Maya emlékére

1Comment
baabel. suprapus.ro
baabel. suprapus.ro
2015-ben jelent meg Lőwy Dániel „Az úri város zsidó lakosai” (A nagyváradi zsidó lakosság története)- című könyve a budapesti Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének gondozásában.

A szerző vegyészkutató, egyetemi tanár, helytörténész. Kolozsváron született. A Babeş- Bolyai Tudományegyetemen szerzett vegyészkutatói oklevelet és fizikai kémia doktorátust (1991), majd a West Virginia University-n analitikai kémiából PhD fokozatot nyert (1996). Hetven kémiai szakközleménye jelent meg. Rendkívül nagy műveltségű egyéniség, a tudományos közléseken kívül, több mint 300 magyar nyelvű publicisztikai írást közölt. Több kötete jelent meg: Kőbe írt Kolozsvár (a város feliratos emlékei)- társszerzők Asztalos Lajos, Demeter V. János. A téglagyártól tehervonatig és A Kálváriától a tragédiáig (kolozsvári zsidóság története, 1998, 2005). Károlyka gróf díszfogata (2014). Randolph L. Braham szerkesztésében megjelent A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája című könyv, amelynek 6 fejezetét írta meg.
Az úri város zsidó lakosai-című kötetben a várostörténet keresztmetszetét vázolja, azokat a történéseket, amelyek a nagyváradi zsidósághoz kötődnek, a kezdetektől, az első és második világháború alatt történtekig, az eseményeknek hatásait jóformán napjainkig. Számba veszi a nagyváradi zsidóság gazdasági és művelődéstörténeti szerepét, bemutatva a legkiválóbb személyiségeket.

A könyvbemutató

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében mutatták be Lőwy Dániel „Az úri város zsidó lakosai” című könyvét. Az igen nagy számú közönséget Mile Lajos főkonzul köszöntötte. A könyv méltatása során, kiemelte: Az 568 oldalas monográfia a nagyváradi zsidóság történetét, szerepét mutatja be a XIII. századtól napjainkig, főleg a XIX. században, a millennium korszakában, a XX. század elején. A XIX. század közepén a zsidóság a korabeli lakosság 30%-t jelentette. A szecessziós épületek is arról tanúskodnak, hogy a zsidóságnak meghatározó szerepe volt a város fejlődésében. Azok a jelzők, amelyekkel illették a várost, a település lényegét fejezték ki. Kitért a vészkorszak időszakára, amelyben súlyos megpróbáltatásokat, nagy vesztességeket szenvedett el a közösség. Ennek következtében drasztikusan, 500-600 főre csökkent a zsidó lakosok száma.

Nagyvárad átélte azt az időszakot, amikor központi fekvésű városból perifériára szorul. Távlatokban meg van a lehetőség, hogy vissza tudja szerezni jelentőségét – hangsúlyozta Mile Lajos.
A monográfia gazdag forrásanyagot, tárgy- és névmutatót tartalmaz. A történészek, a kutatók számára hasznos forrásanyagot jelent. A tudományos igényességgel megírt könyvben a tárgyilagosság, az objektivitásra való törekvés érezhető.
Lőwy Dániel a könyve keletkezésének körülményeit ecsetelte. Ezt a kötetet az Amerikai Egyesült Államokban írta, „ahol más nyelvet beszélnek, másként gondolkodnak, másként éreznek.” Mint mondta, egy fajta belső emigrációban élt. Beszélt arról, miként jutott a dokumentációs anyagokhoz. Nagy szerencsének tartotta, hogy lehetősége volt a washingtoni Holokauszt Múzeum levéltárában és könyvtárában kutatni, ahol 1 millió oldalnyi levéltári anyag van magyar nyelven. Olvasható a nagyváradi csendőrség, polgármesteri hivatal, a Kis Bihar megye levéltári anyaga. Hozzáférhető a számítógép képernyőjén, de ki is nyomtatható.
A könyvének Köszönetnyilvánítás fejezetében írja: „Nehéz feladat otthoni témát a hazától távol kutatni. Óhatatlanul barátok, ismerősök, áldozatkész kollégák segítségére szorultam. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a saját élettörténetüket vagy családi adataikat megosztották velem és immár az olvasóval is.”
Szőcs Géza költő, politikus emlékeztetett arra, hogy egy nemzedékhez tartoznak. Lőwy Dániel sokoldalú, nagy műveltségű egyéniség. Könyvének írásában szerepet játszott a technokrata énje. Alkotásában a tárgyilagosság érvényesül, ami nem jellemző a közelmúlt történelmi eseményeit tárgyaló művekre.

A könyvről (25×18 cm)

Az 568 oldalas monográfia 21 fejezetében olvasható a nagyváradi zsidóság története. Függeléket is tartalmaz. A borítóképén Nagyvárad látképe a Körös –híddal. A háttérben a kupolás Cion zsinagóga. 1910-es évek, ismeretlen fotográfus felvétele látható.
A könyvet szerkesztette: Császtvay Tünde. A mutatókat összeállította Ajkay Alinka. A könyv tervezése Kurucz Dóra dicséretes munkája.
A teljesség igénye nélkül szeretnék reflektálni a könyv néhány fejezetére.
„Egy kicsit mindenki váradi” című fejezetben a város történetének keresztmetszetét mutatja be, milyen jelzőkkel illették a várost. „Fekvése miatt Nagyváradot Erdély kapujaként emlegették”, de nevezték Körös-parti Párizsnak is. A gyors gazdasági fejlődése miatt az irigyei Pece- parti Párizsnak is hívták. Somlyó Zoltán „Villanyvárosnak” nevezte, mert ez volt az első villany világította magyar város. A szerző hivatkozik Ady Endre vélekedésére: „Nagyvárad mindig tud beszélni magáról, valahogyan mindenhol képviselteti magát, s lehetetlen nagyváradi emberrel nem találkozni, akárhol járunk.”
„Kiemelték a várost a provincializmusból” című fejezetben vázolja a XIX. század modern iparának kialakulását és azt, hogy milyen szerepet játszott a nagyváradi zsidóság a város gazdasági életének fellendítésében. Egyrészt a gazdasági szempontból kulcsfontosságú pozíciókat foglalt el, másrészt a külföldön szerzett tapasztalatokat az ipar fejlesztésére használta fel. Főleg a könnyűiparban, a kereskedelemben, a bankrendszer kiépítésében játszott szerepet. A Függelékben közölt adatokkal szemlélteti. „1912. évben Nagyvárad 51 gyára közül 38 zsidó tulajdonban volt, 13 gyógyszertár közül hat, 15 kávézó közül 14 volt a zsidóké. Ugyanazon évben 48 zsidó orvos és 58 zsidó ügyvéd működött a városban.”
Kifejlesztették a korszerű nyomdaipart, ők indították el a legtöbb hírlap- nyomdát.

A város arculatának alakulása

„A zsidóság szerepe Nagyvárad életében a kiegyezést követő időszakban” című fejezetben a város arculatának alakításáról, az építkezésekről ír. Nagyvárad urbanizációjában egyfelől a zsidó származású építészek és építkezési vállalkozók játszottak szerepet, másfelől a megrendelők. „Nagyvárad zsidó származású építészei a városképhez döntő módon hozzájáruló több épületet emeltek.” Nyitott volt a szecessziós építészeti stílusra, a Lechner Ödön által meghonosított változatára. Az első világháborút megelőző időszakban, a városban gomba módra épültek a szebbnél szebb szecessziós bérpaloták.
Ady Endre szavaival élve” a váradi zsidók kiemelték a várost a provincializmusból” és egyben fontos szerepet játszottak Magyarország egészének iparosításában.

