Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT

Az RMDSZ-nek egy kemény, világos, de
konstruktív ellenzéki szerepet kell
vállalnia, és határozottan szót
kell emelnie minden, a magyarság érdekeit
sértő intézkedés ellen –
jelentette ki Markó Béla
szövetségi elnök szombaton, a
Szövetségi Képviselők
Tanácsának (SZKT)
marosvásárhelyi ülésén.


Az időszerű politikai 
kérdések megvitatása mellett, a
Szövetségi Képviselők
Tanácsa meghallgatta az Ügyvezető
Elnökség féléves
beszámolóját, és
arról határozott, hogy az
RMDSZ-kongresszus helyszínére
pályázatot írnak ki. Az RMDSZ 9.
időközi – azaz nem
tisztújító –
kongresszusára április 25-én
kerül sor, és Kovács Péter
lesz a kongresszusi biztos, döntött az SZKT.
A testület ugyanakkor egyhangúlag elfogadta
a Szövetségi Állandó
Tanács előterjesztését az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT)
kötött együttműködési
megállapodásról. A SZÁT egy
másik Határozata
értelmében, a
döntéshozó testület Kelemen
Hunort nevezi ki RMDSZ országos
kampányfőnökévé.


Politikai beszámolójában az RMDSZ
elnöke részletesen szólt az
országos társadalmi-gazdasági
kérdésekről, a Szövetség
helyéről, szerepéről és
célkitűzéseiről az új,
ellenzéki helyzetben. Az elnök ennek
jegyében élesen bírálta a
kormányt a válságellenes
reformintézkedések
elmaradásáért, de kemény
szavakkal bírálta Traian Basescu
államfőt is, a székelyföldi
területi autonómia jogosságát
tagadó nyilatkozatai miatt. Ez utóbbi
kapcsán ismételten leszögezte, az
RMDSZ elutasítja az államelnök
RMDSZ- és magyarellenes kijelentéseit.
„Mindenkinek meg kell értenie, az
államfőnek is, hogy az RMDSZ nem hagyja
szó nélkül az olyen
kijelentéseket, amelyekkel nem ért egyet.
A területi autonómia
kérdésében tudtuk, hogy a
román politikusoknak más a
véleménye, de olyan
megfogalmazással, hogy soha nem lesz
területi autonómia, nem tudunk
egyetérteni. Mi úgy gondoljuk, hogy a
területi autonómia lehetséges,
és a területi autonómia lesz is
– szögezte le Markó Béla, aki
hozzátette, az RMDSZ ezzel egyidőben
határozottan elutasítja azokat a
nyilatkozatokat is, amelyek szerint nem a jelenlegi
kormánytöbbség, hanem
éppenséggel az RMDSZ él az etnikai
tisztogatás eszközeivel a
székelyföldi állami
intézményekben. Megjegyezte, bár
nem kívánja durva szavakkal illetni
azokat, akik ilyen kijelentést tesznek, ezt a
hozzáállást „bizarrnak
és egyben veszedelmesnek” nevezte,
ugyanis, mint fogalmazott, ez
„felhívás lehet a
keringőre” a magyarság és az
RMDSZ ellen irányuló további
politikai támadások tekintetében.


A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ
mindent megtesz annak érdekében, hogy a
székelyföldi megyék állami
intézményeiben dolgozó vezető
magyar tisztségviselők, szakemberek
számát illetően tartsák
tiszteletben az etnikai arányokat. Úgy
értékelte, jogos a Kovászna
és Hargita megyeiek aggodalma a magyar
tisztségviselők
eltávolítása kapcsán,
hiszen vannak már erre utaló
egyértelmű jelek. Mint mondta, az RMDSZ
próbál megodást
találni  a magyar
tisztségviselők helyzetére,
ám leszögezte azt is, a
Szövetség nem szűkítheti le
küzdelmét csupán erre a
kérdésre. A tisztségek fontosak,
de csupán eszközt jelentenek a magyar
közösség érdekeinek
érvényesítésében, 
csupán elemei az egyenjogúság
megteremtésének – mutatott
rá. -Az arányoknak spontán
módon kell beállniuk – hangoztatta a
szónok, aki szerint ehhez az autonómia
irányába mutató
lépéseket kell tenni, az erőteljes
decentralizációnak is ezt a célt
kell szolgálnia.


Markó Béla ugyanakkor beszámolt az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal
között elvi megállapodás
tartalmáról, arra kérve a
döntéshozó testületet, hogy
véglegesítse az egyezséget (ez a
beszámolót követően meg is
történt). Mint mondta, a
megállapodás értelmében az
RMDSZ és az EMNT közös listán,
a magyar összefogás listáján
indul az Európai Parlamenti
választásokon, a lista első
helyét Tőkés László
foglalja el. A lista második és harmadik
helyén az RMDSZ jelöltjei lesznek, a
negyedik hely pedig szintén az EMNT-t illeti
meg. A lista, amelyben a helyeket 75-25 arányban
osztják le a két szervezet
között, jogilag az RMDSZ listája lesz,
az EMNT logója ugyanakkor megjelenik majd a
választási plakátokon és a
különböző választási
anyagokon is.


Mint rámutatott, mindkét szervezet
külön kampánystábokat
alakít majd, de lesz egy egyeztető
testület, amely koordinálja a
közös kampányt. Emellett az RMDSZ
és az EMNT közös
választási keret-programot és
arculatot dolgoz ki, ugyanakkor mindkét
szervezet sajátos üzeneteket is
megfogalmazhat majd. Felhívta a figyelmet arra,
április 3-án létrehozzák az
Erdélyi Egyeztető Fórumot is.


