Megnyílt a nagyváradi zsidó történeti múzeum

Megnyílt a nagyváradi zsidó történeti múzeum
Szerdán ünnepélyes keretek között nyílt meg a nagyváradi zsidóság történetének múzeuma a Városháza utcai kis zsinagógában. A létesítmény hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között látogatható. Egy belépőjegy felnőtteknek öt, gyerekeknek három lejbe kerül.

file732ptvjshxl1dlex5nwz

„Nagyvárad életében ennek a múzeumnak a megnyitása nagyon fontos pillanat, legalábbis a zsidó közösség szempontjából, ugyanis hosszú időn át úgy nézett ki, hogy ez az épület el fog pusztulni. Most örömmel láthatjuk, hogy fel van újítva az épület, amelyik alkalmas arra, hogy ennek a múzeumnak helyet biztosítson” – nyilatkozta lapunknak az ünnepélyes megnyitó előtt Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Közösségi Központ igazgatója. Mivel a zsidóság a hanukát ünnepli, ezért a megnyitó a fény ünnepe gyertyáinak meggyújtásával kezdődött délután hat órakor. Az első gyertyát Shraya Kav, Nagyvárad vezető rabbija gyújtotta meg, a második gyertya lángját Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, a harmadikét Delorean Gyula, Bihar megye alprefektusa, a negyedikét pedig Gheorghe Carp kórházigazgató, Nagyvárad egykori alpolgármestere lobbantotta fel.

file732ptwqpa2p17ovo0nwz

Az egész városé

A megjelenteket köszöntötte Felix Koppelmann, a váradi zsidó hitközség vezetője, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy a most megnyíló létesítmény az egész város múzeuma, mely azt mutatja be, mivel járult hozzá az elmúlt négyszázötven évben a zsidóság Várad fejlődéséhez. Felidézte a kis zsinagóga viszontagságos történetét, kiemelve azt, hogy évtizedekkel ezelőtt nagyon rossz állapotban volt az épület, a megcsappant váradi zsidóság sem fenntartani, sem felújítani nem tudta saját erőből ezt a patinás épületet. Az első anyagi segítség Mark Gitenstein, az Amerikai Egyesült Államok egykori romániai nagykövete révén érkezett Váradra, az ő közbenjárására a Nagykövetek Pénzalapjából 130 ezer dollárt szavazott meg az amerikai kongresszus a kis zsinagóga felújítására. Ez az összeg nem volt elegendő az épület teljes rendbetételére, ezért ezt követően a nagyváradi önkormányzat folytatta az épületrehabilitáció finanszírozását. A hitközség és az önkormányzat együttműködése során jött az az ötlet, hogy a felújítás után zsidó történeti múzeumot alakítsanak ki benne. „Ez a múzeum a helyieknek, a turistáknak és az innen elszármazott zsidóknak is egy beteljesülést, morális jóvátételt jelent” – fogalmazott a hitközségi elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem állítottak ki minden tárgyat a most megnyíló tárlaton, illetve továbbra is várják a felajánlásokat azoktól, akik a zsidóság életét bemutató tárgyakkal rendelkeznek és átadnák azokat a múzeumnak.

file732ptwnmgy816rzde21l

Tisztelet és együttérzés

Ovidiu Bănescu, a Romániai Zsidó Hitközség alelnöke dr. Aurel Vainer elnök üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek. „Meggyőződésem, hogy az új kulturális intézménynek a megjelenése Nagyvárad térképén tovább fogja növelni a hazai és külföldi polgárok érdeklődését eziránt az impozáns város iránt” – fogalmazott levelében Aurel Vainer. A nagyváradi önkormányzat nevében Ilie Bolojan szólalt fel. Elmondta, hogy két megfontolásból finanszírozta a város ennek az épületnek a felújítását. Az egyik ilyen megfontolás a zsidóság iránti tisztelet és elismerés azért, amiért ez a közösség jelentős mértékben hozzájárult Nagyvárad fejlődéséhez. „A zsidó, a magyar és a román közösség mindegyike hozzájárult az évszázadok során ahhoz, ahogy a város ma kinéz. A másik megfontolás az emlékezésé és az együttérzésé: a második világháború végén, 1944 tavaszán, amikor a város magyar adminisztráció alatt volt, a város lakosságának egyharmadát deportálták. Ez egy tragédia volt, mert a legtöbben a koncentrációs táborokban lelték halálukat. A város részéről egy erkölcsi jóvátétel, hogy ez jelezve legyen, azért, hogy ilyen tragédiák többé ne történjenek” – fogalmazott a polgármester. Ilie Bolojan hangot adott azon meggyőződésének, hogy a jövőben mások is adományozni fognak tárgyakat, relikviákat a múzeumnak, miután megbizonyosodnak arról, hogy azok a tárgyak jó helyre kerülnek.

Múzeumleírás

Végezetül Angela Lupşea, a Nagyváradi városi múzeum igazgatója szólalt fel elmondva, hogy ez a múzeum azt mutatja meg, kik voltak azok a zsidók, akik hozzájárultak Nagyvárad fejlődéséhez. Lupşea külön megköszönte Mózes Teréznek és a Sonnenfeld családnak a múzeum kialakításához nyújtott segítségüket és felajánlásaikat.

A földszinten kronologikus sorrendben ismertetik a pannók a zsidóság jelenlétét Nagyváradon és környékén, továbbá a zsidó vallási hagyományokhoz köthető tárgyak, kiadványok vannak ott kiállítva, az emeleten pedig a nagyváradi vészkorszakot és a váradi gettóéletet bemutató tárlat van berendezve. A tárlatnyitó után a megjelentek fel is mentek az emeletre. A feljárat lépcsője melletti falra emberek sziluettjei vannak felrajzolva, feljutva a padlón egy sínpár rajza látható, mely a koncentrációs táborba vezető vasúti sínekre utal, míg a másik lépcsősoron, mely lejáratként szolgál, kövek vannak elhelyezve a lépcsőkön. Az emeleten, közvetlenül a lépcsősor melletti falakra a holokausztban elpusztult zsidók nevei vannak felírva, ugyanakkor egy interaktív kijelzőn is olvashatók az áldozatok nevei. A tárlókban különböző dokumentumok, fényképek láthatók ebből az időszakból, az emeleti rész egyik sarkában pedig Heyman Évát idézik meg fényképekkel, a naplójából vett idézetekkel, valamint egy, a naplóban említett piros bicikli kiállításával. A szépen berendezett, átgondolt tárlat egyetlen szépséghibája az, hogy pannók magyar nyelvű szövegeiben sok zavaró helyesírási és nyelvhelyességi hiba van.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .