Még nem lesz Zsidó deportáltak utcája

Tegnap tartották meg a nagyváradi Helyi tanács ülését
Tegnap tartották meg a nagyváradi Helyi tanács ülését
Noha eredetileg napirendre tűzték, végül mégsem szavazott a helyi tanács a Vámház (Sucevei) utca Zsidó deportáltak utcára való átkereszteléséről.

A nagyváradi helyi tanács tegnapi ülésén szavazott arról, hogy a Gojdu teret Mihai Viteazul térre nevezi át. Ezzel szemben visszavonták a napirendjéről azt a javaslatot, amely kimondja, hogy a Sucevei (hagyományos neve Vámház) utcát kereszteljék át „Evreilor deportati” (Zsidó deportáltak) utcává. A határozattervezetből egyébként kiderül, hogy a Bihar Megyei Prefektúra köztéri elnevezéseket elbíráló bizottsága nem hagyta jóvá ezt az elnevezést, helyette a „Ghetoului” (Gettó) vagy „Ghetoului mai, iunie 1944” (Gettó 1944. május június) utca elnevezést javasolta. Mivel a bizottság döntése csak konzultatív, a városvezetés napirendre tűzte a javaslatot, az ülés előtt azonban mégis visszavonták azt a napirendről. A visszavonás miértjére vonatkozó kérdésünkre Ilie Bolojan polgármester a tanácsülés után éppen az említett bizottság álláspontjára hivatkozott, hozzátéve, hogy az önkormányzatot nem sürgeti az idő, ezért olyan elnevezést szeretnének adni, ami ellen lehetőleg senkinek nincs kifogása.

2021-től

Mint a polgármester kifejtette, az utcanévváltozások amúgy is csak 2021. január 1-től lépnek érvénybe, mert az önkormányzatnak számos uniós projektje van, amely ezeket a közterületeket is érinti, és nagyon nagy munkát jelentene az összes vonatkozó dokumentumot átírni a megváltozott út- és térelnevezések miatt, továbbá 2021-ig négy választás is lesz Romániában, a váradi választási körzetek már ki vannak jelölve, és az átkeresztelések ezeknek a körzeteknek a kialakítására is kihatással lehetnének. Hozzátette: a zsidó közösség részéről érkezett kérés arra, hogy az 1945-1966 között „Zsidó mártírok”-nak hívott Sucevei utca kapja vissza régi elnevezését. A szakjelentés egyébként emlékeztet arra, hogy az utca mellett van a Rhédey kert, ahonnan (1944) május 23. és június 27. között kilenc vasúton egyenként háromezer váradi zsidót szállítottak az auschwitzi haláltáborba. A szakjelentés emlékeztet arra is, hogy abban az időszakban Észak-Erdélyben mintegy 166 ezer zsidó, Bihar megye északi részében pedig 30 ezer zsidó élt, és Nagyvárad lakosságának is mintegy egyharmadát tették ki a zsidók. A szakjelentés a továbbiakban így fogalmaz: „A magyar hatóságok és a német katonák által gyakorlatba ültetett gettósítás nyomán a magyar csendőrök minden zsidót Várad két gettójába gyűjtöttek össze, ezt követően vasúttal szállították őket a lengyelországi haláltáborokba. Kevesebb mint háromezren tértek vissza közülük.”

Figyelemfelkeltés

Egyébként a tanácsülés előtt Pető Dalma RMDSZ-es helyi tanács lapunknak elárulta, hogy bár a szövetség egyetért azzal, hogy a váradi zsidóság tragédiájának emléket állítson a város, de megítélése szerint megfelelőbb lenne talán a Heyman Éva utcaelnevezés. Ilie Bolojan a maga során azt mondta, hogy figyelemfelkeltő nevet szeretnének adni a Vámház utcának, és megítélése szerint a Heyman Éva utcanév nem lenne elég figyelemfelkeltő.

Pap István