Megújul a neológ zsinagóga

Megújul a neológ zsinagóga
Nagyvárad- Szerdán elindították A vallási turizmus népszerűsítése a nagyváradi és debreceni zsidó közösség örökségének értékesítése által elnevezésű projektet, minek keretében megújul a zsinagóga.

Az Independenţei/Kossuth utcai neológ zsinagóga felújítását Nagyvárad önkormányzata valósítja meg partnerségben a Debreceni Zsidó Hitközséggel, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, mellyel párhuzamosan renoválják a cívis városban levő, Kápolnási úti státuszkó zsinagógát is. A projekt összköltségvetése 1.892.150 euró, melyből 1.565.852 euró jut Váradnak. Ebből 1.190.016 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az államháztartásból származó vissza nem térítendő támogatás, huszonnégy százalék, vagyis 375.835 euró pedig a helyi költségvetésből biztosított önrész.

A helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a neológ zsinagóga renoválási terveit Cristian Puşcaş építészmérnök készítette el, a kivitelezésre meghirdetett tenderpályázat győztes cégét pedig az elkövetkezendő napokban fogják kiválasztani, melynek a megbízási szerződés aláírásától számítva kilenc hónap áll majd rendelkezésére a munkálatok elvégzésére. Ezt követően tizenöt évig a Polgármesteri Hivatal által adminisztrált zsinagóga belseje multifunkcionális teremként fog működni, kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat lehet majd szervezni benne, melyeken vallási hovatartozásától függetlenül részt vehet bárki. Amúgy a korszerűsítésen főleg állagmegőrzési és külső homlokzatfelújítási munkálatokat kell érteni, mindenre nem jut pénz, például a Dávid-csillagos kupola festményeinek rendbetételére vagy új padok megvételére se.

Mircea Mălan váradi alpolgármester a projekt elindításáért köszönetet mondott Koppelmann Félixnek és Seidler Andrásnak, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnökének, illetve alelnökének, Horovitz Tamásnak, a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőjének, valamint Kreisler Gábor projektasszisztensnek. Koppelmann Félix hozzászólásában azt emelte ki, hogy Debrecen és Budapest morális, logisztikai és anyagi támogatása nélkül a felújítás nem valósulhatna meg. Szerinte azért fontos a renoválás, mert így a zsinagóga kulturális központként hasznára lehet más etnikumú és vallású, de szintén egyistenhívő emberek számára is, a zsidók pedig amellett, hogy büszkék lehetnek elődeik teljesítményére, megnyugodhatnak, hogy őseik erőfeszítése nem vész kárba.

Horovitz Tamás hangsúlyozta, hogy évek óta kiváló az együttműködés a két önkormányzat, illetve a két hitközség között. Megjegyezte: abbéli hasonlóság is felfedezhető a két hitközség között, hogy mindkettő a saját országában második helyen áll a jelentőségét tekintve, a fővárosok után. Amúgy a cívis városban két zsinagóga és egy imaterem van, melyek közül egy zsinagóga és az imaterem működik. A második világháború előtt 12 ezer zsidó élt Debrecenben, akiknek a fele tért vissza a lágerekből, napjainkban közel ezer családról tud a hitközség.

Neológ zsinagóga

Az Independenţei/Kossuth utcai neológ zsinagóga megtervezésére annak idején a Cion-templom Egylet hirdetett pályázatot, a beérkezett tervek közül Busch Dávid pályamunkáját fogadták el. A kivitelezéssel id. Rimanóczy Kálmán építészt, a legelőnyösebb ajánlattevőt bízták meg, aki 1877. április 9-én kezdett hozzá az előmunkálatokhoz. Júniusban felkerült a kupolára a Dávid-csillag is. A zsinagógát 1878. szeptember 24-én adták át a nyilvános izraelita isteni tiszteletnek. A 19. század végi historizmus jegyében épült, mór stíluselemek felhasználásával. Legdíszesebb a Kossuth utcára néző homlokzata, az ezen domináló nagy félköríves ablakokkal, illetve mór díszítő motívumaival. A frigyszekrény oltára felett karzat van az orgona- a váradi Jónás István alkotása- és az énekkar számára. Az újabb kori neológ templomoknál lehetséges elrendezés szerint a tórafelolvasó emelvény a frigyszekrény előtt található, így azzal szinte építészeti egységet alkot. A csodálatosan szép belső díszítés ugyanakkor Horovitz Mór kassai festőművész munkáját dicséri.

Bihar megyében a holokauszt előtt 29 zsinagóga működött. A vészkorszak idején 33 ezer zsidót deportáltak, a haláltáborokat csupán 2700-an élték túl. Jelenleg 700 tagja van a Nagyváradi Zsidó Hitközségnek.

Ciucur Losonczi Antonius