Megvalósult szentivánéji álom Nagyszalontán

Megvalósult szentivánéji álom Nagyszalontán
A nagyszalontai Szentivánéji Fesztivál az év három leghosszabb napján és legrövidebb éjszakáján át tartott. Kiállítás, könyvbemutató, irodalmi találkozó, múzeumi programok, koncertek sorakoztak e három napon, majd elérkezett a fesztivál fénypontja, a színházi est.


„Második alkalommal került megrendezésre a Szentivánéji Fesztivál, s ami tavaly csupán egy szép szentivánéji álom volt, az mostanra valósággá vált” – köszöntötte a színházi estre érkező közönséget Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, a Szentivánéji Fesztivál szervezője. A Csonkatorony kertje immár elegáns nézőtér, a hozzá tartozó színpaddal együtt, s amikor ez utóbbi nincs felszerelve, akkor pihenésre hívogató park, találkozók színterének választható közösségi tér.

Ballada a színpadon

Csonka falán, viharos éjfélkor, / Boszorkányok nagy serege táncol – írta Arany János. A rettegett történet a hétvégén leköltözött a torony kertjébe és színházi élménnyé nemesült. Szerencsére a vihar is elmaradt, a boszorkányok serege musical dallamaira táncolt, és a több száz fős közönség remekül szórakozott. A szabadtéri színpadon ezúttal a Vörös Rébék ballada feldolgozását láthatta a nagyérdemű, budapesti és tatai művészek előadásában.

A Vörös Rébék musical ősbemutatója a bicentenáriumi évben, Tata városában volt. Az előadásban tatai amatőr színjátszók is részt vettek, statiszta szerepben. A nagyszalontai versbarátok köre és a tatai versbarátok találkozója alatt került szóba az előadás, és annak lehetséges nagyszalontai bemutatása. Szó szót követett, s végül megérkezett a Vörös Rébék a Csonkatorony kertjébe, Pesty-Nagy Kati rendezésében, Kecskés Timea, Pásztor Ádám, Turek Miklós, Bucsi Panni, Petrozsényi Eszter főszereplésével. A darab zeneszerzője, Derzsi György, és koreográfusa, Sándor Dávid szintén jelen volt az előadáson, utóbbi szereplőként a színpadon is megmutatta tehetségét.

Vörös Rébék

Arany János késői balladái közül talán ez a legeredetibb, mely egy népmondai töredék alapján íródott. A musicalballada szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre talán minden nap keressük a választ: létezhet-e eredendően a gonosz, meghatározza-e életünket egyetlen rossz döntés, hibázhat-e az, aki alapvetően jónak született, mennyire könnyen sodródunk bele vétkes harcainkba, van-e visszaút, ha már egyszer rossz útra léptünk, és felmenthet-e Isten, megtalálható-e a Hit minden bűnös ember számára?
Ezekre a kérdésekre reagál a színpadi változat, egyszerű, élhető és átérezhető szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét.
Látva, hogy a közönség milyen jól érezte magát a hangulatos térben, az Arany János Művelődési Egyesület megszilárdult abban az elhatározásban, hogy rendszeressé tegye a színházi esteket a Csonkatorony kertjében.