzük a munkálatokat, teljes hosszában felújítjuk ezeket az országutakat. Új, 26 centiméteres aszfaltréteget viszünk fel rájuk, sáncokat, hidakat építünk ott ahol szükséges. Az önkormányzatok javaslatára a tervezővel együtt elfogadtuk lassítók építését a települések bejáratánál. Nagyszalontától átvettük a város területén áthaladó országút felújítását.

Hosszabb távú projekt az Észak- és a Dél-erdélyi autópályát összekötő gyorsforgalmi út megvalósítása, mely a jelenlegi tervek szerint Váradtól Nyugatra és Nagyszalontától Keletre fog elhaladni. Koncesszióban vagy saját költségvetésből képzeljük el ennek megvalósítását viszont a kivitelezés időtartamát nehéz megmondani, mert ez a finanszírozási, és megvalósítási módozattól függ. Ugyancsak az idén szeretnénk meghírdetni a Marosvásárhely-Jászvásár autópályára.

– A megyar féllel milyen infrastrukturális kérdésekről fognak még egyeztetni?

– A magyar kormánnyal fogunk tárgyalni arról, hogy a TEN-T (Trans European Network) hálózatot kiterjesszük. Románia TEN-T hálózatának 80 százaléka az ország déli részén van. Ezt szeretnénk orvosolni azzal, hogy a TEN-T hálózatba javasolni fogunk egy Kelet-Nyugat folyosót, ami elnyerte a brüsszeli hatóságok tetszését. Gyakoraltilag a Váradot Jászvásárral összekötő folyosóról van szó. E nyomvonal egy része már benne van a TEN-T hálózatban, de Kolozsvárról Keletre semmilyen európai fontosságú nyomvonal nincs kijelölve. A TENT-T nyomvonalakat legtöbbször már létező útvonalon jelölik ki, a mi esetünkben a Marosvásárhely-Jászvásár táv lesz új nyomvonal, mert Nagyváradtól Kolozsvárig az Eszak-erdélyi autópályát javasoljuk a TEN-T-be

– A nagyváradi körgyűrű építésének gyorsítását a minisztérium miképpen tudja segíteni?

– A minisztérium 2007-ben biztosította a finanszírozást a körgyűrű szakaszra, de a kiutalt összeget nem sikerült teljesen elkölteni. Mi 2008-ban is biztosítjuk az építési költségeket, tehát finanszírozási gondok nem lesznek. Úgy látom, hogy mostmár nincs akadálya annak, hogy 2008-ban teljes gőzzel follyanak a munkálatok. De nemcsak Nagváradon, hanem a négyes korridor teljes hosszában tervezünk körgyűrűket a fontosabb városokban, tehát például Aradon, Temesváron, Szebenben.

– Mekkora esély van arra, hogy a nagyváradi repülőtér regionális reptérré váljon?

– Van lehetőség a minisztériumnál pályázni repülőterek fejlesztésére, de ez a reptereket kezelő helyi önkormányzatok feladata. A TEN-T hálózat kibővítésekor bele szeretnénk vonni miden olyan repteret, mely a TEN-T hálózaton van, többek között  a váradit és a temesvárit is, ami azt jelenti, hogy a váradi reptér is regionális repülőtérré válik.