Megkoszorúzták Szacsvay szobrát

Megkoszorúzták Szacsvay szobrát
Nagyvárad- Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezetének lebonyolításában megkoszorúzták a Szacsvay-szobrot, a mártír jegyző halálának 163. évfordulója alkalmából. Beszédek hangzottak el.

 

A Himnusz eléneklése után Szabó József, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédében Biró Rozália városi RMDSZ-elnök nem csupán 1848-ról, hanem az ezt követő többi szabadságharcról, illetve forradalomról is említést tett (1956, 1989), aktuálpolitikai üzenetekkel fejezve be mondandóját. Kifejtette: a fennmaradt dokumentumok, feljegyzések, levelek alapján Szacsvay Imre erőteljes karakterű, elszánt fiatal politikus volt, akinek bátorsága és felelősségérzete, a célkitűzések iránti elkötelezettsége követendő példa a mai közéleti szereplők számára is, történelmi távlatokból nézve pedig az általa meghozott áldozat nem volt hiábavaló. A forradalom leverését és a Bach-korszakot ugyanis követte az 1867-es kiegyezés. Persze lehet elmélkedni azon, hogy Szacsvay ezt választotta volna, vagy a Cassandra-levélben foglaltakat helyeselte volna, mint ahogy azon is, hogy a közelmúltban szükséges volt-e részt venni a nagyobb rosszat megelőző megszorító intézkedések meghozatalában, illetve kormányra kell kerülni vagy sem, de Biró Rozália meglátásában ezeknek helyességét vagy hasznosságát csak emberöltők múltán lehet majd tárgyilagosan megítélni.

Szerinte az elmúlt 22 évben „kicsiráztattuk magyar közösségünk önrendelkezésének magját és palántát neveltünk belőle”. Most következne a kiültetés, ami tulajdonképpen a román jogrendszerbe való beültetést jelenti. Emellett még a gazdasági válságból való kilábalásra is kell összpontosítani az elkövetkezendő időben- figyelmeztetett, s ennek kapcsán bírálta azokat, akik megpróbálják elhalványítani, elhallgatni az RMDSZ által eddig elért eredményeket, az érdekvédelmi szervezetet pedig ellehetetleníteni, nehogy hamarabb éljen célba, mint kellene. „Ne hagyjuk magunkat sem tévútra vezettetni, sem eltávolítani az önrendelkezés, az autonómia törvénybe iktatásától, vagy a demokratikus megoldásoktól, mert erre kötelez minket Szacsvay Imre példája”- fogalmazott.

Nincs szabadság

Forró László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó tanácsosa, RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő felszólalásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy el kell kötelezzük magunkat valamennyien egy olyan szabadságharc mellett, melynek a végén lehessen beszélni léleképítő dolgokról, dolgozni pontosan és szépen, és jövendőt álmodni a Kárpát-medencében, Erdélyben, Biharban és Nagyváradon. Személyes élményeire hagyatkozva kijelentette: kell Váradnak a Szacsvay-szobor, hogy egyszerű, fizikai jelenlétével is bizonyítsa azt, él még a nemzet, és itthon érezzük magunkat, mert múltunk és örökségünk ideköt bennünket. Kell ugyanakkor azért is, hogy felidézzük a mártír jegyző példáját és szellemiségét, tette hozzá. II. János Pál pápát idézve megjegyezte: az utóbbi időben mintha módosult volna a szabadság fogalma, hiszen nem beszélhetünk erről mindaddig, amíg például történelmi magyar egyházaink még mindig küzdelmet folytatnak a restitúciós törvény végrehajtásáért. „Amíg egymás ellenében ünnepelünk, más-más igazságot fogalmazva meg, addig nincs szabadság”, vélekedett.

Művészi percek

Az ünnepségen közreműködtek diákok. Géczi Júlia, az Ady Endre Középiskola tanulója Juhász Gyula Vértanúk című költeményét szavalta el, Szenderszki Henrietta, a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport növendéke Vörösmarty Mihály Előszó című versét olvasta fel, Nagy Tímea, a Szacsvay Imre Általános Iskola diákja pedig a Katona vagyok én című katonadalt énekelte el.

Ciucur Losonczi Antonius