Márton-napi libalakomára terítettek Szalacson

Az első helyezett csapat képviselői átveszik jutalmukat
Az első helyezett csapat képviselői átveszik jutalmukat
Vasárnap tartották meg Szalacson harmadik alkalommal a Márton-napi Érmelléki Libafesztivált, melyen összesen 10 csapat mutatta be főzési tudományát a központi parkban. A gyermekeknek is szerveztek programokat, és átadták a legszebb libának járó díjat is.

A legenda szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Szegény szárnyasokat azóta is büntetés sújtja, Márton napjára hivatkozva rendszeresen tepsibe kerülnek, mindenféle lakomák fő fogásaként végzik. Az elmúlt vasárnap hasonló célzattal a 3. Libafesztivált tartották meg Szalacson, melynek megnyitójára a kultúrházban került sor délelőtt, s melyen Horváth Béla helyi polgármester, Szabó Zsolt tiszteletes (aki a rendezvény szervezéséért felelős helyi Pro Civitate Alapítvány elnöke), illetve Szabó Ödön képviselő köszöntötte a megjelenteket, elsősorban a gyerekeket, hiszen számukra is szerveztek foglalkozást, melynek nemcsak a zárt hely, de a napsütéses jó időben a központi park is helyet adott. Az utcák megmérettetése érdeklődés hiányában elmaradt, nem úgy a gasztronómiai verseny, melyet hivatalosan csak délben kezdtek, de a közösségi oldalon közzétett fotók és videók tanúsítják, voltak, akiket már szinte az első reggeli libagágogás a tűzhelyek mellett ért, ebben jeleskedtek a diószegiek. Jó hangulatban nem volt hiány, ez egész nap kitartott. A délutáni eredményhirdetésre érkezve a parkban egy ludat láttunk egy fához kikötve. Mint megtudtuk, nem volt annyira hamis vagy harapós, hogy ilyen rendszabályozásra lett volna szükség, egyszerűen a libaszépségverseny egyetlen jelentkezőjéről volt szó, aki nem meglepő módon át is vehette az első helyért járó díjat, pontosabban gazdája, az ottományi Kovács Gergő tette ezt meg. Valójában azok sem voltak kevésbé „szép” libák, melyek a zsűri asztalára kerültek különböző formákban és körítésekkel, szinte már akkor is emésztést segítő tablettát kellett bevenni, ha az ember csak beleszagolt a sátrak közti „zsíros” illatokba.

Az étlap

Nem volt könnyű dolga dolga a zsűrinek, melynek tagjai alig egy-két pontos eltéréssel szavaztak. Ők voltak: Májer Erzsébet helyi szakácsnő, Tatai Tibor, a község jegyzője, Nemes Attila, egy margittai étterem tulajdonosa, illetve Kocsis Dániel, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa. Az eredményhirdetésre, illetve megkóstolni, hogy milyen ízvilágot képvisel a sok tányérra került liba, Pásztor Sándor, a Megyei Tanács elnöke is megérkezett, aki nemcsak a szakácsoknak, de a szervezőknek is elismerését fejezte ki, javasolva, hogy jövőre nagyobb szabású eseményben gondolkodjanak, akkor az általa vezetett intézmény is nagyobb támogatást tud adni hozzá. A jutalmakat a polgármesterrel együtt adták át, előbb a részvételért járókat a következő csapatoknak (zárójelben a készített ételek, ajánlott étkezés után olvasni): Hortobágy (délibábos-tárkonyos libapecsenye bográcsban), Érmihályfalva (tárkonyos libaleves, libapörkölt juhtúrós nokedlivel), Diószeg (sólet), nagyváradi Tiberius (libahamburger, töltött libanyak, libatepertő-pástétom), VIDIFISZ (rozmaringos libamell piros káposztával), Irmus (Szalacs, libasült és leves, tepertő), Irmi (Szalacs, hagyományos húsleves rozmaringgal). A helyezettek pedig: 1. Ottományi Zsigaliba (fokhagymás libacomb), 2. Margitta („libacomb mindenhez”), 3. Tűzoltók (Szalacs, lerbensült liba). Voltak, akik bundát kiáltott, ami természetesen nem volt helyénvaló, esetleg tollról lehetett szó. Időközben megérkezett Zeréndről a fúvószenekar, melynek muzsikájára nótázás kezdődött, ezzel zárult a rendezvény.

Rencz Csaba