„Még vallhatunk magunkról…”

„Még vallhatunk magunkról…”
Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban című, átfogó kötetét mutatták be péntek délután, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Központban. A könyv Váradon is megvásárolható.

Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és adta át a szót Szász Enikő temesvári színésznőnek, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnökének, aki fontos részt vállalt a könyv megjelentetésében.

Hozzájárultak

Mint megtudtuk, a könyv háromnyelvű, magyarul, románul és angolul szerepel benne az összes szöveg. Egy kérdésre válaszolva, a későbbiek folyamán Szekernyés János elmondta, hogy a német már oly kevéssé van elterjedve a Bánságban, hogy célszerűbbnek látták angol nyelvre lefordítani. Szász Enikő kifejtette: azért is fontosnak tartották a könyv megjelentetését, mert bár a társégben a magyarság a lakosok több mint 5%-át teszi ki, a többségiek „úgy tesznek, mintha ott sem lennénk”. Ezenkívül fontosnak tartották felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar etnikum hogyan járult hozzá a térség szellemi arculatának kialakulásához. „Mi nem csak úgy megjelentünk a térségben a XVIII. században, hanem ott voltunk, most is ott vagyunk és reméljük még ott leszünk egy ideig” – hangzott el. A 2002 évi népszámláláskor még 52 ezer volt a magát magyarnak valló lakosok száma, 2011-ben pedig már csak 35 ezren voltak. „Még vallhatunk magunkról, hogy itt voltunk és nyomot hagytunk magunk után” – mondta Szász Enikő, akitől azt is megtudtuk: 2010-ben kereste meg Szekernyés László az ötlettel, hogy „csnáljunk egy könyvet a íbánságról”, s mint kiderült, iszonyatos munka volt, de „hál’Istennek az ember nem látja előre a jövőt,és végül sikerült tető alá hozni”.

Kalandos utak

A könyv a történelmi Bánság (azaz a romániai mellett a magyaroroszági és szerbiai rész) településeiről tartalmaz részletes információkat – a települések őstörténetét, jelentősebb megvalósításokat, érdemes szülötteket, népesség alakulását, az emlékhelyek átfogó leírását. Feltáró útjaik során sokminden helyben derült ki, sok érdekes, kalandos történetben volt részük, ezeket akár külön is meg lehetne írni, hangzott el.
Szekernyés János Bánság történelméről, fejlődéséről szólt. Elhangzhott többek között, hogy mivel itt a török veszély korán jelentkezett, a Királyi Magyarország mindig a legkiválóbb hadvezéreket küldte el, hogy temesvári ispánok, főkapitányok legyenek. A terület etnikai összetételét meghatározta a magyarokat gyűlölő Eugen von Savoia rendelkezése, miszerint nem költözhettek ide a kurucok és a protestánsok. Szekernyés János említést tett a 48-as forradalom leverését követő időszakról Temesvár történelmében, aról az időszakról, amikor önálló koronatartomány volt és a gazdasági fellendülésről, melyet a kiegyezés generált.
Az előadást követően kérdések hangzottak el, majd a jelenlévők megtekinthettek egy filmet a bánsági emlékhelyekről.
A kötet 150 lejbe kerül és a Körös-parti református templom könyvterjesztéséből, illetve az Illyés Gyula könyvesboltban is beszerezhető.

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter