Megemlékezés Szalontán: Arany János – a 201. születésnap

A hétvégi nagyszalontai megemlékezés a szoborparkban koszorúzással zárult
A hétvégi nagyszalontai megemlékezés a szoborparkban koszorúzással zárult
Halhatatlan költőjére emlékezett Nagyszalonta az elmúlt hétvégén. Arany János születésének 201. évfordulóján Túrkeve, Debrecen és Csepel küldöttsége is a szülővárosban ünnepelt. Felszólalt többek között Csűry István püspök, valamint Német Szilárd magyarországi országgyűlési képviselő is.

Hófehér lepel borította be az ünnepet: március másodika igen zord idővel köszöntött idén, az Arany portán, szakadó hóesésben gyülekezett a megemlékezők serege. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke felidézte a költő alakját, emlékeztetve a születéstől a halhatatlanná válásig telt évek nehézségeire, majd Órás Tímea, a költő nevét viselő iskola diákja szavalattal, a Debrecenből érkező Zán Lili és Nagy Henrietta pedig énekszóval tisztelgett az Arany Jánosi életmű nagysága előtt. A rövid megemlékezést a Kodály Kórus énekszáma koronázta meg, Kodály: Esti dala hangzott el, melynek dallamát maga a költő, Arany János szerezte.

„Áldásos úton járunk”

A megemlékezés délután, a kultúrházban folytatódott. Elsőként Csűry István püspök, az Arany Emlékév egyházi fővédnöke szólt a megjelentekhez. Arany János Ünneprontók című versének példájával összegezte az elmúlt egy év eseményeinek történéseit és jelentőségét megfogalmazva azt a jövőképet, melyet a költő tár elénk, s melyet nekünk, a ma nemzedékének is követni kell. „Ebben a duhaj világban, ahol sokaknak a korlátok nélküli lét jelenti a boldogságot, csak úgy menthetjük meg a világot, ha visszatérünk arra az útra, melyet Isten jelölt ki hívei számára. És a mindennapokban ne az általunk értéknek gondolt anyagi javak vezessenek, mert azok megfékeznek, életünk akár tragédiába is torkollhat. Amikor a jövőbe tekintünk, és folytatjuk utunkat, és Aranyért hálát adunk, kövessük azt, amire költeményeiben ő maga is tanít: mi csakazértis Isten gyermekei leszünk. Nehéz ez a világ és sok a gond benne, sokszor el lehet keseredni, de mi követjük Istent, s e felgyorsult világban megtaláljuk és megőrizzük azt az egyensúlyt amire szükségünk van, amiről Arany versei is szólnak. A feladatunk: a fájdalmak ellenére is előre tekinteni, megkeresni az utat, mely jó, melyen áldásos járni”.

Versek, előadások

Ezt követően Szemes Kamilla, az Arany János Elméleti Líceum diákja köszöntötte az ünnepeltet és az ünneplőket Arany Domokos napra című költeményével, majd a debreceni Kodály Kórus műsora következett, Balladák énekben és szóban címmel. A produkcióban, melynek elemeit Arany költeményei és népballadák kötötték egybe, közreműködött Ráckevei Anna és Csikos Sándor színművészek, valamint a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncos párja is. Vezényelt Szabó Sipos Máté, a kórus vezető karnagya.

Honnan és hová

A megemlékezés vasárnap délelőtt a református templomban folytatódott. Mikló István Boldizsár Máté evangéliumának igéjével példázta mennyire fontos életünkben a helyes út megválasztása, s hogy honnan hová tartunk. E gondolat fűzte egybe a böjti igehirdetést az Arany Jánosi ünneppel, hiszen az emberi életút, a lét és öröklét gondolata a költőt is foglalkoztatta, nemes gondolatait Zsorda Dorottya tolmácsolásában a gyülekezet is meghallgatta.

A költő tiszteletére versek és énekek hangzottak el, az egyházközség fiataljai valamint kórusa, illetve Gali Teréz és Gali Boglárka előadásában.

Szalonta világítótorony marad

Ezt követően az Arany emlékév világi fővédnöke, Német Szilárd magyarországi országgyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz. Megköszönte mindazok munkáját, akik az elmúlt egy esztendőben áldozatos munkájukkal segítették a bicentenárium méltó megünneplését, s mindazokét, akik a magyarság megmaradásán dolgoznak folyamatosan. „Az emlékév kapcsán Nagyszalonta város reflektorfénybe került, példaértékűen látta el feladatát. És nem csak az Arany Jánosi hagyatékot ápolja méltón, de a jövőre figyelve új terveken is dolgozik. Török László javaslatára végső formáját nyerte el az Arany terv, mely a Magyar Kormány segítségével gazdasági, kulturális és turisztikai téren felvirágoztatja Nagyszalontát, és készül a projekt a Kecskemét – Békéscsaba – Nagyszalonta gyorsforgalmi út kivitelezéséről, mely szintén segítségére lesz a település fejlődésének”. A képviselő emlékeztetett Nagyszalonta testvérvárosa, Csepel eddigi segítségeire, s ígérte, hogy a jövőben is támogatni fogják a hajdúvárosi terveket, hogy Nagyszalonta az emlékév után is szellemi világítótorony maradjon a nemzet számára.

Szathmári Erzsébet