Megnőtt a lakosság hitelkonstrukció igénylése

Szabó Géza bankszakember
Szabó Géza bankszakember
Megemelkedett az ún. ROBOR szintje, mely kihatással van a lakossági hitelezésre és az ingatlanpiacra is. Mi lehet ennek az oka, és milyen következmények várhatóak- ezekre kerestük a választ.

A ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate) tulajdonképpen az a kamat, amelyet a bankok használnak egymás meghitelezésére, a pénzügyi piacon ugyanis a bankok is ugyanúgy vesznek fel hiteleket egymástól, vagy a jegybanktól, mint ahogy a természetes személyek is bankkölcsönhöz folyamodnak. Ez tehát az a kamatláb, amelyet a bankok alkalmaznak, amikor egyik a másikától pénzt kérne kölcsön – magyarázta érdeklődésünkre válaszolva Szabó Géza bankszakember.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon miért lendült ez fel annyira az utóbbi időszakban, azt válaszolta: véleménye szerint amiatt, hogy beindult a lakossági hitelezés. Felpörgött egy nagyon komoly formában úgy a mindennapi közszükségletű cikkeknek a beszerzése, mint az ingatlanvásárlás, és ez maga után vonta, hogy a lakosság hitelkonstrukció igénylése megnőtt. A bankok tehát sokkal jobban tudnak most a lakosságnak hitelezni, mint eddig, sőt a cégek hitelezése is egy kicsit megjavult. Ez azt jelenti, hogy míg két-három évvel ezelőtt pénzfölösleg volt a bankközi piacon, jelen pillanatban ez átlendült a túlsó oldalra, eltűnt a plusz pénz a bankközi piacról. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a megnőtt költségek hatására a pénzügyminisztérium is a bankközi piacról veszi fel a pénzt, hogy az állami alkalmazottak bérezését, a nyugdíjkifizetéseket teljesíteni tudja, ami szintén odavezetett, hogy felment a kamatnak az ára a kereslet törvényéből fakadóan.
Általában amikor a bankok megállapítják a kamatot a lakosság számára, akkor kétfajta kamatot ajánlanak: az egyik a fix kamat, a másik pedig a mozgó vagy változó kamat, ami azt jelenti, hogy a bankok figyelembe veszik azt, hogy a mennyi az a pénzösszeg, amit ők is fel tudnak venni a bankpiacról, milyen kamattal, és ehhez hozzá teszik még az ő kis hasznukat, banki árrésüket is. A bankközi piacon ez a kamatláb állandóan emelkedik, viszont a kereskedelmi bank nem mondhat le a saját árréséről, mert abból él, ezért váltja ki a hatást a lakossági hitelezésre. Úgy kell elképzelni, mint mikor valaki, például egy vállalkozó elmegy és vásárol a nagybani piacról nagybani áron egy terméket, akkor ő ehhez hozzáteszi a saját kereskedelmi árrését, és úgy adja el ezt az árut a lakosságnak. Ugyanígy vásárolnak a bankok is pénzt a pénzpiacról, melyhez hozzáteszik az ő saját hasznukat, vagyis a banki árrésüket, és adják tovább ezt a lakosságnak. Minél nagyobb a bankközi pénzpiacon a kereslet, annál nagyobb lesz a kamat, és ez kihatással van a lakossági hitelezésre, ugyanis a lakosság általában a mozgó kamatozású hiteleket szokta igénybe venni, mivel ezek alacsonyabbak, mint a fix kamatozású hitelek.

Első lakás hitel

A fix kamatozású hitelnél a kereskedelmi bank úgy számítja ki a kamatlábat, hogy figyelembe a bankközi piacon levő ROBOR-kamatot, és hozzáilleszti a saját árrését. Azért nagyobb a fix kamat, mert a bank általában egy bizonyos biztonsági tartalékot még hozzátesz a saját árréséhez arra az esetre, hogyha az a kamat, amivel ő a bankközi piacról tudja venni a pénzt, nagyon megnő. A fix kamatozású hitelek ezért általában magasabbak mint a változó kamatozásúak, de bizonyos szempontból biztonságosabbak is, mert hogyha egyszer aláírtad a szerződést egy adott kamatszintre, akkor a hitel lejártáig ez a kamat meg fog állni, vagyis ezen a kamaton fogod törleszteni a hitelt.
Szabó Géza szerint bár megemelkedett a ROBOR-index, a lakásépítések nem fognak visszaesni, mivel általában a fizetések is nőttek az állami szektorban, és bizonyos fokig a versenyszférában is. Az embereknél több pénz marad, és ilyen esetben igyekeznek ők is befektetni valamibe, és az ingatlan jó ötletnek számít, hiszen mindenki akar lakni valahol.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: ,