Megújuló civil törekvések

Akt.:
Megújuló civil törekvések
Nagyvárad- A XXI. Festum Varadinum keretében tegnap XII. alkalommal szervezték meg A Civil Társadalom Napját. Szerdán előadások hangzottak el a nagyváradi Ady Endre Középiskolában. Aláírtak a Biharország Civil Társulás alapító okiratát.

 

A rendezvény szervezői ezúttal is a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a debreceni Megyei Népfőiskolai Egyesület, a berettyóújfalui Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, a Nagyváradi Civil Kerekasztal, a Sapientia Varadiensis Alapítvány, valamint a Varadinum Kulturális Alapítvány voltak.

A megjelenteket dr. Fleisz János, a BINCISZ elnöke köszöntötte, kiemelten a derecskei küldöttséget. Arra emlékeztette őket: tizenegy évvel ezelőtt a biharországi és a nemzeti összetartozás jegyében kezdeményezték A Civil Társadalom Napját. Ugyanakkor felidézte az első, 1992-ben zajlott Festum Varadinum körmenetét is, amikor a Bazilika kertje „hemzsegett” az embertömegektől. Megjegyezte: változtak az idők, manapság az egymás mellé rendelt rétegrendezvények ugyan nem tudnak ennyi érdeklődőt megmozgatni, de azért eredményeket és értékeket képesek felmutatni. A jövővel kapcsolatban kifejtette: szeretnének a város felé nyitni, így valószínű, hogy változtatni fognak a Civil Nap lebonyolításának módján. Az üdvözlő szavak után dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke ünnepélyesen aláírták a Biharország Civil Társulás alapító okiratát, mely szerződés a magyarországi új civil törvényre alapozva lehetőséget nyújt a civil mozgalmak közötti együttműködés elmélyítésére a határ két oldalán.

Előadások

Dr. Szabó Irma, a budapesti KultúrÁsz Közhasznú Egyesület közművelődési főtanácsadója a magyarországi új civil törvény legfontosabb újításairól és következményeiről beszélt, felvázolva egyúttal az anyaországi civil szervezetek tevékenységét a rendszerváltozás után. Többek közt megtudtuk: Magyarországon jelegleg körülbelül 65 ezer civil szervezet működik, melyek közül 3100 Hajdú-Bihar megyében. Körülbelül 50 százalékuk szabadidővel, sporttal és kultúrával kapcsolatos munkát végez. 2010-ben a bevételük 1200 milliárd forint volt és átlagosan 165 tagja van egy-egy egyesületnek. Gondot okoz azonban, hogy a civil szervezetek 45 százaléka fővárosi és ugyanennyi százaléknak a bevétele nem haladja meg az 500 ezer forintot. A szakember arra hívta fel a figyelmet: az új törvény kimondja a nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon való részvétel támogatását, valamint azt is, hogy határon túli civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje.

Közös jövőnk

Jantyik Zsolt, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatóhelyettese a Közös jövőnk Hajdú-Bihar/Magyarország programokat ismertette, melyek abból indulnak ki, hogy a helyi közösségek a magyar társadalom alappillérei. Mindannyiunk felelőssége a magyar jövő átörökítése a kultúra széles értelmezése által, mely gyarapodáshoz vezet. Ennek tükrében a program három alapeleme a közösség, az identitás és a partnerség, a gyakorlatba ültetés pedig a Klebersberg-, a Méliusz- és a Partium-projekt keretében valósul meg, hangzott el.

 

Dr. Fülepné Sipos Ilona, a derecskei Városi Művelődési Központ igazgatója a Királyok, fejedelmek útja programot mutatta be. Kifejtette: a 2010 novemberében Szentjobbon útjára indított kezdeményezés azokat a Hajdú-Bihar és Bihar megyei szakembereket, polgármestereket, civil szervezeteket, magánszemélyeket és vállalkozókat szólította meg a határ mindkét oldalán, akik hajlandóak saját és egymás helyi értékeit összegyűjtve, egymást segítve –nem feltétlenül elérhetetlen pályázati források megérkezésére várva– egy működő, élő, szervezett rendszert felépíteni és működtetni, s az összefogás segítségével közösen gyarapodni. Fontos cél volt egy olyan infrastrukturális háló létrehozása és működtetése is, mely az abban résztvevő szereplők munkássága révén a Debrecen és Nagyvárad vonzáskörzetében levő települések és közösségek számára korszerű formában tárják fel és aktivizálják közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket.

Dr. Fleisz János szerint a váradi önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat szociológiai és gyakorlati szempotból periférikus, vagyis gyenge a helyhatósági tevékenységbe való bevonás és a támogatás is. Jellemző: az elmúlt években a civil stratégiát nem sikerült keresztülvinni, mert az önkormányzat csak egy szükséges valaminek tartja a civil szervezeteket, de nem akarja megerősíteni ezeket. A BINCISZ-elnök szerint megoldás lehet a demokrácia strukturális átszervezése, mert meglátásában a képviseleti demokrácia csődöt mondott, a jövő pedig a részvételi demokráciáé, melyben az illetékes szakemberek állandó jelleggel kikérik a lakosság véleményét. Úgy fogalmazott: a civil út egy járható harmadik út, melynek önálló módon kell alakulnia, nem a politikai tömörülések mögé bújva.

Ciucur Losonczi Antonius