Merre járnak a Pokémonok Váradon?

Merre járnak a Pokémonok Váradon?
Ezt a cikket lényegében nem én írtam. Hanem az a két Pokémon Go-rajongó, akik itt élnek Nagyváradon, és akiket megkérdeztem, mik ennek a kedves őrületnek az itteni vonzatai, illetve ők miért szeretik. Természetesen tisztáztuk azt is, hogy mi is maga a Pokémon Go.

Az „tette be az ajtót”, hogy felsétáltam valamelyik nap Váradon a Gombába – és a tetőn épp előttem egy anyuka korholta kedvesen a kisfiát: „Na, megvan: Akkor most már tedd el azt a telefont egy kicsit”. És ahogy a srác kikapcsolta, még volt annyi időm, hogy meglessem: épp pokémonokat vadászott a Gombában. Nekem amúgy tetszik az egész – sőt, bevallom: én is vadásznám, ha menne a telefonomon ez a játék (soha máskor semmilyen játékot nem játszottam rajta, és nem is érdekelt a telefonos játékok világa, ám ez most engem is elkapott, és nem bánom), de valamiért nem megy rajta a játékhoz szükséges GPS-es helymeghatározás. Na mindegy, kértem akkor másféle meghatározásokat olyan helybeliektől, akiknél megy, és akik ezerrel nyomják is. Annak a meghatározására kértem őket, miért szeretik ezt, illetve mik a dolog helyi vonzatai.

Mi ez?

Ám először tisztázzuk, mi is maga a Pokémon Go. A Pokémon Go telefonos app-szerű játék. A Google Maps alapján helyezi el a GPS-jel segítségével az avatárunkat, ami folyamatosan arra jár, amerre mi a telefonnal. És ahol vagyunk, ott pokémonokkal találkozhatunk. Ahogy az egyik leírás fogalmaz, „ez nem az a játék, amit otthonról, az ágyban vagy a fotelben tespedve lehet játszani, szóval nyakunkba kell venni a várost, ha Pokémon mesterré szeretnénk válni. Ez az egyik legnagyobb erőssége a játéknak, hogy képes motiválni a játékosokat (nyilván nem mindenkit, amit teljesen megértek), hogy mozduljanak ki, sétáljanak, fedezzék fel a környezetüket és így érjenek el valamit, ne a négy fal közt.”

És mi van itt?

Alapos választ adott érdeklődésemre az egyik váradi rajongója – aki viszont azt kérte, a cikkben nevezzük csak E.-nek. Szóval E. ezt mondja: „Szerintem, mire Magyarországon, illetve Romániában is letölthetővé vált a Pokémon Go, már nem volt ember, aki ne hallott volna róla, a vicces és egyáltalán nem vicces történetekről, amelyek bejárták a világsajtót. Elsősorban a kíváncsiság hajtott, amikor úgy döntöttem, letöltöm telefonomra, lássuk, miről van szó. A rajzfilmből egyetlen epizódot sem láttam, Pikachut is csak plüssállatként a boltok polcain vagy éppen gyerekruhára festve. A népszerű játékok rabja sem lettem soha, bár egyet-kettőt kipróbáltam, nem vonzott, hogy esténként vagy hétvégén ott görnyedjek a számítógép előtt, amikor a munkám miatt amúgy is egész nap azt teszem. Éppen ezért fogott meg a Pokémon Go, mert nem lehet a négy fal között játszani, még ha virtuális szörnyecskékre kell is vadászni, ki kell mozdulni, s menni kell. (Megyek is, amikor elindulok vadászni esténként 5–8 kilométert.)

Elsősorban azért kell sokat gyalogolni, mert a ritka pokémonokat a város különböző részein lehet befogni, de az sem elhanyagolható tényező, hogy a játék által rendelkezésedre bocsátott tojásokat azzal lehet kikeltetni, ha minél többet sétáltatod őket, s biza 10 kilométeres séta után kikelő szörnyecskék is akadnak. Ja, és csalni nem lehet, még a kerékpár is túl gyors ahhoz, hogy a lépésszámláló beszámítsa.

A Pokémon Go napról napra növekvő népszerűségével magyarázható, hogy a város az elmúlt lassan két hét alatt megtelt okostelefonjukkal a kezükben rohangáló emberekkel – nem feltétlenül csak fiatalokkal, de zömében azért igen, s nem ritka az sem, ha csapatokba verődnek egy-egy műemlék előtt. Ezeken a helyeken vannak ugyanis a Pokéstpok, amik amellett, hogy tojásokat és a pokémonok befogásához szükséges labdákat, különféle gyógyszereket adnak, lehetőséget nyújtanak arra is, hogy egy csali kitételével odacsalogassák a környéken elhelyezett szörnyecskéket.”

Csapatostól

Hozzáteszi: „A váradi játékosoknak van egyébként egy Facebook-oldala is (Pokémon Go Oradea), ahol gyakran jelzik egymásnak az emberek, hogy hova készülnek csalit kitenni, s bár – akár a világon máshoz is – három csapatban (Mystic, Valor és Instinct) harcolnak egymás ellen, emellett azt is megosztják egymással, hogy hol találtak ritka és értékes pokémonokat.

