ERDON Országos hírek

2010.01.14. 08:00

Szilágyi Zsolt: Akkor jó a kormányzati részvétel, ha az autonómia esélyét nem csökkenti

<p>Az Erd&#233;lyi Magyar Egyeztet&#337; Forum janu&#225;r<br /> nyolcadikai, marosv&#225;s&#225;rhelyi<br /> &#252;l&#233;s&#233;t k&#337;vet&#337;en, az<br /> tal&#225;lkoz&#243; konkr&#233;t<br /> eredm&#233;nyeir&#337;l, a k&#233;t f&#233;l<br /> k&#246;z&#246;tti<br /> n&#233;zetk&#252;l&#246;nbs&#233;gekr&#337;l, a<br /> Sz&#233;kely &#214;nkorm&#225;nyzati<br /> Nagygy&#369;l&#233;sr&#337;l valamint az auton&#243;mia<br /> &#252;gy el&#337;revihet&#233;si<br /> lehet&#337;s&#233;geir&#337;l k&#233;rdezt&#252;k<br /> Szil&#225;gyi Zsoltot, az Erd&#233;lyi Magyar Nemzeti<br /> Tan&#225;cs aleln&#246;k&#233;t.</p>

- Milyen konkrét eredményekkel zárult

a találkozó?

- Már tavaly a Székely

Önkormányzati Nagyülés

alkalmával hoztunk egy döntést, hogy

március 13-án Székely

Önkormányzati Nagyülés újabb

rendezvényét tartjuk meg. Megegyeztünk

abban, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Forum

(EMEF) két ügyvivője, Kelemen Hunor

és Toró T. Tibor nekilátnak a

szervezés konkrét menetének.

Tisztáztuk azt, hogy több

kérdésben nem értünk egyet, ez is

egy fontos dolog.

- A két fél közötti

nézetkülönbségek konkrétan

mit jelentenek_

- Elsősorban a román belpolitika

vonatkozásában vannak alapvető

nézetkülönbségek, ugyan is az RMDSZ

részéről, a kormányzati

részvétel, mint egyetlen

járható út szerepel a

stratégiában, míg a Tőkés

László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti

Tanács (EMNT) azt a kérdést vette

föl, hogy „jó,jó, de hol van a

léc?”. Ha ennyire szüksége van a

jelenlegi román kormánynak az RMDSZ

szavazataira - mivel a parlamentben négy

képviselő szavazatával van több,

mint fele plusz egy – mennyire használja ki az

erdélyi magyar politikai képviselet azt a

helyzetet ami adódott. Világos, hogy az

államelnöki kampányban a felek

külön utakat jártak. Míg az RMDSZ

Geoana támogatására buzdított

addig Tőkés László azt mondta,

hogy a kisebbik rossz talán Traian Basescu. Most

paradox módon, a Tőkés

támogatását is élvező

Basescu pártja veszi be a kormányba az

RMDSZ-t. egy biztos, ha az elmúlt 2o év

eredményeit és kudarcait nézzük

az az, hogy nemzetpolitikai kérdéseken

közösen kell/ kellene cselekednünk,

erről az összefogás, ugyan is

közös cselekvés nélkül nincs

összefogás. Az összefogás azt

jelenti, hogy közös nemzetpolitikai

célokért közösen teszünk

valamit és azt is jelenti, hogy a

konzultáció megmarad, mind a két

fél megegyezett, hogy az EMEF-nek folyatnia kell

munkáját, azonban a kormányzati

részvétel által behatárolt

RMDSZ mozgástér ne veszélyeztesse a

nemzetpolitikai célok elérését.

A napi politika szintjén lehet intézkedni,

azonban az autonómia politika ügyében

viszonylag keveset lehet tenni. Mi kételyünket,

aggályunkat fejeztük ki a kormányzati

részvétel ilyen formája kapcsán

és kértünk az RMDSZ-től, hogy a

nemzetpolitikai célkitűzések

elsőrangúak maradjanak továbbra is

és ne szoruljanak a pártpolitikai szempontok

mögé.

- A március 13-i Székely

Önkormányzati ülésen,

előreláthatólag, részt vesz az

RMDSZ, az EMEF összefogást mutat?

