Metropolisz övezetek – csak a városnak jár a pénz?

Metropolisz övezetek – csak a városnak jár a pénz?
Az EU Táborban szombat délután a jelenlévők Kolozsvár és Marosvásárhely metropolisz övezeteiről szóló előadáson vehettek részt. Az eseményen Horváth Anna, kolozsvári alpolgármester és Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere szólaltak fel. A beszélgetést Szabó Tamás, a Kolozsvári Önkormányzat Fejlesztési Irodájának munkatársa vezette.

Szabó Tamás felvezetőjében elsősorban meghatározta a metropolisz övezet jelentését, elmondta, hogy metropolisz övezetnek tekintünk olyan nagyvárosokat és 30 kilométeres vonzáskörzetüket, amelyek önkéntes partnerségi társulásokba szerveződnek. Ezután röviden ismertette a jelenleg futó,2007–2013-as regionális operatív fejlesztési programot. Elmondása szerint az ország nagyvárosait jelenleg három kategóriába sorolták: azok a városok, amelyeket fejlesztési központoknak tekintünk, az első tengelyt képezik, a második kategóriában tartoznak azok, amelyek megyei jogú városok, illetve azok a városok, amelyeknek lakóssága eléri a tízezer főt tartoznak a harmadik tengelyhez.

Horváth Anna, aki korábban államtitkárként dolgozott a Fejlesztési Minisztériumban, elmondta, az Európai Unió fő szempontja az volt, hogy nagy városokba koncentráltan osszon le pénzt, amelyet fejlesztésre használnak fel. A hét fejlesztési régió központját ők nevezték ki, ahová ezt követően a pénzeket leosztották. Azonban 2007-ben rájöttek arra, hogy „egy olyan Romániában, ahol eleve elég nagy a fejlettségbeli különbség a települések között, nem jó az, ha csak hét pontba osztanak le pénzalapokat, mert ez még inkább kiélezi a különbségeket”. A megoldás az volt, hogy tizenhárom másodlagos pólust határoztak meg, ahová szintén pénzt juttatnak.

Az alpolgármester kiemelte, Kolozsvár esetében nem működik a projekt, úgy ahogy kellene, hiszen egy metropolisz övezet lényege az lenne, hogy egy olyan fejlesztési tervet dolgozzanak ki, amely által bizonyos iparágak, közszállítási hálózatok úgy terjednek ki a várost körülvevő területekre, hogy megkönnyítsek azok életét. Ennek ellenére Kolozsvár a saját hasznára fordította, a falvaknak pedig nem juttattak a pénzből. „Olyan együttműködésről egyetértésről kellene szó legyen, amelyben érzi a kisközség, hogy neki is előnye van belőle” – tette hozzá.

A következő projektcsomaggal kapcsolatosan, amely 2014 és 2020 között valósul majd meg, elmondta, hogy véleménye szerint egy átgondolt, koherens projektlistát kell összeállítani, amelyből nem csak a város, hanem a környező települések is nyernek, „ne érezzek a községek azt, hogy csak formálisan vesznek részt a projektben.”

Peti András, az alig három hete megválasztott marosvásárhelyi alpolgármester felszólalásában kiemelte, hogy a metropolisz övezetek kérdésköre először 2001-ben merült fel, amikor az ország városait kategorizálták, megjelölve hét elsőrangú, és 81 másodrangú várost. Akkor a besorolásnál elsősorban a lakosság számát vették figyelembe. Véleménye szerint mára aktuálissá vált a városok újraelemzése, amely során más adottságaikat is figyelembe véve rangsorolnák őket.

„Az elmúlt időszakban az volt a jellemző, hogy szétváltak a községek. Kihívást jelent a metropolisz övezetnek az, hogy közelítse egymáshoz a környező települések álláspontjait. A megfelelő hozzáállás ennek érdekében az, hogy a megyeszékhely figyelembe vegye és meghallgassa a peremtelepülések álláspontját, kéréseit.” – véleményezte a marosvásárhelyi alpolgármester.

