Hulladékelszállítási szerződések: április 1-ig meghosszabítják a határidőt

Pap István

Rendkívül nagy az ellenállás a váradi lakosok körében az új hulladékgazdálkodási rendszerrel szemben. Ennek nyilvánvaló bizonyítéka az, hogy már el kellett volna kezdeni a városban a mennyiség alapú számlázást a hulladékelszállításban, csakhogy olyan kevesen írták eddig alá az új szerződést, hogy ismételten el kellett halasztani az új számlázási rendszer bevezetését. Az eredetileg az év elejétől érvénybe lépő rendszer bevezetését kitolták március 1-ig, a helyzet azonban ettől mit sem változott, hiszen mint azt Florin Birta polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, a közel kilencszáz váradi lakótársulás közül eddig mindössze hét írta alá az új szerződést. A magánházak tekintetében sokkal jobban állnak, ugyanis ezeknek a szerződéseknek már mintegy a felét, szám szerint 10.100 írásos egyezséget megkötöttek. Ezeknek az adatoknak a tükrében a városvezetés úgy döntött, hogy még egy hónappal meghosszabbítja a szerződéskötési határidőt, vagyis immár április 1-ig kell aláírni az egyezséget. Ebben az időszakban a polgármesteri hivatal is aktívabban kiveszi a részét a munkából: levelet küldenek minden lakótársulásnak, amelyben tájékoztatják őket az új szerződésekről és az új díjszabásokról. Ugyanakkor maga Florin Birta is személyes találkozókon fog részt venni a lakótársulási elnökökkel, hogy meggyőzze őket. A polgármester kiemelte, hogy az új hulladékgazdálkodási rendszer legfőbb célja csökkenteni a szeméttelepen tárolt hulladék mennyiségét, ugyanis az az elv van érvényben, hogy az önkormányzat nem kell fizessen az újrahasznosítható hulladékért, viszont fizetnie kell a tárolást igénylő, nem újrahasznosítható szemétért. Az önkormányzat az elmúlt négy évben összesen 5,9 millió eurót volt kénytelen fizetni a tárolt hulladékért, azaz minden váradi polgár 32,5 lej büntetést fizetett az elmúlt négy évben, márpedig ezt a pénzt másra is elkölthették volna. „Az említett 5,9 millió euróból három új Astra villamost vehettünk volna”, jelezte Birta

Három plusz egy

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a város polgárai három plusz egy frakcióban kell gyűjtsék a hulladékot: az újrahasznosítható, a lebomló, komposzttá váló biohulladékot, és az újra nem hasznosítható kommunális hulladékot kell külön gyűjteni. A RER céggel kötött új hulladékgazdálkodási tenderben ugyan nem volt benne, de a cég végül vállalta azt, hogy az üvegek külön gyűjtésére is biztosít edényeket, amelyeket saját költségén szállít el. Birta elmondta, hogy a legfőbb cél a kommunális hulladék mennyiségének a csökkentése, amit akkor lehet elérni, ha a polgárok megfelelő módon, azaz szelektíven gyűjtik a szemetet. Ezzel elérhető az, hogy a város, tehát maguk a polgárok minél kevesebb büntetést fizessenek a kommunális szemét tárolásáért, illetve maguk a háztartások is kevesebb hulladékelszállítási díjat fizessenek.

Számítások

Florin Birta számadatokat is bemutatott ebben a vonatkozásban. Magánházak esetében, ha a kommunális hulladékot tároló hatvan literes edényt egyszer viszik el a háztól, akkor azért 5,3 lejt kell fizetni, ha négy alkalommal szállítják el egy hónapban, akkor 25,4 lej a tarifa. A kommunális, és a biohulladék tárolására szánt edényeket csipekkel szerelték fel, így ezeknek a követése könnyen megoldható. Problémát okoz viszont a házaknál az újrahasznosítható hulladékoknak szánt zsákok nyomon követése. Florin Birta ugyan jelezte, hogy a zsákok egyszeri elszállítása 4,8 lejbe kerül, csakhogy Pálhegyi Zoltán, a RER Vest igazgatója lapunknak elmondta, hogy a várossal kötött szerződésben az áll, hogy a RER minden héten végig kell járja a várost, és fel kell szedje a sárga zsákokat, ezért minden magánházban lakónak négyszeri elszállítást számláznak fel, függetlenül attól, hogy hányszor tették ki a zsákot egy hónapban, mert a RER nem tudja követni azt, hogy ki hány zsákot tesz ki és hányszor.

Tömbházak

A tömbházak esetében két lehetséges eset költségeit modellálták a polgármesteri hivatalban. Ha a kommunális hulladéknak és az újrahasznosítható hulladéknak is 1,1 köbméteres edényt helyeznek ki, a biohulladéknak pedig egy 240 literest, akkor az elszállítási költsége havi 3187 lej, ami, ha kétszáz személlyel számolunk a lakótársulásban, személyenként 15,9 lej. Ez kevesebb mint öt lejes áremelkedés a jelenlegi tarifákhoz képest, hiszen most 11,6 lej az egy főre eső szemételszállítási költség. Ha a hulladékgyűjtő ponton több lakótársulás osztozik, és ezért minden hulladéktípusnak két konténert biztosítanak, akkor a havi hulladékelszállítási díj mintegy 6300 lej lesz. Ha ezt a költséget háromszáz személyre kell elosztani, akkor az egy főre eső költség 21 lej, ha viszont négyszázötven személyre, akkor az egy főre eső költség már csak 14,7 lej.

Mi lesz?

A polgármester elmondta azt is, hogy a tömbházak esetében több lehetőség merült fel: az egyik elképzelés az, hogy a biohulladék gyűjtésére vonalkódos zsákokat vagy csippel ellátott kis edényt kapnának, és a hulladéktároló platform rácsos ajtaját a csippel vagy a vonalkód szkennelésével nyitnák ki, és ezzel automatikusan mérnék a lakók által termelt hulladékot. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha április 1-ig nem sikerül kellő számú szerződést aláírni, Florin Birta azt válaszolta, hogy ilyen lakótársulások esetében bevezetik a 20 lej/fős egységes díjszabást, ami valamivel magasabb, mint az új szerződés alapján egy főre eső tarifa. Mindenesetre az egyik újságíró feltette azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a lakosok kedvezőbbnek ítélik meg ezt az általános díjszabást és nem kötnek új szerződést, sőt, a már meglévőt is felbontják. A polgármester kifejtette, hogy bízik az emberek polgári öntudatában és abban, hogy ilyet nem fognak tenni. „De ha ilyen macska-egér játék alakul ki, akkor bevezethetünk személyenkénti száz lejes díjszabást is. De persze nem akarunk ide jutni” – fogalmazott végül az elöljáró.

Borítókép: Illusztráció