Meg kell becsülni a regionális identitást

Meg kell becsülni a regionális identitást
Nagyvárad- Vasárnap este a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban pódiumbeszélgetést szerveztek, melynek fő meghívottja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, államfőjelölt volt. Szó esett az autonómiáról, a regionális identitásról, illetve az RMDSZ-Fidesz viszonyáról is.

Nagy Endre rádiós műsorvezető kérdezte „tabu témákról” Kelemen Hunort, az RMDSZ szövetségi elnökét, államfőjelöltet, Szabó Ödönt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökét és Szűcs László újságírót.
Kelemen Hunor azon meggyőződésének adott hangot: ideológiai orientáltsága mindenkinek van, hiszen egy-egy értékrendet hozunk magunkkal otthonról, melyet életünk folyamán alakítunk, árnyalunk, esetleg változtatunk rajta. A román-magyar, illetve többségi-kisebbségi viszony rendezését azonban „halálos veszély” lenne alárendelni valamely oldallal szimpatizáló meggyőződésünknek, hiszen ez nem lehet a jobb vagy a baloldal privilégiuma. Hozzátette: a sikeres nyugati társadalmak jellemzője ugyanakkor, hogy létezik egy bizalmi tőke, melynek hiányában konfliktusok és nézeteltérések támadnak. Nálunk viszont az a helyzet, hogy a kommunizmus örökségeként előítéleteket és sztereotípiákat hordozunk magunkkal, melyeket közösen, egymás segítségével kell lebontanunk. Az RMDSZ többek közt ezért javasolta azt, hogy létezzenek bizonyos intézményes garanciák (kulturális, regionális és személyi autonómia), melyek biztosítják az identitásunk megőrzését. „Olyan potenciállal és tudással rendelkező embereket árusított ki Ceaușescu, akik ezt az országot gazdagították volna. Nem szeretném, ha mi is a szászok vagy zsidók sorsára jutnánk, ha évek múlva sajnálnának bennünket, és ha csak mutatóban lenne egy-egy magyar ebben az országban” – jelentette ki. Akkor lesz Románia egy erős állam, illetve stabil a társadalom, ha rendeztük a többség és a kisebbség viszonyát, vagyis létezik egy etnikumközi megállapodás- nyomatékosította. Hozzáfűzte: az autonómiáról ezért társadalmi vitát kell folytatni, mert ezt a fogalmat, tényt el kell fogadtatni, és ebben az ész és az érvek ereje legalább olyan fontos, mint a türelem, mert nem lehet rohammunkát végezni.
Kelemen Hunor arra is kitért: Romániában léteznek regionális identitások, és ez egy adottsága, plusz értéke az országnak, melyet ki kell használni, fel kell fedezni, mert ettől erősebb lesz. Meg kell becsülni, mert hozzájárul a fejlődéshez és a felzárkózáshoz, s emiatt a döntés jogát a helyi szintekre kell bízni, a szubszidiaritás elvére, illetve a decentralizációra hagyatkozva.

Interkulturalitás

Az RMDSZ államfőjelöltje szerint a multikulturalizmus nem azt jelenti, hogy összevegyítünk mindent, ezért talán szerencsésebb lenne interkulturalitásról beszélni, mert ez jobban kifejezi a közös tért, jelent és jövőt, azt, hogy nem szegregációról van szó. Arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt 25 évben számos jogot sikerült kiharcolni, de ugyanolyan lényeges, hogy legyen meg a szándék és bátorság ezek gyakorlatba ültetéséhez.
Az RMDSZ-Fidesz viszonyáról Kelemen Hunor kifejtette: ez nem Tőkés Lászlótól függ, erre a volt püspöknek már nincs befolyása. A cél a kapcsolat normalizálása, partneri viszony kialakítása, mert „szükségünk van egymásra”. Úgy fogalmazott: a kapcsolat sokat javult az utóbbi időben, rendszeresen találkozik a magyar miniszterelnökkel, és ez így van rendjén, mert mindannyiunk érdeke. Látni kell emellett azt is, hogy úgy Budapest, mint Bukarest számára fontos tényező az RMDSZ. Az EMNP-vel kapcsolatban úgy vélekedett: meg kell vívni velük a kellemetlen harcot anélkül, hogy mártírt csinálnának a néppártiakból, melyre nagy igény van a részükről, akárcsak arra, hogy valamilyen módon térdre kényszerítsék az RMDSZ-t. Fel kell azt mutatni, hogy velük ellentétben az RMDSZ letett már valamit az asztalra, és valószínűleg be fog bizonyosodni az, hogy Szilágyi Zsolt még annyi szavazatot sem fog kapni, ahány aláírást összegyűjtött.
Megítélésében az elnökválasztás első fordulója után pragmatikus döntést kell hozni, az érzelmek kizárásával, de az RMDSZ még nem határozott e téren. November 16-a után két forgatókönyv is lehetséges, de ha a kisebbségi jogok érvényesítésére mód nyílik, akkor az RMDSZ-nek kormányon kell maradnia, hiszen egyetlen politikai tömörülés se készülhet eleve ellenzékbe. Persze sok függ majd a miniszterelnök személyétől, illetve attól is, hogy milyen többséget tudhat maga mögött, tette hozzá.

Dzsudzsák Balázs szerepe

Szabó Ödön szerint Dzsudzsák Balázs szerepe jut Kelemen Hunornak, aki amikor a múlt szombati román-magyar focimeccsen kifütyülték a himnuszt, nem mutatott be, hanem tette a dolgát, s az alkalmas pillanatban gólt jött. Meglátásában az RMDSZ államelnök-jelöltjének legfontosabb feladata az, hogy bemutassa az országnak a magyar közösséget, rámutasson arra, hogy egyetlen olyan kisebbséget sem szabad elüldözni, amely értéket teremt, képvisel. „Tisztelni kell és itt tartani minden közösséget, amely az országot a határokon kívül is képvisel, hiszen láthatjuk, hogy két olyan Nobel-díjas is van, aki Romániából elszármazott német” – mondta a Bihar megyei parlamenti képviselő.

Ciucur Losonczi Antonius