Megújulófélben a váradi neológ zsinagóga

Megújulófélben a váradi neológ zsinagóga
Külsejében már igencsak megszépült a nagyváradi neológ zsinagóga, de az épület belsejében még irdatlanul sok munkát kell elvégezni. A helyszínen jártunk, ezt láttuk.

Az elmúlt időszakban látványosan megújult az 1878-ban elkészült nagyváradi neológ zsinagóga külseje, a kék és fehér színben játszó impozáns külső fenséges nyugalmat áraszt, viszont el is takarja azt a rendkívüli sürgést-forgást, munkálkodást, ami jelenleg az épület belsejében zajlik. Szerdán a helyszínen Madarász Gábor telepvezető fogadott és válaszolt a feltett kérdésekre. Mint mondta, a külső struktúra immár teljesen elkészült: „a kültéren teljesen levertük a vakolatot, az épület újra lett vakolva, színezve, ki lettek cserélve az ajtók, ablakok” – fogalmazott. Jelenleg hetvenkét ember dolgozik az épület belsejében, többek között a lépcsőházak megerősítése zajlik, ami, ha elkészül, összeköti majd az egész templomot, és nem fogja engedi se jobbra, se balra mozogni az épületet, tette hozzá. „Miután az épület belsejében elvégeztünk mindent, akkor jön a restaurálás. Mi szeretnénk májusban befejezni a mi részünket, reméljük ez sikerülni is fog, míg a restaurálási munka június 1-ig kész kell legyen, ez a határidő” – mondta Madarász Gábor.

Megerősítés

A részletekről Kéri Lajos munkálatvezető beszélt, aki végig is vezetett a teljesen beállványozott épületen, megmutatva mindent a kazánháztól és a lépcsőháztól kezdve a karzatrészen át egészen a kupoláig. „Először alá kellett erősíteni az egész rendszert” – szögezte le Kéri Lajos. Mivel az épület alapozásnak nem elég nagy a mélysége, ezért az oszlop alatt lefúrtak, és ebbe a fúrásba betont öntöttek, és ezek a fúrt cölöpök veszik át a terhelést. „Gerendákkal mentünk keresztül az épületen: kívül lefúrtunk 4,10 méterre – minden oszlop mellett három darab fúrás volt, vasbetonnal felhozva –, és ezután kint minden oszlopnál 2×2,5×1 méteres talapzatot alakítottunk ki vasalt betonnal, ami megtartja az egész gerendázatot. Olyan mint egy födémrendszer, ami alulról tartja az épületet, és ez be van öntve egy betonágyba” – ecsetelte a szakember. Ezeket a munkálatokat követi a falak megerősítése ott, ahol repedések vannak. Kéri Lajos meg is mutatott néhány acélkábelt, amelyeket belemélyítettek a falakba ott, ahol repedések vannak, és ezek a kábelek tartják majd össze a strukturálisan meggyengült falakat. „Elég sok repedés volt. Miután ezeket kijavítottuk, újravakoljuk és újrafestjük az egész épületet” – mondta a munkálatvezető.

Nádburkolat

Időközben feljutottunk a kupolatérbe, ahol a munkások verték le a nagyon szép díszítésű, de már rendkívül rossz állapotban lévő vakolatot, ami alól elkorhadt nádszőnyeg-burkolat bukkant elő. Kéri Lajos elárulta, hogy a város régi épületeinek zömében megtalálni ezt a nádszőnyeg-burkolatos megoldást, de manapság már nagyon ritka ennek a technológiának az alkalmazása. Mivel nem egy helyen a nádszőnyeg is el van rohadva, ezért sok helyen új nádszőnyeg burkolatot kell a falakra helyezni, és csak azt követően lehet vakolni. „Az épület kupoláján lyukak vannak, mert a világháborúban lövéseket kapott. Be lett ugyan foldozva, de azok áteresztettek. Ez az épület nem volt felújítva sosem, csak ideiglenesen. Pedig egy műemléképületet ötvenévente fel kellene újítani. Az eső tönkretette a zsinagóga minden rendszerét, például be vannak szakadva a mennyezetek, nagyon széjjel van rohadva minden. Az egész kupolarendszert, a tetőrendszert fel kell újítani, végig kell nádazni, újra kell vakolni” – magyarázta Kéri Lajos. A munkálatvezető hozzátette, hogy ugyanúgy kell visszaállítani az épület eredeti állapotát, ahogy az annak idején meg volt tervezve, tehát a nádazást sem lehet más technológiával felcserélni.

További munkálatok

Kéri Lajos is elmondta, hogy jelenleg az épület négy lépcsőházának a konszolidálásán dolgoznak:
„A lépcsőházak megerősítése vasbeton szereléssel és újrabetonozással történik, fel egészen a padlásig, a toronyrendszerrel összekötve. Mi akkor fejezzük be a munkát, mikor teljesen le lesz festve az egész épület kívül is belül is. A restaurátorok munkáját mi csak előkészítjük, de a lépcsőházakat nem kell restaurálni, azokat teljes mértékben mi hozzuk helyre” – tájékoztatott a mester. Megtudtuk tőle, hogy a karzat is felújításra vár, itt a megroggyant részeket is újjá kell építeni. Végezetül Kéri Lajos elárulta, hogy az épület teljesen felújított villamos- és fűtésrendszerrel fog rendelkezni. A kazánépületet már ki is alakítottak, és az épületben minden ablak alatt lesz egy konvektor melegítő, és körben a beltér két szélen, valamint a pódiumon padlófűtés lesz. A saját fűtésrendszer mellett az épület a város fűtésrendszerére is rá lesz kötve, ugyanis egy igen nagy belterületű ingatlanról van szó, amit meglehetősen nehéz befűteni.
A nagyváradi Kossuth (Independentei) utcai neológ zsinagóga felújítása a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul meg. A nagyváradi önkormányzat a Debreceni Zsidó Hitközséggel együtt benyújtott pályázatával nyert uniós támogatást. A projekt összköltségvetése 1.892.150 euró, melyből 1.565.852 euró jutott Váradnak. Ebből 1.190.016 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az államháztartásból származó vissza nem térítendő támogatás, 375.835 euró pedig a helyi költségvetésből biztosított önrész. A zsinagóga felújítását az Abed Nego és a Novatis cégek végzik.

Pap István