Megemlékezések tartottak Bihardiószegen

Ötszáz mécses az 500 esztendő tiszteletére
Ötszáz mécses az 500 esztendő tiszteletére
Október 31-én a reformáció emléknapjáról emlékeztek meg Bihardiószegen, másnap pedig a temetőkben az elhunyt hozzátartozók, a világháborúkban odamaradottak emléke előtt tisztelegtek.

Október 31-én délután istentisztelet keretében ünnepeltük meg a reformáció 500. évfordulóját Bihardiószegen.  Bara László tiszteletes hirdette ünnepi prédikációjában elmondta: a reformáció megjelenése előtt az emberek olyan utakra tévedtek, amire a Szentírás azt mondja, hogy a halál útja. Ekkor kellett egy olyan mozzanat, ami visszafordította az embereket az Istenhez. „Megelevenített bennünket az Isten”,  vagyis az Úr felrázta az akkori embereket a sötétségből. Megértette velük, hogy nem a külsőségek fontosak, hanem az, hogy a szívük milyen kapcsolatban van Istennel. A cél az volt, hogy az emberek értsék meg, nekik “személyes Istenük” van, akivel meg tudják osztani bánatukat, örömüket. Ha 500 évvel ezelőtt erre nagy szükség volt, vajon most nincs rá szükség? Mondhatjuk, hogy minden úgy van, ahogy a reformátorok hirdették? Kimondhatjuk, hogy megújultunk? Sajnos nem, azt kell látnunk, amit Pál apostol mond, hogy a megújulásra folyamatosan szükség van. Akkor éri el a célját a reformáció, amikor szíveinkben egyedül Krisztus van, ő határozza meg mindazt, amit tenni akarunk.

Ötszáz mécses

Az istentiszteleten szolgált az Asók István Református Énekkar és a furulya csoport, valamint két ifjú előadásában meghallgathattuk Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című költeményét.  A Himnusz eléneklése után ünnepségünk a templomkertben folytatódott, ahol 500 mécses meggyújtására került sor, így tisztelegve e nem mindennapi évforduló emléke előtt. A hangulatos esti fényben református egyháztagjaink ajkáról buzgón szállt az énekszó: Tebenned bíztunk eleitől fogva… Másnap, november elsején temetőinkben istentisztelet keretében emlékeztünk elhunyt szeretteinkre. Este hat órától hagyományőrző huszárjaink és kurucaink fáklyás díszőrsége mellett emlékeztünk meg a világháborúkban elesett hősökről. Bara László tiszteletes rövid igehirdetése után a református egyház,  a Bóné András kurucezred és a Gróf Széchenyi István huszárszázad helyezte el koszorúját a világháborús emlékmű talapzatára, majd azok is letették virágaikat, akiknek családtagjaik adták életüket a hazáért.

Ghitea Angéla kántor