Meglepetés jöhet választásügyben

Akár ma is ismert romániai magyar politikusok is bekerülhetnek a magyar Országgyűlésbe a majdani választásokon. Már ha olyan formában terjeszti ki végül a magyar vezetés a választójogot, ahogy most tervezi.

Romániai magyar politikacsinálók is jelöltek lehetnek a magyar választásokon – ez lehet a lényegi eleme a magyar választójog kiterjesztésének. Mint megírtuk, arról van szó, hogy a Fidesz kezdeményezésére kiterjesztenék a szavazati jogot azokra is, akik a következőkben magyar állampolgárságot kapnak a határokon túl. Ehhez módosítani kell az alkotmányt és esetleg a választójogi törvényt. A most érlelődő elképzelés szerint azonban nem általános választójog lenne ez, hanem a határon túli térségek küldhetnének egy-egy képviselőt a magyar parlamentbe: a Magyarországgal szomszédos államokból egyet-egyet, a világ más részeiből pedig régiónként egyet. Nem kizárt, hogy az adott régiókbeli jelöltek eleve ottani politikusok legyenek – azaz például romániai magyar politikusok is a budapesti Országgyűlésben folytathatnák karrierjüket, ha a jelöltséghez szükséges feltételeket (magyar állampogárság, stb.) teljesítik, s indulnak a választáson.
 
Valós lehetőség
 
A magyar kormány szóvivője, Nagy Anna ezzel kapcsolatban kérdéseinkre megerősítette: az egyes pártok szavazati joggal kapcsolatos felvetéseiben tételesen szerepel ez a verzió is. Elmondta: “az előterjesztésekben benne van az egyes szervezetek részéről ez a lehetőség.” Ugyanakkor hozzátette: “a magyar kormány szintjén azonban még nincs álláspont erről, hiszen előbb az alkotmányt kell módosítani a választójog kiterjesztésének vonatkozásában is, s ezt megelőzően ilyen részletekről még nem beszélhetünk”.
Ami a magyar parlamenti pártok határon túli magyar állampolgárok szavazati jogáról szóló álláspontját illeti, azok a következők: a kormánypártok (Fidesz, KDNPP) támogatják, hogy vegyék ki az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről döntsenek a határon túli magyarok (s ne csak 6-8 ilyenről, ahogy a kormánypártok tervezik), míg az LMP határozottan elutasítja, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. Az MSZP továbbra sem kívánt állást foglalni a kérdésben.