Megnehezítik a határsávban a földeladást

Állami önvédelmi reflex: az új törvény megnehezíti a határsávban a földvásárlást
Állami önvédelmi reflex: az új törvény megnehezíti a határsávban a földvásárlást
A határ menti települések magyar polgármesterei aggályosnak tartják azt a törvényt, mely védelmi minisztériumi engedélyhez kötné a földvásárlást az országhatártól számított harminc kilométer széles sávban.

A tulajdonjog alkotmányos elvét, de gazdasági elveket, és önkormányzati hatásköröket is sért a kormány által előterjesztett törvénytervezet, mely többek között kimondja: az országhatár 30 kilométeres körzetében található földterületeket csak a védelmi minisztérium jóváhagyásával lehet eladni, az említett határsáv Bihar megyei szakaszán elhelyezkedő települések magyar polgármestereinek egyöntetű véleménye szerint. Az elöljárók szerint már elvi szinten komoly gondok vannak a tervezettel. Török László, Nagyszalonta polgármestere a Bihari Napló kérdéseire válaszolva kifejtette: „Mi arra törekedtünk az elmúlt huszonnégy évben, hogy az önkormányzat minél több jogkört tartson meg, és felruházzuk jogi és gazdasági háttérrel is, de ez a tervezet száznyolcvan fokos fordulat ahhoz képest, hiszen akkor, amikor egy önkormányzat és annak lakói elvesztik azt a jogot, hogy saját sorsukról döntsenek, és ezt a lehetőséget Bukarest és az általa létrehozott intézmények birtokolják, akkor a közösség értékrendszerében és érdekeiben csorbulás áll elő.” Török László hozzátette: „ez a törvény jó példa arra, hogyan lehet kiüresíteni a demokráciát, ha nem védi valamiféle jogállami autonómia-rendszer az érdekeinket. Értjük egyébként a mindenkori román államnak az önvédelmi reflexeit, ahogy ez minden más országban is működik, de ezzel a törvénnyel Románia túllő a célon. Ráadásul az önkormányzatok és az emberek mozgásterét is nagyon beszűkíti, ennélfogva félő, hogy kiüresednek a lehetőségek ezeken a településeken.”

Bátori Géza, Bors község polgármestere nem érti, mi a célja egyáltalán ennek a törvénynek. „Nem tudom, mire gondolnak, hogy jönnek valakik, akik felvásárolják a határ mentén a területeket, és aztán ezeket a földeket leszakítják az országról? Jobbnak tartanám, ha az önkormányzatokhoz adnák a hatásköröket ” – fogalmazott Bátori. Mind ő, mind pedig Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere felhívták a figyelmet arra, hogy nincs világos kritériumrendszer, ami alapján az állambiztonsági szervek eldöntik, hogy ki vásárolhat termőföldet. „Mi lesz, ha egy német akar földterületet venni; a román titkosszolgálat kimegy Németországba, hogy ellenőrizze, ki a vásárló? Vagy Mari néninek nem hagyják jóvá, Józsi bácsinak meg jóvá hagyják, hogy földet vásároljon?” – tette fel kérdéseit Bátori Géza. „Milyen szelekciós elvek szerint dönt a titkosszolgálat arról, hogy ki a jogos vásárló?” – értetlenkedett a maga során az érmihályfalvi elöljáró. Matyi Miklós Paptamási polgármestere szerint is nagyon rosszul érinti a helyieket ez a törvény. „Mindenki annak adja el a földjét, és úgy, ahogy akarja, és nem úgy, hogy más beleszóljon ebbe” – szögezte le.

Mi lesz a beruházásokkal?

Török László, Nagyszalonta polgármestere továbbgondolta azt a helyzetet, amikor valaki értékesíteni akar egy földet a határtól számított 30 kilométeres zónában, és különböző titkosszolgálati és állami szervektől kell beszerezzen mindenféle jóváhagyásokat. „Képzeljük el azt a momentumot, amikor bekopogtat egy beruházó egy érmelléki, egy partiumi település önkormányzatához, a megbeszélések jó irányba haladnak, és amikor oda kerül a sor, hogy egy beruházás beindulhasson, akkor azt kell mondani neki, hogy öt állami szervnek a jóváhagyása kell ahhoz, hogy ő gyakorlatba ültethesse elképzelését. Ha egy beruházónak hónapokig kell várnia a jelenlegi törvénykezés alapján, hogy valaki válaszoljon a kérelmeire, akkor lehet, hogy odébb fog állni, és egy másik településen próbálkozik, ahol a harminc kilométeres szabály már nem érvényes. Épp a múlt héten is több nyugat-európai országnak a nagykövetségére küldtünk levelet azzal kapcsolatban, hogy Nagyszalonta továbbra is várja a beruházókat. De ha a törvény életbe lép, akkor kérdés, hogy a határsávban lehet-e még egyáltalán zöldmezős beruházásokat létrehozni” – mondta Török László.

Akadályozás vs. támogatás

Mados Attila, Diószeg polgármestere szerint az Érmellék lakóit nem hogy gátolni, de támogatni kellene abban, hogy fejlődjenek, márpedig a szóban forgó törvény nem ez utóbbi célt szolgálja. „Ennek a sávnak a lakóinak, illetve azoknak, akik tisztességesen megmunkálják a földet, bürokrácia mentesen lehetőséget kellene adni ahhoz, hogy fejlődni tudjanak, mert az Érmelléken az emberek értenek a mezőgazdasághoz”. Kifejtette, hogy sem külföldiek sem ingatlanügynökök nem keresték meg az önkormányzatot, hogy segítsen nekik földet vásárolni. Mados Attila elárulta: Diószegen fel vannak darabolva a nagy parcellák, tehát nincsenek összefüggő nagy területek, amelyek külföldi befektetők érdeklődését felkelthetnék, mert nem tudnának több ezer hektárnyi területet összeszedni nagyüzemi termeléshez, viszont a diószegi gazdáknak hátrány bármiféle ilyen típusú korlátozás. Az érmihályfalvi polgármester is azt mondja, hogy náluk jelenleg nincs eladó föld, és a gazdák is csak a homoktól szabadulnának. Nyakó József elárulta: „Egy komoly vásárló mindenképpen azt akarná, hogy telekkönyvileg le legyenek fedve a területek, azonban itt nincsenek telekkönyvezve a kültelkek. Nincsenek egybefüggő magánterületek, hogy megérné befektetőknek területet vásárolni itt. Ezért kevésé hiszem, hogy nagyobb területeket vásárolna itt bárki is, és akik jönnek, csak koncesszióba vennének telkeket”.

Zsebszerződések

Balazsi József, Érsemjén polgármestere is úgy véli, hogy hátrányosan érinti a gazdákat a törvény. Az elöljáró kifejtette: a jogszabály hozzájárul ahhoz, hogy az emberek továbbra is zsebszerződésekkel vegyenek földeket. „Ahelyett, hogy egyszerűsítenék az eljárásokat, és arra ösztönöznék az embereket, hogy hivatalosan adják-vegyék a földjeiket, ennek a törvénynek az elfogadása után csak tovább fog burjánzani a zsebszerződés: azaz megegyezik az eladó a vevővel, hogy egymás között eladják a földet, és mikor a jogszabályok valamikor megengedik, akkor törvényesítik az adásvételt. Már 93-94-ben divatba jött ez a típusú illegális földtulajdonnal való kereskedés, és fel kellene már hagyni ezzel, mert szabálytalan, és ráfizethet a vevő. De a kényszer nagy úr!” – fogalmazott Balazsi József. Bors községnek sincs mezőgazdasági területe, mint Bátori Gáza elmondta, azért, „mert minden tsz-ben lévő terület a földtörvény tárgyát képezte, vagyis tulajdonba kellett adni magánszemélyeknek. Egyedül a legelők maradtak meg községi tulajdonban”. Arra a kérdésünkre: vannak-e külföldi érdeklődők, akik földet vásárolnának Borson, Bátori Géza kifejtette: érdeklődők mindig vannak, de jelentősen csökkent a számuk a gazdasági válság óta. Matyi Miklós elmondta, hogy Paptamásiban sincs már sok eladó föld, noha külföldiek biztos érdeklődnek a helyi gazdáknál.

Pozitívumok

A sok kritika mellett mindössze két lehetséges pozitív hozadéka lehet ennek a törvénynek. Bátori Géza szerint „nem jöhetnének mindenféle alakok, akik felvásárolnák a területeket”, míg Matyi Miklós szerint a külföldi állampolgárok amúgy könnyebben felvásárolhatnák a termőföldeket, mert a helyi gazdákkal ellentétben megengedhetik maguknak, hogy „ráígérjenek a földre”, de a törvény némileg több esélyt ad az itthoniaknak, hogy földet vásároljanak. Magát a törvényt már elfogadta az ebben a kérdésben döntőnek számító Képviselőház, és már csak az államfő kell aláírja azt. Cseke Attila RMDSZ-es képviselő a Bihari Naplónak elmondta, hogy Traian Băsescu államfő nem küldheti vissza a parlamenthez a törvényt, lévén, hogy ezt már megtette egyszer, az RMDSZ pedig nem rendelkezik kellő súllyal a parlamentben ahhoz, hogy a törvényt az Alkotmánybíróságon támadja meg, így az egyetlen esély, hogy a jogszabály mégsem a jelenleg megszavazott formában lép hatályba az lenne, ha Traian Băsescu küldené azt a taláros testülethez.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .