Maros megye kimaradhat a Székelyföldből?

Teszem ezt a kérdést annak tudatában,
hogy nemrég Korodi Attila képviselő csak
Hargita és Kovászna megyék
tanácsainak elnökeit kérte fel egy olyan
tanulmány elkészítésére,
amelyből kitűnjön az 1968-as megyékre
való felosztás negatívuma,
tanulmány mely a sokat vitatott
közigazgatási átszervezés
alapját szolgálhatja és mely
lehetőséget nyújthat Hargita és
Kovászna megyék
egyesítésére.

 


A fenti kérdés jogos abból a
tényből is kiindulva, hogy Maros megye
tanács elnökét nem
kérték fel hasonló
tanulmány
elkészítésére.


Hargita és Kovászna megyékben
megszervezték az RMDSZ által is
támogatott autonómia referendumot, Maros
megyében viszont a Székely Nemzeti
Tanács kezdeményezése
elutasítással szembesült.


Be kell ismerni,hogy Hargita és Kovászna
tömb magyarsága az eljövendő
Európai Parlamenti választások
szükséges alapját képezi,
hogy a régió gazdasási
satnyasága, a Székelyföld
létrehozásának
„álma” valamelyest
befolyásolhatóvá teszik ezen
választópolgárok
véleményét.


Más a helyzet Maros megyében, ahol a
románokkal és a maradék
szászokkal való
együttélés a megváltoztatta
valamelyest az etnikumok közötti
kapcsolatokat. Nem tagadható tény, hogy
léteznek még román vagy
éppen magyar szélsőségesek,
de a több nyelven, több kanálison
áramló információ
kevésbé
befolyásolhatóvá tették az
itt élő közösséget. A
gazdasági krízis, a munkahelyek
hiánya, nemzetiségtől
független, napi realitás mindenki
számára és az olcsó
nacionalizmus nem megoldás ezen
problémákra.


Hiába törtet az RMDSZ-EMNT paktumon
kívül maradt Székely Nemzeti
Tanács elnöke, Izsák Balázs,
hiába küldte szét március
18-i levelét a három megye
tanácselnökeinek, melyben felhívja a
figyelmet, hogy Maros megye nélkül nincs
Székelyföld mert a ott él a
székely lakóság egy negyede, az az
27,5%-a , mely többséget alkot Maros
Székében.


Az RMDSZ-EMNT megegyezésből való
kimaradása, RMDSZ támogatottság
nélkül hagyta az SZNT-t és Maros
megye Székelyföldhöz való
csatolását, célzó
népszavazásokat sorozatosan
elgáncsolják. Ha áttekintjük
a népszavazások
kiírásának helyzetét,
kitűnik, hogy egy RMDSZ többségű
helyi tanács sem adta
áldását a
népszavazásra vonatkozó
tanácsi határozatra, lehet azért
is mert Maros megye prefektusa figyelmeztetett, hogy
büntetni fog minden
Alkotmánysértést és a
népszavazás Alkotmányellenesnek
van tekintve. Emil Boc miniszterelnök
március 22-i üzenete melyben kijelenti,
hogy Románia Alkotmányát mindenki
tiszteletben kell tartsa etnikumi
hovatartozástól függetlenül,
jele annak, hogy a hatóságok a
törvényességet betartva
akarják kezelni a Székelyföld
létrehozására vonatkozó
kezdeményezéseket.