Mese a rendre utasított ördögről

Mese a rendre utasított ördögről
Nagyvárad – Vasárnap este az Állami Filharmónia színpadán mutatta be legújabb produkcióját a Nagyvárad Táncegyüttes. A Bambuc ördög táncos mesejáték hagyományos népi elemeket ötvöz modern színházi kifejezési formákkal.

Tamási Áron Bambuc ördög című novelláját dolgozta fel a Nagyvárad Táncegyüttes két állandó rendező-koreográfusa, László Csaba és Dimény Levente. A néptáncosok által előadott, elsősorban gyerekeknek szánt produkció rendhagyó módon nyúl a Tamási-féle mesevilághoz és teszi azt elevenné. Ez elsősorban az udvarhelyszéki énekes és táncos hagyományokra építkező jelenetekre jellemző, míg az ezzel szemben megelevenedő pokol – az erőteljes ritmusnak és látványvilágnak köszönhetően – absztraktabb formát ölt. Két világ áll szemben tehát egymással: a székelység hétköznapi világa és a Durumó ördögkirály (Kádár Elemér) pokoli világa. Míg az előbbiben folyton rendet kell tenni és szülők diktálta normák szerint kell cselekedni, addig a pokolban sosincs rend, lehet gondtalanul mókázni az ördögkirály szabályai szerint. Főhősünk, a rosszalkodó Bambuc ördög (Forgács Zsombor) azután kerül a pokolba, miután szülei (Pelbát Ilona és Miklós János) szájából elhangzik a „Vigyen el az ördög” szitok. A színpad hirtelen átalakul pokollá ahol a Durumó ördögkirály az úr, ő diktálja a „lépéseket”. Ezekben a jelenetekben a hagyományos népművészeti stíluselemek helyett többek között dél afrikai táncelemeket láthattunk és népzene helyett ritmusos dobbantások sorozatából álló hangáradatot hallhattunk. Az erőteljes hatást keltő jelenetből – mely a darab első felét teszi ki – hiányzik az események követhetősége.  

Álom és valóság

A darab második felében hagyományos sóvidéki táncokat láthattunk a kiváló táncosok előadásában. Színre lép a Rózsabimbós lány (Györffi Katalin), aki egy idő házaspár egyetlen leánygyermeke és aki tizennyolcadik esztendejét betöltve Bambuc ördög kedvese lesz. Cselhez folyamodva Bambuc közbenjárásával Durumó király elveszíti hatalmát, így semmi akadálya annak, hogy az ördögök (Forgács-Popp Jácint, Rácz Lajos, Brugós Sándor, Gal László, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Szabó E. Ágnes, Szőnyi József, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Zaha E. Kitty) együtt mulassanak Bambuc lakodalmán. A cselekmény e részében a két világ fedi egymást, az ördögök is jelen vannak a székelyekhez méltó mulatságon. A darab végére kiderül, Bambuc mindvégig álmodta a történetet, az álom hatására azonban rendet tesz szobájában szülei nagy meglepetésére. Így a történetnek nevelői célzata is van: arra inti a gyerekeket, hogy legyenek jók, engedelmeskedjenek a szülői parancsnak. A darab egyik erősségének mondhatjuk a látványos díszleteket és jelmezeket, melyek Holló Cs. Kinga munkáját dicsérik. Az alkotó stábhoz tartozik még a rendezőpároson kívül: Forgács Zsombor, Kerekes Dalma, Pelbát Ilona, Kelemen M. János. Az élő zenét a Nagyvárad Táncegyüttes Zenekara biztosította. A közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta az alkotók és az előadók munkáját.

Mészáros Tímea