Eleinte a legnépszerűbb találkozóhely a színház előtti kis tér volt, de miután kiderült, hogy a fehér hollónál is ritkább ott az értékes pokémon, más helyek után néztek a játékosok. A Nagyvásártéren, az Ezredévi emléktéren vagy a Sas-passzázs alatt lehet rendszeresen csalit látni, és sokan járnak a Vandana vendéglő környékére is, mivel ott a Körös közelsége miatt egyszerre találhatók meg a vízi és a szárazföldi szörnyecskék. Az iskolások, egyetemisták egyébként élvezik, hogy vakáció van, s egész nap úton vannak, ezért is van már behozhatatlannak tűnő előnyük azokhoz képest, akik egyéb elfoglaltságaik miatt csak este indulnak vadászni. Előbbieknél már nem is a gyűjtögetés az elsődleges, hanem a harc, amit a szintén műemlékek közelében bejelölt arénákban, úgynevezett Gymekben vívnak egymás ellen, természetesen alteregóikkal. Szerintem egyébként a játék legfőbb előnye, hogy kimozdította az embereket a négy fal közül, a fiatalok gyalog, kerékpárral, rollerrel járják a várost, reggeltől késő estig. Ráirányítja ugyanakkor a figyelmet a műemlékekre, akár a turistáknak is jó kalauz lehet, de természetesen ehhez fel kell nézni időnként a telefon képernyőjéről.”

Tapasztalatcsere

Egy másik elhivatott játékos, aki Váradon él, Buda Kinga. Ő így összegezte az új, kellemes mániát: „Mi az amit szeretek a Pokemon Goban? Lássuk: elsősorban azt, hogy arra késztet, hogy mozdulj ki a lakásból, s önmagában a sétát is izgalmassá teszi a különböző patkányok, madarak, halak stb. megjelenése és felkutatása. Néha ezek a lények vicces helyeken jelennek meg, s el lehet azon szórakozni, hogy a Bethlen Gábor szoborról kell levadászni egy denevért. A másik előnye a játéknak, hogy arra készteti az embereket, hogy keressék fel a különböző műemlékeket, illetve látványosságokat a városból, ugyanis ezeken a helyeken értékes segítségeket lehet kapni. Amikor az ember hosszú ideje él egy városban, beleolvad a környezetbe, s megfeledkezik az adott környezet szépségeiről, viszont amikor fel kell keresni egy-egy helyet, a játék eszünkbe juttat különböző látványosságokat. És felhívja a figyelmünket olyanokra, melyeket talán észre sem vettünk eddig. Nem egyszer fordult velem elő az utóbbi időben, hogy körbe kellett nézzek, hogy hol is van az a falfestmény vagy szobor, ami a játékban szerepel.

Ugyanakkor van egy szociális aspektusa is a Pokemon Gonak. Egy helyre gyűjti a játékosokat, s mivel ugyanazok a lények minden játékos által befoghatók, teljesen békés kis pokemonozó csoportok alakulnak ki a város különböző pontjain. Váradon ezek többnyire a Petőfi Parkban, a színháznál és a December 1 Parknál a leggyakoribbak. Úgyszintén van egy Pokemon Go Oradea facebook csoport is, ahol tapasztalatot lehet cserélni, a játékosok informálják egymást különböző ritka Pokemonok hollétéről és szólnak, hova fognak kitenni csalit a nap folyamán, ahova lehet menni vadászni.”

Na és mindehhez tegyük hozzá: szinte törvényszerűen megvan már a két tábor is, mint annyi minden másban is. Azoké, akik imádják, meg azoké, akik szerint hülyeség. Szerintem meg pont ez a lényeg: hogy hülyeség, és ettől aranyos és jó. Hiszen ha mond valamit eleve az, hogy „játék”, akkor az is érthető, hol kapcsolódik a hülyeség a viccessel, a jóval, az érdekessel. Úgyhogy csak Go!

Rekordok

A Pokemon Go az utóbbi évek legnépszerűbb appja lett. Az USA-ban például a napi aktív felhasználói tábor elérte a 26 milliót, ami több, mint ahányan a Google Mapset használják (ráadásul maga a játék is a Maps térképeit használja). És a divathullám egyre magasabbra csap, napi 5–6 millió példányban telepítik a játékot világszerte, ahogy egyre újabb piacok nyílnak meg. Magyarországon és Romániában is telepíthető már, és az egész ingyenes. A felmérések szerint a letöltők 70%-a marad meg aktív játékosnak – miközben az iparági átlag 30% körül mozog. Bár a játék alapban ingyenes, lehet benne pénzért is venni kisebb-nagyobb segítségeket, ebben is elég jól teljesít az app, az egy játékosra vetített átlagos napi bevétele 25 cent, ami a két és félszerese az ilyen pénzügyi modellt használó játékok átlagának.

Szeghalmi Örs

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter