Március 15-e értékrendszert hordozó kincs

Akt.:
Március 15-e értékrendszert hordozó kincs
Március 15-én este az RMDSZ Bihar megyei szervezete közösen ünnepelt a magyar történelmi egyházakkal, civil és ifjúsági szervezetekkel, iskolákkal Szacsvay szobránál. A beszédek és a koszorúzások után fáklyás menet indult a Fő utcán át a Petőfi-szoborig.

Méltóságteljesen ünnepelt Nagyvárad magyarsága március idusának estéjén Szacsvay Imre mártírjegyző szobránál és az ezt követő fáklyás felvonuláson, az RMDSZ Bihar megyei szervezete által a magyar történelmi egyházakkal, a civil és ifjúsági szervezetekkel, az iskolákkal közösen rendezett eseményen. A korábbi évektől eltérően idén az időjárás is kegyes volt: nem volt különösebben hideg, nem fújt erős szél, és hó sem lepte be a tájat.

A sokadalmat dr. Bántó Norbert, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd Delorean Gyula alprefektus olvasta fel Viorica Dăncilă román kormányfő üzenetét. Ezután a Szacsvay Imre Általános Iskola hetedikes diákjai szolgáltak műsorral: Gúti Frida, Makai-Dimény Anna, Kozma Kincső, Bodoni-Dombi Kinga, Porcza Zsófia (VII. B) és Szabó Ákos (VII. A), a gyerekeket Kecse Gabriella tanárnő készítette fel. Meleg Vilmos színművész Nemzeti Dal- szavalata előtt az amúgy váradi származású Demeter Katalin, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja közvetítette Orbán Viktor magyar miniszterelnök gondolatait.

Beszéd

Ünnepi beszédében Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke úgy fogalmazott: nem véletlenül hangzik el a Nemzeti dal minden évben március 15-én, mint ahogy az sem véletlen, hogy minden sorát egy örök igazságnak érezzük, mely nem csak nemzeti ünnepünkön aktuális, hanem az év minden napján. Nekünk, magyaroknak, itt Európa közepén mindig készen kellett állnunk a kiállásra, nemcsak a saját megmaradásunkért, boldogulásunkért, hanem sokszor Európa védelméért is. Ennek a küzdeni akarásnak, összefogásnak, egységnek, önfeláldozásnak vált már akkor, 1848. március 15-én, és mai napig a jelképe Petőfi költeménye, amelyet ő dalnak nevezett, de amely valójában felhívás a magyar népnek.Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy ma is aktuális 1848-1849 üzenete. Mindannyian hisszük, érezzük, hogy ez így van. De miért hisszük ezt? Mi ennek az oka? A válasz egyszerű: a szabadság iránti vágy nem szűnt meg soha az elmúlt 170 évben ott dobogni a magyar emberek szívében. Ideiglenesen le lehet győzni a szabadságot, el lehet tiporni, semmibe lehet venni, de a célt, a szabadság iránti vágyat a magyaroktól sohasem lehet lesz elszakítani.

A politikus szerint március 15-e egy valóságos kincs. Kincs, hiszen olyan értékrendszert hordoz magával, mely ma 170 évvel az események után is hitet, utat és célt mutat nekünk. Március 15-e lehetőséget teremt számunkra, kisebbségben élőknek, hogy megmutassuk mit is alkottunk itt a Kárpát-medencében. Azt üzeni mindennap számunkra, hogy építkeznünk kell folyamatosan. És március 15-e kincs azért is, mert azt üzeni mindennap számunkra, hogy építkeznünk kell folyamatosan. Építenünk belül, de együtt a többi közösséggel is, beleértve természetesen a többségi nemzetet is. Mi nem egymás ellen kell megmutassuk mire vagyunk képesek, hanem együtt kell tudnunk építkeznünk. Hiszen jövőnk nem képzelhető el egymás nélkül. Itt Nagyváradon sem, csak hallaná már meg akinek meg kell hallania.

„Igen, mi szabadságszerető nép vagyunk. És hívunk mindenkit, akinek ugyanúgy fontos, mint nekünk, hogy 2018-ban éljünk a szabadság nyújtotta lehetőségekkel és építsük együtt szabadságunkat, építsük együtt a jövőt. Ma is hallanunk kell és válaszolnunk kell a hívó szóra, ma is el kell mondanunk, mit kíván a magyar nemzet. Nem dőlhetünk hátra, hiszen biztonságunk, nemzeti identitásunk megőrzése most rajtunk múlik. Mint ahogy 170 évvel ezelőtt, úgy sokan ma is megkérdőjelezik szabadságunkat. Ma sem adják ingyen a jogaink, kulturális örökségünk, hagyományaink tiszteletben tartását, szimbólumaink használatát, helységnévtábláinkat, ma is tennünk kell azért, hogy szülőföldünkön értékeinkkel együtt megmaradhassunk”-fogalmazott a honatya, arra buzdítva mindenkit, hogy írja alá az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést (Minority SafePack), ha még eddig nem tette meg.

Műsor

Baranyi Tünde, az Ady Endre Középiskola diákjának énekszáma után egy újdonsággal folytatódott az ünnepség, az idei évtől kezdve ugyanis a nagyváradi magyar ifjúsági szervezetek együttesen ünnepi szónoklat pályázatot hirdettek Petőfi mondta címmel. A zsűri döntése értelmében díjazták Konrád Botondot, a verseny nyertesét- aki megosztotta beszédét a jelenlevőkkel-, valamint elismerésben részesült CăuşBianca Argentina és Bogdán Kristóf a legjobb tartalommal rendelkező beszédért, Szűcs Tamás, a legjobb előadásmódért és Kovács Norbert, a legtöbb érzelmet átadó beszédért. A díjakat Tőtős Áron, a RODOSZ Bihar megyei elnöke és Kőrösi Kristóf, az NMD vezetője adták át.

Következett a Művészeti Líceum V-VI-os tanulóinak előadása, akiket gitáron kísért Szabó Attila tanár, illetve a felkészítő tanáraik voltak még Nagy Gabriella, Mados Andrea, Lupse Anita, Péter Izabella és Mircescu Georgiana. A Borsi Imre-Lóránt, A Bihar Megyei Cserkész Ifjúsági Szövetség elnöke által levezérelt fogadalom tétel után következett a főhajtások hosszú sora miközben a Francisc Hubic Művészeti Iskola Fúvószenekara játszott Deé Róbert tanár vezényletével), mások mellett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke is koszorúzott.

Mielőtt lóra pattant volna, a huszáregyenruhába öltözött Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke trombitaszóval adta meg a jelet, hogy indulhat a fáklyás felvonulás a Fő utcán keresztül a Petőfi-mellszoborig, mely menet élén a hagyományokhoz híven a szentjobbi és a bihardiószegi huszárok, a Történelmi Vitézi Rend képviselői, valamint a cserkészek mentek.

Ciucur Losonczi Antonius