A szövetségi elnök úgy
értékelte, a megállapodás
melletti legfőbb érv tagadhatatlanul az,
hogy nem szabad kockáztatni a magyarság
európai parlamenti jelenlétét,
különösen most, amikor az RMDSZ nem
rendelkezik kormányzati eszközökkel,
ha pedig megállapodásra van
szükség, akkor elsősorban az
erősebbnek kell engednie. Ezért
üzenetértékű az, hogy az RMDSZ
átengedte a lista első és negyedik
helyét az EMNT-nek, ez a kompromisszum pedig
éppen erőt, nem pedig gyengeséget
sugall – hangsúlyozta Markó
Béla, aki szerint az
együttműködésre hosszú
távon is szükség van, hiszen, tette
hozzá, ha vannak közös érdekek,
akkor, főként a közösséget
érintő kapitális, stratégiai
kérdésekben valamilyen módon
együtt kell működni.


           
– Az RMDSZ megőrzi arcát, programját
és politikai tartását, de egyben
esélyt adunk másoknak is, és
főként esélyt adunk a
közösségünk
számára, hogy erős
képviseletet teremtsen az Európai
Parlamentben  – mondta a szövetség
elnöke.      


Az elnök bírálta a
demokrata-liberálisok és a
szociáldemokraták alkotta
koalíciót.
Úgy vélekedett, hogy a
kormány működésének
eddig eltelt rövid időszakát
inkább a belső ellentétek
határozták meg. Ezt tükrözi
Markó szerint a kormánynak a parlament
elé terjesztett költségvetési
terve is, amely szerinte csak
látszat-intézkedéseket tartalmaz.
A tervezetben szereplő egyes
költségcsökkentési
intézkedések is csak
látszólagosak, valójában
tovább folyik az állami apparátus
felduzzasztása, máris több
államtitkár, igazgatóság,
ügynökség működik, mint az
előző kormány idején, mindez a
két koalíciós erő
tisztségekért folyó
versenyének az eredménye – mondta
Markó, aki szerint például a
decentralizáció radikálisabb
megvalósításával el lehetne
kerülni a költségnövelő
párhuzamosságokat.


A Szövetségi Képviselők
Tanácsának február 14-i
marosvásárhelyi ülésén
Kelemen Hunor ügyvezető elnök
beszámolt féléves
tevékenységéről, ismertette
az RMDSZ időközi
kongresszusáról szóló
döntéseket, ugyanakkor reflektált az
államfő arra vonatkozó
kijelentésére, hogy a székely
megyékben „etnikai
tisztogatás” történik, illetve
véleményezte a kormány eddigi
tevékenységét.


„Etnikai tisztogatásról és
nemzetállamról beszél az
államfő. A kettő együtt
azért nem működik, mert ha van
nemzetállam, akkor nincs etnikai
tisztogatás, mert a nemzet „tiszta”,
nincsenek kisebbségek. Ki kit tisztogathatna? Ha
meg etnikai tisztogatás zajlik, akkor nincs
nemzetállam, mert az ország
területén nemzeti
közösségek is élnek”
– jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint a
kisebbség eleve nem „tisztogathatja”
a többséget. „Ezt az
államelnök sem gondolta komolyan,
inkább szavazatokra számít,
és kikacsint szélsőjobbra”-
tette hozzá az RMDSZ ügyvezető
elnöke.


„Másfél év alatt
három választási kampányon
vagyunk túl, és hozzá is
látunk a negyedik, a júniusi
európai parlamenti választás
kampányának
megszervezéséhez” –
jelentette ki Marosvásárhelyen Kelemen
Hunor ügyvezető elnök, aki szerint a
helyi és megyei RMDSZ-szervezetek valamint az
országos szervezet által az elmúlt
másfél évben tett
erőfeszítés többet jelentett a
„kampánytól kampányig”
tartó tevékenységnél.


Az RMDSZ időközi kongresszusának
szervezési részleteit már az
elmúlt másfél hónapban
egyeztette az ügyvezető elnök a megyei
szervezetek elnökeivel. A Területi
Elnökök Konzultatív Tanácsa
illetve a Szövetségi Állandó
Tanács február 13-i
ülésén április 25-ét
javasolta a kongresszus időpontjaként, az
esemény ütemtervét
összeállították, a
szövetségi képviselők
Marosvásárhelyen megkapták a
dokumentumot. Kelemen Hunor ügyvezető
elnök kongresszusi biztosként Kovács
Péter területi szervezetekért
felelős ügyvezető alelnököt
nevezte ki. Az ügyvezető elnök
arról is tájékoztatott, hogy az
esemény helyszínéről
pályázat alapján 
döntenek, a szükséges
előkészületeket pedig már a
következő héten elkezdik.


A hozzászólások főként
a magyar intézményvezetők
helyzetét érintették.
Borbély László ügyvezető
alelnök javasolta, hogy az RMDSZ
állítson össze egy memorandumot,
amelyet eljuttat a kormánynak, a parlamentnek
és az EP-nek. Winkler Gyula kifejtette:
támogatja a tisztségviselők
kinevezésénél az etnikai
arányok tiszteletben tartását, de
a szórványban pozitív
diszkriminációra van szükség,
egyébként nem juthatnak
tisztséghez a magyarok. Korodi Attila
felkérte az RMDSZ-t, vizsgálja meg,
hogyan maradhatnak tisztségben az
intézményvezetők.