- Az EMEF-et az RMDSZ és az EMNT hozta létre,

és két fél egyezet meg abban, hogy

március 13-án a Székely

Önkormányzati Nagyülés

következő állomása

várható. Nyilván azt

szeretnénk, hogy a múltkori

kettéosztottság ne

ismétlődjön meg. Éppen ezért

azt reméljük, hogy a Székely

Önkormányzati Nagyülés és az

Székely Nemzeti Tanács által szervezet

Nagyülés állandó

bizottságának vezetője, Farkas Csaba,

aki jelen volt a mai tárgyalásokon,

partnerünk lesz a szervezésben.

Reméljük sikerül egy olyan

megoldást találnunk, amely mindenki

számára elfogadható és

mindenki, aki a székely területi

autonómiát elsőrangú

nemzetpolitikai célkitűzésnek tartja,

azok közösen részt vennének ebben a

munkában.

- Az, hogy az RMDSZ illetve az általa

különböző testületekben

delegált magyar képviselők jelen vannak

az ország döntéshozatalában,

előreviheti-e az autonómia ügyét

vagy sem?

- A mi szempontunkból a kormányzatban

és az állami adminisztrációban

való magyar jelenlét, eszköz és

nem önmagában való cél. A

cél az erdélyi magyarok

autonómiája. Székelyföld

területi autonómiája és az

Erdélyben, szórványban élő

magyarok személyelvű, kulturális

autonómiája. A cél tehát az,

hogy egy olyan intézményrendszert

biztosítsunk a magyaroknak, amely

függetlenül attól, hogy kormányon

van vagy nincs kormányon a magyar képviselet,

biztosítja a megmaradást, a saját

ügyvitelt, a saját

döntéshozást és ehhez a

pénzügyi forrásokat. Ezt nevezte

Markó Béla is ellenzéki szerepben, egy

évvel ezelőtt, etnikai paktumnak. Nem szabad

célt tévesztenünk, a bukaresti politika

és a zsákmánylogika egyik

legveszélyesebb kihatása az, hogy

függővé tesznek minket a bukaresti

politikai széljárástól,

és ez megakadályozhatja, hogy ez ellen

harcoljunk. Mert az autonómia azt jelentené,

hogy nem vagyunk kiszolgáltatva Bukarest

kénye-kedvének, hanem egy

„szerződéses” kapcsolatban vagyunk

a román többséggel, amely elismeri az

erdélyi magyarok megmaradáshoz való

jógát. Akkor jó a kormányzati

részvétel, ha az autonómia

esélyét nem csökkenti, közelebb

visz az autonómiához. Az elmúlt

időszak tapasztalata, azt mutatja, stratégiai

térfoglalást és a nemzetpolitikai

célok részleges

megvalósulását nem sikerült

elérnünk. Erről szol sajnos, a

Kisebbségi Törvény kudarca is,

erről szól az is, hogy nem sikerült egy

önálló, egy magyar

közösség által igazgatott és

irányítót, oktatási rendszert

létrehoznunk, és amely nélkül

elképzelhetetlen a kulturális

autonómia. Nem alap nélküli,

aggályainkat kifejezni, nem alap

nélküli, sőt megalapozott azt mondani,

hogy az első pillanat eufóriáján

túl, tisztán kell látnunk azt, hogy

mit nem sikerült megvalósítani és

mit nagyon sürgős megvalósítani.

Minél tovább halasztódik, az

oktatási, a kulturális és a

székely területi autonómia

megvalósítása, annál nagyobb a

veszély, amiben vagyunk, mert vészesen fogy

Erdélyben a magyar. A találkozón,

nagyon kemény kritikával élt

Tőkés László és a

delegáció több tagja is, az RMDSZ

politikát illetően. De akkor amikor

elkezdtük a tárgyalásokat és

aláirtunk az összefogásról

szóló egyezséget, mind két

fél vállalta azt, hogy továbbra is

megtartja politikai identitását. Azért

mert létezik egy egyezség a

párbeszédről és a

lehetséges

együttműködésről, nem azt

jelenti, hogy feladjuk kritikus

véleményünket vagy elhallgatjuk azokat a

kritikákat és jobbító

javaslatokat melyeket megfogalmaztunk. Tőkés

László 199ö.ben is az autonómia

mellet tört lándzsát, 2ooo-ben is

és 2o1o-ben is ezt teszi. Mi azt szeretnénk,

ha az RMDSZ politikájában és

kormányzati politikájában is, az

autonómia sokkal nagyobb szerepet kapna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!