Mérlegvonás, jogállamiság centenáriumra való felkészülés

A szövetség Bihar megyei vezérkarának körében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a közönséghez
A szövetség Bihar megyei vezérkarának körében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a közönséghez
Az idei féléves parlamenti tevékenységet értékelte, illetve a jövő évi kihívásokat ismertette július 14-én, pénteken a margittai Szabadság Feszten Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Vissza kell állítani a jogállamiságot, és a magyar közösségnek is fel kell készülnie a jövő évi centenáriumra.

„A jogállamiságot nagymértékben felszámolták, annak csak a látszatát őriztük meg, amiről a kilencvenes években elhittük: a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént” – fejtette ki Kelemen Hunor, majd így folytatta: „Ma egymásra rácsúszva vannak jelen a hatalmi ágak, ez rányomja a bélyegjét mindenre, a nemzeti kisebbségekre is itt, Bihar megyében, de az ország más olyan régiójában is, ahol magyarok élnek. Nagyon hittem, de még mindig hinni akarok abban, hogy mégis csak lesz bátorsága egy parlamenti többségnek arra, hogy visszaállítsa a jogállamiságot. Ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Mi magunk is kidolgoztunk olyan törvénytervezeteket, amelyek a hatalmi ágak szétválasztására vonatkoznak, illetve arra is, hogy az alkotmánybírósági döntések mentén módosítsuk végre a büntetőtörvénykönyvet és perrendtartást.”

Eredmények

A 2017-es év első felének mérlegét a magyar embereket érintő kérdésekben pozitívnak értékelte Kelemen Hunor, hiszen, mint elmondta: „az oktatási módosításunk már csak az államelnöki kihirdetésre vár. Bevezettük a differenciált kis érettségit és érettségit, megoldottuk a protestáns teológiai intézet finanszírozásának kérdését, a pedagógus-továbbképző központ létrehozását. Mára már azokban a helyzetekben, amikor az önkormányzat nem tud dönteni – mindegy, hogy milyen okból kifolyólag –, miniszteri, kormányzati eszközzel is meg lehet oldani a marosvásárhelyi római katolikus iskolához hasonló helyzeteket. Bár úgy tűnik, hogy ez utóbbi megvalósítás a helyi autonómia elvét felülírja, mégsem hagyhatunk egy megyét iskolahálózat nélkül, amikor helyi szinten döcögnek a dolgok. A szociális és egészségügyi intézményekben a nyelvi jogok bővítésével is előreléptünk. (…) A parlamenti együttműködési megállapodás ezért is egy jó eszköz, hiszen – bár a többségnek 54 százaléka van – szüksége van ránk. A támogatásunkért cserébe pedig mi is elvárjuk, hogy támogassák a közösségünk számára fontosnak tekintett ügyeket.”

A kormányválságról

A pártelnök a romániai parlamentáris demokrácia történelmében példátlannak nevezte a júniusban kialakult politikai válságot, melynek nyomán a kormánykoalíció csak bizalmatlansági indítvánnyal tudta leváltani saját miniszterelnökét. „Ebben a konfliktusban kértek meg bennünket, hogy járjunk hozzá a kormánybuktatáshoz. Az ajánlatot nem utasítottuk el egyből, de elmondtuk azt is, hogy miket kellene tisztázni. Tárgyaltunk, nem üzleteltünk. Három kérésünk volt, az egyik a kisebbségügyi törvényre vonatkozott – amely tizenkét esztendeje ül a parlamentben –, de el akartuk érni a 215-ös helyi közigazgatási törvény módosítását, a nyelvi jogok bővítését, illetve március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását. Hétfőn pillanatokon belül megszületett a pozitív jelentés a bizottságban március 15-ről, a közigazgatási törvény szankciók bevezetésénél bár elakadtunk este, nem volt semmilyen konfliktus. A kisebbségi törvénynél az volt a kérés, hogy a kulturális autonómia szóhasználatot cseréljük le, de a tartalmát elfogadták. Másnap reggelre azt kellett megtapasztalnunk, hogy Romániában ma is egyetlen gombnyomásra olyan magyarellenes hangulatot lehet elindítani, mint a kilencvenes években. A nagy kérdés, ki képes erre. Egy ilyen hangulat elindítására egyszerű újságírónak nincs is eszköze, mert ez egy lehetetlen feladat számára. A Szociáldemokrata Párt erdélyi képviselőinek arcát órákon belül szétszórták a világhálón, miszerint ők azok, akik el akarják árulni Erdélyt. Ennek következménye lett végül az, hogy másnap meggondolta magát a kormánykoalíció. Visszavonultak, mi is, nem vettünk részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.”

A centenáriumról

Románia nemzeti ünnepének jövő évi centenáriuma kapcsán Kelemen Hunor kifejtette: „folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a romániai magyarságra nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek. (…) A következő év problematikus esztendő lesz. Nekünk minden bizonnyal el kell fogadni azt, hogy a többségiek ünnepelnek, de nekik meg azt kell megérteni, a kölcsönös tisztelet jegyében, hogy mi, magyarok nem tudunk ünnepelni. Nem szabad megengednünk azt magunknak, hogy egy éven keresztül behúzódjunk a sarokba, hogy rosszul érezzük magunkat. Erre nem szabad berendezkednünk. Az RMDSZ elképzelése az, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel történelmi konferenciákat szervez, kiadványokat szerkeszt arról, hogy mit adtak hozzá az elmúlt száz esztendőben a hazai értékekhez a magyar emberek. Fel akarjuk mutatni, hogy értéket alkottunk, hogy továbbra is ezt akarjuk tenni: folyamatosan újrateremteni az identitásunkat. A többség egy része az elmúlt száz évért a magyarokat fogja okolni, és nehogy azt higgyük, hogy az ilyen túlhajtott magyarellenes retorikákból nem születhetnek majd rossz döntések is. (…) Kormányra hívtak bennünket egy adott pontban, de ennek politikai feltételei ma nem adottak. Ennek ellenére viszont fent kell tartani az együttműködést a kormányzattal, mert közösségünknek szüksége van azokra a forrásokra, amelyeket csak egy parlamenti többség tud biztosítani.”

A gazdaságról

„Nagyon fontos, hogy a kormány növelte a minimálbért, hiszen nem lehet elfogadni azt, hogy a minimálbért folyamatosan lenyomják Romániában” – fejtette ki a továbbiakban a margittai közönség előtt Kelemen Hunor. Mint mondta: „hosszú távon nem fenntartható, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk a béreket. Ez egy jó döntés volt, csak meg kell nézni, mennyit bír el a román gazdaság. A bértörvényen is javítottunk, de nagyon fontos az a start up program is, amely a most induló vállalkozásokat célozza. Ezt támogattuk, támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely kis és közepes vállalkozásokon segít. A nagy baj, hogy a beruházásokkal el van akadva Románia, hogy nem hívja le az uniós alapokat, a hazai fejlesztésekből sem indult el semmi az elmúlt időszakban. Mi azt mondtuk, hogy sem a forgalmi, sem a szolidaritási, sem a családi adót abban a formájában, ahogy bejelentették, nem fogjuk támogatni.”