A város lüktető szellemi élete

A Partium fővárosának zsidó szellemisége-című fejezetben város lüktető szellemi életébe, életmódjába nyújt betekintést.
„A 19-20. századfordulón Nagyvárad lakossága alig haladta meg a félszázezret, de hét napilapja volt, és ezek vezércikkeit Budapesten is érdeklődéssel fogadták…Nagyváradnak előbb voltak mozgó fényreklámjai, mint a magyar fővárosnak, napilapjai a vidéki lapok közül a legkorábban alkalmaztak fővárosi telefontudósítókat.”
Nagyvárad befogadó város volt, szerette a tehetséget, ugyanakkor csiszolja, fejleszti. „A városban élő, nagyformátumú zsidó származású személyek sorában a magyar kultúra mellett elkötelezett, híres írók és költők, fáradhatatlan újságírók… reprezentatív festőművészek, professzorok, nagy tudású orvosok, borotva eszű jogászok, tudós rabbik és európai hírű sportolók tevékenykedtek.”
A Körös-parti Párizs sajtó élete-című fejezet a napilapok, a szerkesztőségek világába nyújt betekintést. Szellemi pezsgés jellemezte a várost. 1907-ben 11 napilap jelent meg. A Nagyváradi Napló című lap számára sikerült megnyerni Ady Endrét, köszönhetően Fehér Dezső főszerkesztőnek.
1919-ben Fehér Dezső, az Ady Endre Társaság alapító tagja, a Váradi Hét címen indított irodalmi folyóiratot, és Tabéry Gézával együtt közreműködött a Magyar Szó kiadásában, megindításában. A modern magyar költészet egyik fordulópontját jelentette A Holnap antológia megjelenése, amely vidéki magyar városok fiatal költőinek biztosított közlési lehetőséget. Ady körül sorakoztak Juhász Gyula, az akkor még teljesen ismeretlen Babits Mihály, Dutka Ákos, Balázs Béla, Miklós Jutka (Amerikában kitanulta a fényképészetet, Nagyváradra hazatérve műtermet nyitott), Emőd Tamás (költő, újságíró).
A könyvet olvasmányossá teszik a polgári élettel, életmóddal szórakozási szokásokkal kapcsolatos érdekességek. A szerző hitelesen írja le Pollák mama titokzatos boltját, a váradi nők öltözködési stílusát. Nagy Andor szerint: „A városban a korzón, a cukrászdában, a szórakozóhelyeken szembeötlő a fényűzés, a dekadencia és a merészség, ott a gazdag zsidó nők diktálják a stílust.” A váradi szépasszonyokról szólva, Fehér Dezsőné-ről ír. A korabeli vélemény szerint Fehér Dezsőné legfőbb célkitűzése, hogy a férje lapját, Nagyváradi Naplót versenyképessé tegye.

Függelék

A tudományos igényességgel összeállított Függelékben található fejezeteket érdemes tanulmányozni. Szószedet és fogalommagyarázat című fejezet segít a szövegértelmezésben. Nagyvárad zsidó létszámának időbeni alakulása címmel készült dokumentum az 1869- 2002 közötti időszakban jelzi a zsidó lakosság számbeli alakulását. Az 1848-as 1849-es szabadságharcban több nagyváradi illetve Bihar vármegyei zsidó polgár is részt vett, olvasható a tisztek és honvédek listája. A Kasztner- vonat Nagyváradon született utasokról készült dokumentumban 30 név szerepel. Más fejezetek: Zsidó vonatkozású emléktáblák. Az emléktáblák szövegének pontos átírása Tankó Zita nagyváradi pedagógusnak köszönhető. A zsidóság szerepe Nagyvárad gazdasági életében című dokumentumban a fontosabb zsidó vállalkozói kezdeményezéseket sorolja fel. A Nagyváradi arcképcsarnok címmel készült összeállítás a városban született, nevelkedett vagy tevékenykedett jelentős zsidó személyiségek rövid életrajzát közli.
Felhasznált forrásmunkák, a Névmutató és a Tárgymutató a tanulmánykötet tárgyilagosságát, tudományos jellegét szavatolják.
Mint ahogy napjainkban is versenyképes Lőwy Dániel vaskos kötete is, amely csodálatos, maga nemében egyedi emléket állít mindazoknak, akiket igazságtalanul üldöztek, üldöznek és még ilyen körülmények közepette szenvedő alanyai az emberi aljasságoknak. A holokausztról beszélni, írni kell már azért is, hogy ne történjenek meg az eljövendőkben hasonló esemény, mely az egyetemes világ szégyene.

Csomafáy Ferenc



1Comment

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

HTML version of comments