Megváltozott a tanár-diák-szülő viszony

Megváltozott a tanár-diák-szülő viszony
Az utóbbi években a megszigorított érettségi vizsga megpróbáltatást jelentett a diákoknak. Egyes iskolák, főleg a műszaki líceumok érettségi eredményei nagyon gyengék. Szülőket, tanszemélyzetet, pszichológusokat, magukat a filmeseket is foglalkoztatta a kérdés, mi a sikertelenség oka? Hogyan lehet az iskolai teljesítményt javítani?

2013-ban Tedy Necula rendezésében készült „Ba Se Poate” című dokumentumfilm. Öt műszaki iskola tanulóinak a tanuláshoz, az iskolához való viszonyulását, mentalitását mutatja be, nagyon eredeti „Tedy Necula-s” módon. Az érettségi eredményeket vizsgálva, a filmben bemutatott iskolákban, a sikeresen érettségizők száma megnőtt. A sikeresen vizsgázók aránya 2%-ról 40%-ra emelkedett. A filmben Bukarest, Nagyszeben, Brassó, Jászvásár és Câmpulung Muscel műszaki iskolái kapcsolódtak be, a ROI civil szervezet által működtetett „Zburd: Educaţie prin coaching” nevű, projektbe, melynek következtében megváltozott a tanár- diák- szülő viszony.

Kik ezeknek az iskoláknak a diákjai? Általában hátrányos helyzetű gyermekek. Olyan diákok, akiknek szülei külföldön dolgoznak. Az itthon maradt fiatalokat a nagyszülők nevelik, akik anyagi gondokkal küszködnek. Sok diák elég nehéz anyagi körülmények közt él. A diákok zöme 2-3-as médiával kerül be a líceumba. Sok a hiányzásuk. Sokan rossz társaságba keveredtek. A tanárok ezekkel a megnyilvánulásokkal szembe szintén tehetetlenek.

Coaching módszert, szemléletet alkalmazva, a diákok magatartásában változás következett be. Az iskolával kapcsolatban, a diák- tanár-szülő kapcsolatban is átértékelődnek a viszonyok.

A film két éven keresztül nyomon követi ezt az átalakulási folyamatot, és azt, hogyan alkalmazzák a coaching módszert ezekben az iskolákban. A film módszertani útmutató lehet a tanárok számára is.

A módszer lényege: 10-12 főből álló csoportot alakítanak. A beszélgetések következtében tudatosítják, mik azok az okok melyek az iskolai sikertelenséget, az iskolakerülést elősegítik. Melyek a diákok erős és gyenge pontjai? Melyek azok a cselekmények, amelyeket fejleszteni kell annak érdekében, hogy a tananyagot megtanulják. Ugyanakkor meghatározzak, a csoportnak mi a közös célja. Amint az egyik tanár a filmben elmondja, a diákok nem ismerik a kötelezettségeiket. Rossznéven veszik, ha megfedik őket. Elvárják, hogy figyelembe vegyék a véleményüket. De ne szidják őket. Viszont sikeresség érdekében nem igen tudtak tenni valamit. De, ha a coaching módszert alkalmazza, akkor eredményt tud felmutatni.

A coaching módszer a sportpszichológiából került be az üzleti életbe. Majd alkalmazták az oktatásban. Tim Gallwey angol teniszedző a sportolók teljesítményét akarta növelni. Coaching két célt követ: elsősorban teljesítménynövelést, másrészt tanulásra való ösztönzést.

Az együttműködésre ösztönző beszélgetésekre helyezik a hangsúlyt. Coach (edző) nem ad kész programot a diáknak, viszont megváltoztatja az eddigi gondolkodását. Megváltoztatja az eddigi nézőpontot, és új, más szempont alapján elemzi a diák saját teljesítményét. A beszélgetés sorozat célja, hogy a tanulók magatartásában mentalításában változás következzen be. Tudatosítsák azt, milyen szinten vannak. Milyen szintet érhetnek el, és milyen motiváltság késztetheti arra, hogy ő maga is kezdjen tanulni. A diákot arra ösztönzi, hogy maga találja meg a számára kedvező megoldás útját. A diák önbizalma erősödik, rájön arra, hogy képes eredményt elérni.

A film egyik érdekes jelenete: amikor a diákok magukban vannak, tehát nincs velük a felügyelő tanár, matek órára készülve, maguk jöttek rá, hogy az egyik feladatot hogyan lehet megoldani.

Amint a filmből kiderült, öt iskolában valóban csökkent a diákok hiányzásainak száma, és eredményesebben dolgoztak. Megváltoztatták az iskola kinézést. Kívül- belül kifestették az iskoláikat. Szorosabb kapcsolat alakult ki a szülő, illetve a nevelőszülő, a gyermek és az oktató között. Lényegében a csapatmunkára helyezi a hangsúlyt. Eredmény: sikeresebb lett az érettségi!

Szerencsés a diákok közti, valamint a diáknak a szülővel, vagy tanárral való beszélgetéseinek visszaadása, felszínre kerül a vélemény-nyilvánítási igényük. Lényegében előtérbe kerül a változtatás igénye. Akarnak tanulni. Rájönnek arra, hogy tanulás nélkül nem lesz belőlük semmi.

A film alkotói:

A Zburd projekt vezetője Ana- Maria Alexandru.

Rendező: Tedy Necula. Operatőr: Cosmin Nistor. Hang: Marina Bantaş. Hangmérnök: Georg Mausolf és Nicklas Bauske. Projektmenedzser Simona David Crisbăşanu. Kolozsváron a filmet az „Octavian Goga” Megyei Könyvtárban mutatták be az iskolák igazgatóinak, és IX-X. osztályos diákoknak. Az országos bemutató a Győzelem (Victoria) filmszínházban volt. A filmbemutatást követő közönségtalálkozón sok kérdés hangzott el a projekthez kapcsolódó iskolák kiválasztásával kapcsolatban, a dokumentumfilmre vonatkozólag. Az alkotóknak szándékuk, a filmet Románia több városában is bemutatni, valamint több olyan beszélgetést lefolytatni, mint amit a filmben is láthattunk.

Tedy Necula dokumentumfilmjének egyéni hangja van. Az egymásra figyelés fontos. Nem csak nekem, de neked is igazad lehet. Mindenikünk emberi értéket képvisel, függetlenül attól, hogyan néz ki. Tudatába kell lennünk saját képességeink határával, megfogalmazni a célkitűzéseket.

Kolozsvár egyike az ország azon kevés városának melyben két nyelven is folyik, két felsőfokú tanintézetben a filmművészeti oktatás. A rendező kolozsvári lakos lett, aki a filmben szereplő gyerekekhez hasonlóan, más szempontból, nehéz helyzetben volt, születésétől kezdve mozgás sérült. Ismeri, a bizonyos okokból, hátrányos helyzetű emberek gondolkodását. Ellenben van egy fantasztikusan becsülhető jó vonása, makacsul kitartó, nemesen gondolkodó egyén, aki képes küzdeni, tanulni, önmagát megvalósítani. Csodálatos, tiszteletre méltó egyéniség! Pontosan adottságainak köszönhetően, képes volt a film modern nyelvét elsajátítani, és olyan módon felhasználni, hogy a nézőnek élményt tudjon nyújtani.

A film kulcsmondata az eredeti címe: „BA SE POATE” Igen, lehet, csak akarni kell!

Csomafáy Ferenc