Regionalizáció a mindennapokban – beszélgetés Borboly Csabával

A 10. EU Tábor szombati napjának utolsóelőtti előadásán Regionalizáció a mindennapokban volt a téma. Az interaktív beszélgetésen felszólalt Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke, a moderátor szerepét Takács Aranka MIÉRT elnökségi tag töltötte be.

„Románia egyik nagy problémája, hogy sok esetben csuklóból hoznak döntéseket a politikusok. Az nem régió, amely néhány politikus személyes érdekének az eredményéből jön létre. Egy régió többek között azt jelenti, hogy közel 2000-en táncolnak népviseletben” – kezdte beszédét utalva a jelenleg zajló 1000 Székely Leány Találkozójára Borboly Csaba.

Az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke elmondta: a Szövetség az ősz folyamán más szervezetekkel társulva tüntetést tervez. „Azt szeretném, ha minél nagyobb összhang lenne az erdélyi magyarság körében. A pártpolitizálás fölé kell helyezni az ügyet. Bízok benne, hogy közösen sikerül hatékonyan fellépnünk, de ennek az előkészítéséhez idő kell” – fogalmazott Borboly.

Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, a regionalizáció kiemelt fontosságú, és az erdélyi magyarság számára kedvezőtlen döntés nagymértékben megnehezítheti a kisebbségben élők mindennapjait. „Fontos, hogy felkeltsük a figyelmet, ha szükséges menjünk be Bukarestbe tüntetni, mert így a média sem tudja az ügyet a szőnyeg alá söpörni” – vélekedett Borboly Csaba. Továbbá felhívta a figyelmet a román politika képlékenységére, amely sok esetben segítheti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget.

„Az ország politikájából sok esetben hiányoznak a szakemberek, akik elmélyülnek egy-egy témában. Ez egy esély nektek, fiataloknak, hogy fejlesszétek magatokat és szakosodjatok” – szólt a táborozókhoz a politikus.

Székelyföldi Diákigazolvány – Az erős közösségek kártyája

Szombaton utolsó programpontként a Székelyföldi Diákigazolványt mutatta be Zsigmond József, a Sic Card projektigazgatója. A civil kezdeményezés a Székelyföldön tanuló diákok számára indult, kedvezményeket nyújtva számukra.

Az európai mintára tervezett diákigazolvány létrehozásának elsődleges célja a hiánycikk pótlása volt, hiszen Székelyföldön középiskolások számára is érvényes diákkártya eddig nem létezett. A vonalkóddal ellátott regionális elvű kártya háromnyelvű (magyar, román és angol), amelyet a fiatalok ingyenesen kaphatnak kézhez.

„A regionális identitástudatot erősíteni kell” – hangsúlyozta a projektigazgató. Helyi problémaként kiemelte, hogy az egyéneket ritkán szólítják meg, ezért is fontos, hogy a kártya egyénileg igényelhető. A kártyát kérheti és használhatja minden 7-35 év közötti személy, aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik valamilyen székelyföldi tanintézményben.

Zsigmond József bemutatta a projekt kezdetleges lépéseit, hogyan fogtak neki, milyen utat jártak végig a megvalósításig. A diákigazolvány létrehozásához hozzájárultak az önkormányzatok, a pályázatok, különböző cégek támogatásai és a kialakított partnerviszonyok.

Az eddigi megvalósítások adataiból kiderült, a projekt kezdése óta, 4 hónap alatt 1006 diákigazolványt bocsátottak ki. Emellett rendezvényeken vettek részt, partnerekkel alakítottak ki kapcsolatot, médiapartnereket és támogatókat szereztek.

Zsigmond József a projekt folytatásáról is beszélt: melyek a jövőbeni terveik, milyen események teszik színesebbé az ifjúság életét, valamint beszámolt a közeljövőben tervezett változtatásokról is. „Feladatunknak tekintjük annak az elérését, hogy a fiatalok jobban kötődjenek a régióhoz” – ismertette a terveket. Hosszú távú elképzeléseikben a kártya érvényességének nemzetközi szintre emelése is szerepel.

EU Tábor Sajtóiroda

2013. július 6.

Marosfő

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .