Maurice Ravel-est a filharmóniában

Akt.:
Csíky Boldizsár újra nagyszerűen játszott a váradi filharmónia csütörtöki koncertjén. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Csíky Boldizsár újra nagyszerűen játszott a váradi filharmónia csütörtöki koncertjén. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A csütörtök esti hangverseny egész műsorát Maurice Ravel (1875–1937) francia zeneszerző műveiből válogatták a filharmonikusok. A koncert szólistája Csíky Boldizsár volt.

Elsőként Ravel Tükrök című ciklusának 4. darabja, az Alborada del gracioso – A bohóc hajnali szerenádja – hangzott el. A középkori trubadúrok egyik műfaját idéző alkotás eleven spanyol ritmikával színesített.
Sokan várták az est szólistáját, a kitűnő – városunkban többször is megforduló – Csíky Boldizsár zongoraművészt, aki Ravel G-dúr zongoraversenyét játszotta, nagyszerű átérzéssel. Ravel versenyműve 1929–1931 között íródott. Csíky Boldizsár most is a tőle megszokott igényességgel játszott, miközben alkalmazkodnia kellett a szokatlan tempókhoz.
A továbbiakban a Lúdanyó meséi (franciául Ma mère l’Oye) csendült fel az Enescu–Bartók teremben. Az öt gyermekmese eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Zárásként a La Valse című zenekari költeményt hallgathattuk meg, melyet Ravel 1919–1920-ban komponált, s a zenemű bemutatójára Párizsban került sor 1920. december 12-én.
Ravel legfontosabb hangszeres művei mind kapcsolódnak valamilyen módon a francia zene klasszikusaihoz, ugyanakkor fellelhetők bennük a zeneszerző szülőhelyével szomszédos spanyol tartományok népzenéjének friss hatásai is. A francia zene minden jellegzetessége megtalálható életművében, kifinomult szellemesség, érzékeny formaérzék és könnyed kifejezésmód, Ravel ugyanakkor a modern hangszerelés egyik legragyogóbb virtuóza.

A modernség zászlaja

A 19. század végére a romantikus zene mindent elmondott, amit a saját eszközeivel lehetséges volt. Szükség volt a váltásra. Kiderült, hogy nem lehet a régi módon élni és alkotni. Megjelent, a modernség zászlaja alatt, a nagyon sok „izmus”, mindenki a saját meggyőződése szerint akarta megújítani a zenei nyelvezetet. Ezek közül az egyik legmaradandóbbnak a francia impresszionizmus bizonyult. Az idő szelektál! Napjainkban Debussy és Ravel zenéjét nem kuriózumként tűzik műsorukra az előadók. Igenis igény van rá, filharmonikusaink is ezért válogatták csütörtöki hangversenyük műsorát Ravel műveiből. Az előadott kompozíciók visszatükrözték a szerző két nagyon fontos érdeklődési körét: kapcsolatát a gyermekek mesevilágával és a táncművészettel. A művek bemutatásának színvonala viszont nem érte el várakozásainkat. Hiányzott a szellemiség, a francia elegancia. Négy Ravel-mű egyszerre túl soknak bizonyult, előadásuk nem készíthető elő három munkapróba alatt (még technikailag sem). Ezt kellett volna mérlegelnie Arthur Arnold karmesternek, aki ezúttal Hollandiából érkezett Nagyváradra.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter