Metamorfózisról és óraművekről

Metamorfózisról és óraművekről
Szombat délelőtt A Magyar Kultúra Hete ünnepségsorozat keretében a váradi RMDSZ és a Tanoda Egyesület szervezésében két érdekes előadás hangzott el a vár úgynevezett civil házában.

A szervezők nevében Huszár István váradi RMDSZ-elnök, Kecse Gabriella helyi tanácsos, a Tanoda Egyesület vezetője és Hochhauser Ronald programfelelős, muzeológus köszöntötték az érdeklődőket.
Tőtős Áron váradi történész, a budapesti ELTE doktorandusz hallgatója Nagyvárad társadalmának metamorfózisa: (át)rétegződés és foglalkozás-szerkezet 1910-1941 között címmel tartott prezentációt. Három szinten vizsgálta a tárgyidőszakot: röviden bemutatta azokat a strukturális tényezőket, melyek nemzetközi, országos és helyi viszonylatban meghatározták a váradi lakosság életét, statisztikai adatok felmutatásával konkrétan ismertette a foglalkozások szerinti rétegződést, valamint egy esettanulmánnyal próbálta bizonyítani azt, hogy a két világháború közt a közvélekedéssel ellentétben nem csupán rossz dolgok történtek. Természetesen a politikai kisebbségbe került magyarok (akik- figyelem!- demográfiai és gazdasági szempontból továbbra is többségben voltak) az élet számos területén visszaszorultak, de azért a konjunktúra érdekes élettörténeteket is eredményezett. Ha nem lett volna a holokauszt, melynek áldozatává lett, sikeres karrierről beszélhetünk például az innovatív üzletember, mai szóhasználattal élve bizonyos szinten startup vállalkozónak számító Leichner József esetében, aki tulajdonképpen lerakta a modern nagyipari szőrmegyártás alapjait Nagyváradon. Amellett, hogy dióhéjban összefoglalta az életét és tevékenységét, Tőtős Áron az előadása folyamán kitért még többek közt Nagyvárad foglalkozás-szerkezetének anyanyelvi és felekezeti összetételére, valamint az átalakulásának dinamikájára összehasonlítva az 1910-es, az 1930-as és az 1941-es adatokat, és rávilágított Románia nemzetállami törekvéseire is.

Óraművek

Maga az idő nem születik, hanem örök, mindig volt és mindig lesz, és nem egyformán telik. Akkor kezdődik, amikor két álló tömeg közül az egyik elkezd haladni- ezeket már Nagy Csaba órásmester, feltaláló mondotta, aki Nagyvárad megmentett toronyórái címmel tartott előadást. Felelevenítette, hogy miként került “az órák birodalmába”, és részletesebben ismertette egyik találmányát, mely több váradi közintézmény és templom óraművét is működteti. (Ezen elv lényege, hogy az inga kilengését elektromos berendezés tartja karban).
A rendezvényen ugyanakkor jelen volt a Debrecenben élő Mezey Tibor, Mezey Dezső egykori órásmesternek az unokája is, aki nem csupán a felmenője, hanem a szintén órásmester Daday József munkásságát is méltatta.

Ciucur Losonczi Antonius