Megérdemelt jutalom nézőnek, színésznek

Ifj. Kovács Levente és Kardos M. Róbert nagy „dobása” a Stúdióban
Ifj. Kovács Levente és Kardos M. Róbert nagy „dobása” a Stúdióban
A nagyváradi Szigligeti Színház két rangidős művésze, Kardos M. Róbert és ifj. Kovács Levente brillíroztak a Stúdióban péntek este játszott Kövek a zsebben című remek vígjátékban.

Marie Jones mintha csak ifj. Kovács Leventének és Kardos M. Róbertnek írta volna a Kövek a zsebben című vígjátékát, hiszen képzelni sem lehet jobb színészeket Charlie és Jake figurájának megteremtésére, mint a két egykorú, a fiatalságon már túli, érett, immár komoly élettapasztalatokkal rendelkező embert, akik a lehető leghitelesebben tudták megjeleníteni az erejük teljében lévő, és az élet által már megpróbált férfiak szerepét. És ez még csak alkati kérdés, amihez hozzáadódik a művészi megformálás, a megformálandó alakokra való tökéletes ráhangolódás. Ahol van négy szál deszka, ott már van színház, szól a bölcsesség, és a Kövek a zsebben tipikusan olyan mű, amihez nem kell semmi egyéb, mint egy kis játéktér, és két remek színész, akik tehetségükkel, játékkedvükkel egy egész világot tudnak a nézők elé varázsolni. És ifj. Kovács Leventére és Kardos Róbertre rá is lehet bízni mindezt, mint ahogy Balogh Attila feltehetőleg meg is tette ezt, hiszen a két előadómúvész kitett magáért, remek összhangban és koncentrációval vezették végig a nézőközönséget a történeten és a különböző alakváltásokon.

Alakváltások

Az ír faluba forgatni érkező hollywoodi stáb kimeríthetetlen kincsesbányája a különböző sorsoknak, amelyeket színészeink egymás között igazságosan megosztva eljátszanak. Ifj. Kovács Levente és Kardos Róbert remekül domborítják a két fő figurát, a statiszta szerepet vállaló Charliet és Jaket, de ezek mellett ifj. Kovács Levente kivételesen jól kapta el a dívának, Caroline Giovanninak és testőrének, valamint a rendezőnek az alakját, míg Kardos M. Róbert az aszisztensnő és Mickey, az öreg statiszta szerepét is emlékezetesen formálta meg, és arra is volt figyelme, energiája, hogy a tévériporter aprócska szerepét is gondosan színre vigye, így könnyen felismerhetőé vált a nagy sztárok előtt meghunyászkodó Bólogató János típusa. Jubiláló színészeink bravúros teljesítményének fokmérője az is, hogy bár folyamatosan váltották szerepeiket, sosem estek ki a játékból, mindig a kellő pillanatban váltottak karaktert, így a nézők nem zavarodtak össze, könnyen tudták követni a történetet. Persze, premierről lévén szó, még nem működött kifogástalanul és olajozottan minden, helyenként még valamivel jobban össze kell illeszteni a jeleneteket, de maga az előadás már elkészült, és egy rendkívül összeszokott páros benyomását kelti a két színész; a nézőközönség úgy búcsúzik tőlük, mint két baráttól, akik a reménytelennek tűnő helyzetben is megtalálják a kiút lehetőségét. Ifj. Kovács Levente és Kardos M. Róbert ezzel az egyszerre vidám, kedves, ugyanakkor nagyon is elgondolkoztató, a kis népek sorsára is reflektáló művel nagyon szép sikereket arathatnak. A premier többszörös vastapsa volt az első felvonása egy remélhetőleg hosszú sikerszériának.

Pap István