A magyar diplomácia irányítója emlékeztetett arra: a hosszú távú EU-költségvetés végső célja, hogy megfelelő összhangot találjanak a versenyképesség és szolidaritás, a pénzügyi fegyelem és a növekedés között. Hangoztatta: a Lisszaboni Szerződés kibővítette az uniós központi feladatokat, és ehhez szükség van a megfelelő forrásokra.
A KAP és a kohéziós politika egységesebbé teszik az uniót a válságos időkben, olyankor is, amikor sok polgár megkérdőjelezi az európai integráció sikerét – emelte ki Martonyi.
Hozzátette: a kohéziós politikára vonatkozó jelenlegi javaslatokat a magyar álláspont szerint néhány ponton ki kell igazítani ahhoz, hogy eleget tegyen rendeltetésének, azaz a regionális különbözőségek csökkentésével fokozza az EU versenyképességét.
A magyar szemmel aggályos elképzelések közé tartozik, hogy a bizottság csökkentést javasol a legkevésbé fejlett régióknak nyújtott előirányzatokban, és eközben növel vagy megőriz más kiadási tételeket. Ez az alapvető kohéziós politikai célkitűzések mellett a szolidaritás elvével sincs összhangban – vélte Martonyi János.
Másik probléma, hogy a támogatások felső határának az Európai Bizottság által javasolt megállapítási módja a források tisztességtelen elosztását eredményezné. Ez sok országnak veszteségeket okoz, az egyik legnagyobb vesztes Magyarország lehetne. Ezért álláspontja szerint másfajta megoldást kell találni a források tagállamok közti elosztásának kiszámítására.
Az agrárpolitikán belül Martonyi a közvetlen támogatások szintjének csökkentését nevezte aggasztónak. Hangoztatta, hogy a KAP-nak megfelelő pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy eleget tudjon tenni célkitűzéseinek, és segítségével az EU biztonságos, jó minőségű élelmiszerellátást tudjon garantálni az uniós polgároknak.
A pénteki vitát sajtótájékoztatóján összefoglalva Martonyi János elmondta, hogy abban számára sok új elem nem merült fel, de a főbb álláspontok sok kérdésben világosabbá váltak. Mint fogalmazott, egyelőre nem látja jelét annak, hogy jelentősen közeledtek volna az álláspontok, de nem is ez volt a cél.
A vitában a felszólalások alapján jól elkülöníthető csoportot alkottak az úgynevezett nettó befizető tagországok, illetve azok a tagállamok, amelyek viszonylag nagyobb arányban részesülnek az uniós támogatásokból.
Az Európai Bizottságot képviselő Janusz Lewandowski költségvetési felelős elismerte, hogy a testület büdzséjavaslata ambiciózus. Ugyanakkor ismét emlékeztetett arra, hogy a következő években a korábbinál szélesebb körű feladatok állnak az unió előtt, és figyelembe kell venni a bővülést, Horvátország közelgő uniós csatlakozását is.
A vitában többen felhívták a figyelmet arra, hogy a hétéves költségvetéstől függ az uniós növekedési és foglalkoztatási program, az Európa 2020 célkitűzéseinek teljesíthetősége is.
Az EU-tagországok ez év végéig szeretnének megállapodni a 2014-2020 közötti költségvetésről.
- MTI -
